Csányi: továbbra is veszteséget várunk Ukrajnában - Interjú

– Hogyan értékeli az OTP tavalyi eredményét?

– Ha a számviteli eredményt nézzük, ami 102 milliárd forintos veszteséget mutat, akkor nem volt éppen eredményes az év, de a veszteséget elsősorban egyedi tételek okozták. Ezek nélkül az OTP Bank eredménye 100 milliárd forintot meghaladó nyereség lett volna, így van okunk bizakodásra a jövőt illetően.

A devizahitelekkel kapcsolatos állami intézkedések, a donyecki és krími fiókok bezárásával kapcsolatos tételek mind olyan költségek, amelyek, remélem, az idén már nem ismétlődnek meg. Vannak persze kockázatok, és Ukrajnában, valamint Oroszországban a normál üzletmenettel kapcsolatban is nőttek a kockázati költségek, de ezek már kezelhetőbb tételt jelentenek.

– A devizahitelek ügyében a Kúria döntését most kapták meg, ebben elutasították a keresetüket. Meglepte önt a döntés?

– Nem. Ez beleillik abba a sorba, ahogy a Kúria döntött az utóbbi időben. Mi viszont tőzsdén jegyzett bank vagyunk, ezért nem tehetjük meg, hogy ha hiszünk az igazunkban, ne használjuk ki az összes jogorvoslati lehetőséget, ami a bank és a befektetők érdekeit védheti.

– Az idén már nyereséges lesz az OTP?

– Bízom benne, de számot nem mondanék.

– A kormány csökkenti a bankadót. Ez azt jelenti, hogy végleg megváltozott a hozzáállás a szektorral kapcsolatban?

– Azt gondolom, hogy a kormány számára is nyilvánvaló volt, a bankszektor nélkül nem képzelhető el gazdasági növekedés, és az uniós forrásokat sem tudjuk kellő mértékben igénybe venni. Mivel a költségvetési hiány tartósan 3 százalék alatt van, most lehetőség nyílik arra, hogy ezt a bankoktól származó bevételt csökkentsék, a kiesést pedig a nagyobb gazdasági növekedésből pótolja a költségvetés.

– Ha csökkennek a bankszektor terhei, elképzelhető, hogy visszavásárolja az OTP-részvényeit?

– Ez egy olyan személyes befektetési kérdés, amit nem csak a bank eredményei befolyásolnak, hanem az is, milyen alternatív befektetési lehetőségeim vannak. Sok olyan döntést hozott a privát befektetési csoportom, ami komoly finanszírozást igényel a jövőben.

– A Növekedési Hitelprogram (NHP) kibővítéséről mi a véleménye?

– Nagyon pozitívnak tartom a programot és a kibővítését is. Egyrészt nagyobb számban enged vállalkozásokat hitelezni, másrészt azzal, hogy a kockázatok egy részét átvállalja a jegybank, alacsonyabb jövedelmezőségű, kockázatosabb vállalkozásokat is tudunk finanszírozni.

– Ki lehet még helyezni az MNB által tervezett összeget?

– Az új intézkedések hatása még nem látszik, de messze a piaci részesedésünk fölött veszünk részt az NHP-ban. Van kereslet, de sajnos azok a korlátok, amelyek például az árbevétel oldaláról még megmaradtak, szűkítik a program kihasználásának a lehetőségét. Az igazán nagy vállalatokat még nem lehet a programban finanszírozni. Ha ezen lehetne változtatni, akkor biztos lennék abban, hogy még emelni is lehetne a program keretét.

– Arról a tervről mit gondol, hogy a jövőben a takarékok nyújthatnak majd kedvezményes MFB-s hitelt az agrárágazatnak?

– Nagyon jó a cél, amit a kormány meghirdetett, hogy az agrárhitelezést támogatja. Az viszont nem lenne jó, ha ebben az ágazatban preferált szereplők lennének, mások pedig csak hátrányosabb feltételek mellett nyújthatnának finanszírozást, vagy ki lennének zárva. Az OTP is bejelentkezett, hogy csatlakozni szeretne a nemzeti pénzügyi szolgáltató központhoz, a jelenlétünkkel ugyanis nőhetne az agrárfinanszírozási program szakmai színvonala.

Ha azt nézzük, melyik volt az a piaci szereplő, amelyik állami támogatás nélkül is jelentősen növelni tudta a hitelezési aktivitását ezen a piacon, az az OTP volt. Ezen az alapon is megérdemeljük az egyenlő bánásmódot. Ez nem azt jelenti, hogy szerintem bennünket kellene preferálni, hanem minden szereplő számára egyformán meg kellene nyitni a lehetőséget. Nem tartok a piaci versenytől, amíg az állam nem ad segítséget bizonyos versenytársaknak. De elhatározott vagyok abban, hogy ha piactorzító intézkedések lesznek, azok ellen mind a magyarországi, mind a nemzetközi fórumokon fellépünk.

– Mik voltak a reakciók eddig a jelentkezésükre?

– Nem kaptam eddig választ, de azt már olvastam parlamenti megszólalásokban, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter nem éppen pozitív kontextusban utalt rá.

– Ukrajnában és Oroszországban nem túl jók az eredményeik. Mi lesz ezeken a piacokon?

– Jelentős költségcsökkentési program indult el mindkét területen. Azoknak a termékeknek az értékesítését, amelyeknek a kockázat nagyobb volt, megszüntettük. Várhatóan veszteséges lesz mindkét bank még az idén is, de abban bízom, hogy kevésbé, mint az elmúlt évben. Ez azonban nehezen megjósolható, az eredményeink nagyban függnek az ország gazdasági helyzetétől, a háború folytatásától, az inflációtól. Az elmúlt napokban bejelentett háromszoros gázáremelés Ukrajnában például nagyon nem kedvez a lakosság likviditási helyzetének.

– Ukrajnában lehet még érdemi banki tevékenységet végezni, hitelezni?

– Persze, nagyon aktív tevékenységet folytatunk, a betétállományunkat egyedüliként a piacon növelni tudtuk, a kis– és középvállalatok számára hitelezünk, és hitelezünk magánügyfeleket is, de óvatosabban és csak hrivnyában.

– Akvizíciós terveik vannak még?

– Ha adódik kedvező lehetőség, megpróbáljuk kihasználni, de nem erőltetjük most az akvizíciókat. Várjuk meg, mi lesz Ukrajnában és Oroszországban. Idehaza nő a piaci részesedésünk, organikusan is tudunk növekedni. Inkább azokban az országokban gondolkozunk vásárláson, ahol kicsi a piaci részesedésünk. A Sberbank szlovákiai leánybankját például nézegettük. A szlovén Nova KBM-re is van egy ajánlatunk, de jelenleg egy másik befektetővel tárgyalnak.

– A Citi magyarországi lakossági üzletágára azért pályáznak?

– Igen, de más érdeklődő is van még rajtunk kívül.

Az egyedi tételeket nem számítva a korrigált konszolidált adózott eredmény 118 milliárd forintos nyereség lett volna.

Az egyedi tételeket nem számítva a korrigált konszolidált adózott eredmény 118 milliárd forintos nyereség lett volna. -->