Miért (nem) lesz Magyarország az EU felhőközpontja?

Egy üzleti szoftvercég vezetőjeként látom, hogy milyen mélyen hatja át az informatika a gazdaság minden aspektusát. Olyan változások zajlanak le ezen a területen, amelyek átírják iparágak működését, új üzleti folyamatokat hoznak létre, vagy éppen új sztenderdeket léptetnek életbe, túlhaladva az eddigi megszokásokat. Ilyen volt többek közt a mobilfónia megjelenése, napjainkat említve pedig a felhőtechnológia terjedése.

Éppen ezért óriási lehetőség előtt állnak most Európa országai. Amerikai példát követve rakétaként növekednek a felhőeladások a kontinensen. Egyre többen – beleértve egyéni, céges, kormányzati szintet – a felhőből kezdik el használni mindennap használt informatikai rendszerüket, és a vállalatok egyre inkább üzleti kereskedelmi hálózatokon adnak-kapnak megrendeléseket. A vállalatok és kormányzati szervek már nem az olcsóbb üzemeltetés miatt fordulnak a felhő technológiához, hanem azért, hogy lépést tudjanak tartani a világgal, hogy azonnal használható és rugalmas megoldással legyenek képesek kezelni a körülöttük lévő komplexitást.

Mindezek következtében elindult a cloud központok kialakulása Európában. A tét komoly, hiszen tenni kell azért, hogy a nyertesek közé tartozzunk. Az Európai Unió felhőre vonatkozó stratégiája szerint e technológia 2015-2020 között 950 milliárd euróval járulhat hozzá a közösség GDP-jéhez, és 2020-ra 3,8 millió munkahelyet hozhat létre. Magyarország számára kulcskérdés, hogy e munkahelyekből legalább népességarányosan tudjon részesedni, és hazánkban jöjjenek ezek az állások. Már csak azért is, mert igen magas fizetéseket lehet elérni a szektorban növekvő termelékenység mellett.

A cloud ugyanis egyszerűsít. Nemcsak hatékonyabbá teszi az informatikát, biztosítja a legújabb fejlesztések azonnali, és minden felhasználóhoz való eljutását, hanem egy-egy helyre is összpontosítja a rendszereket. Ez azt is jelenti, hogy állások szűnnek meg – hazánkban is –, vándorolnak át a felhőközpontokba. Nem mindegy, hogy a megszűnő munkahelyek helyett nálunk vagy más országban jönnek létre a munkavégzést segítő informatikai rendszerek támogatását, működtetését végző „helyettesítő” álláshelyek. Minél nagyobb a pozitív szaldó, annál sikeresebb lesz az ország. A felhasználóknak ugyanis mindegy, hogy Portugáliából, Finnországból, vagy éppen hazánkból történik a szolgáltatás. Magyarország adottságai és képességei miatt e technológiaváltozás óriási munkahely-teremtési lehetőséget rejt, hiszen akár több százezer álláshely is létrejöhet, amely segíti a gazdasági növekedést is.

Miként lehetséges ez? A legfontosabb a példamutatás. Az innovációhoz való hozzáállás az emberek, a vállalatok, az állam részéről. Lényeges, hogy minden ebben érdekelt kezdje el használni az új eszközöket és lehetőségeket.

Az állam szerepe a nyitottság mellett a szabályozásban is megjelenik. Csak akkor teremtenek a gazdasági szereplők állásokat Magyarországon, ha ezt fenntartható, stabil környezetben tudják megtenni, amely profit felmutatásával jár. A támogató szabályozási környezetnek összhangban kell lennie a globális sztenderdekkel, mert ez vihet minket közelebb a célok eléréséhez. A hosszú távú gazdaságélénkítés abból tud megvalósulni, ha az iparágak, és az informatika által elérhető változások lehetőségét előrevetítjük és megvalósítjuk.

Ösztönző rendszerre van szükség ahhoz, hogy magyar vállalatok is itthon hozzanak létre felhőszolgáltató-központokat, emelve az informatikai exportbevételeket. Van mire építeni, hiszen jelentős tapasztalatra tett szert az ország a 2000-es években indult támogatási központok megjelenésével.

A siker másik kulcsa a munkaerő, így elkerülhetetlen az oktatás kérdése. Olyan megfelelő mennyiségű szakemberre van szükség, akik idegen nyelveket beszélnek és értik az informatikai trendeket. Az innovációhoz nem csak informatikust kell képezni: minden szakon rálátással kell bírniuk a hallgatóknak arról, hogy saját szakmájukat miként befolyásolják az informatikai tendenciák. Itt kell megemlíteni a mentalitás, a munkához való hozzáállás kérdését is. Úgy tapasztalom, számos fiatalnak okoz gondot, hogy gyorsan beilleszkedjen a vállalati mindennapokba, kezelje a munkafolyamatokat, beilleszkedjen a munkakultúrába, képes legyen felelősséget vállalni. Érdemes lenne az egyetem falai közé bevinni azt a tudást, miként működik egy gazdálkodó szervezet a mindennapokban.

Ezek tükrében mindegy, hogy cloud technológiát kiszolgáló, támogató központokat hozunk létre, vagy az adatközpontok, infrastruktúrák hazánkban való telepítéséről, elindításáról beszélünk, mindkét esetben szükség van a fenti változtatásokra (is). Előbbiben inkább a nemzetközi vállalatok, a másodikban a feltörekvő hazai cégek adhatják a kezdeti példát.

Nem kell túl nagyot álmodni: ha egy stabil, kiszámítható környezetben tudnak fejlődni a vállalatok, ahol a kormány támogatja a magasabb hozzáadott érték előállítását, és rendelkezésre áll a képzett munkaerő, akkor sikeresek lehetünk. Tudom, nem fog minden egyik napról a másikra megváltozni, pedig még van rá esély, hogy Magyarország az európai cloud egyik fellegvára legyen. Ritkán adódik hasonló lehetőség, éppen ezért jó lenne kihasználni.