BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
önkormányzat

Zárás előtt, nyitás után

2015.03.30., hétfő 05:00

Van szépérzéke a magyar városoknak, falvaknak! Amikor módjuk volt rá, azaz pénzhez jutottak, rögtön felújították a főtereket, fontosabb középületeket. Épült, szépült a vidék. Jó volt látni, hogy szebben élünk, s talán jobban is. Az örömbe azonban üröm is vegyült. Ezek a közérzet javító fejlesztések – és nemcsak ezek, de sok hasonló „nem-termelő” beruházás – vitték a pénzt az Európai Uniós pályázati forrásokból a 2007-13 közötti időszakban. Ami pillanatnyi örömöt okozott, az hosszú távon a lemaradást konzerválja.

A sorrendet rontották el ugyanis a pályázatok kiírói. A gazdaságot megalapozó beruházásoknak kellett volna elsőbbséget adni, és csak utána jöhetett volna minden egyéb. Nem így történt: akkor az összes forrásból csak 16 százalék ment gazdaságfejlesztésre. Nem állítanánk, hogy csak ezzel magyarázható az elmúlt évek gyengébb gazdasági teljesítménye, de talán segíthetett volna a válság utáni élénkítésben egy-két jól irányzott, a növekedést megalapozó fejlesztés.

Most fordul a kocka. Sokan attól tartanak, hogy túlságosan is: a 2014-2020 közötti új EU-pályázatoknál ugyanis a forrás 60 százalékát gazdaságfejlesztésre szánják, ezen belül is a termelés és az innováció az abszolút kiemelt cél. És mi lesz a szolgáltatókkal? A foglalkoztatásban ez a szektor meghatározó szerepet játszik már most is, de a jövőben az egyik legnagyobb munkahelyteremtő lehet. Ha lesz miből fejleszteni, bővíteni. Ráadásul nem kizárt, hogy ez az utolsó lehetőség. A felzárkózó országok – így Magyarország is – kétszer hét évet kapott az Európai Uniótól, jó adag pályázatra fordítható forrással. Kicsi az esély, hogy hosszabbítanának, a jelenlegi feltételekkel. Aki ezt a 14 évet rosszul használja fel, magára vethet. „Most vagy most! Nincs választási lehetőség!” – fogalmazott kategorikusan a Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója a Világgazdaság múlt heti konferenciáján.

Érdekes időpontban volt ez a konferencia: az év végéig le kell zárni a 2007-13 közötti időszak pályázati elszámolásait, vagyis iszonyú tempóban véghajrázik a kormány. Amit év végéig nem tud kifizetni, az visszaszáll az EU-ra. A kormány százszázalékos kifizetést célzott meg. Nem semmi, ilyen felhasználási arányra valószínűleg nem sokan lesznek képesek. Ha egyáltalán lesznek.

Ugyanakkor tavaly már elindult a 2014-2020 közötti költségvetési ciklus, vagyis várhatóan gyorsulva jelennek meg az új pályázatok is. Úgy várnak erre a kkv-k, mint valami mannára. Olyan „adomány” ez, amely megteremti a fejlesztések, beruházások anyagi fedezetét. Vagy legalábbis annak jó részét. Krisán Lászlóék felmérése szerint a magyar kkv-k 80 százaléka fejlesztene, ha lenne forrása. Ehhez 84 százalékuk EU-forrást akar, azaz olcsó pénzt, de leginkább vissza nem térítendő támogatást. Jó, hogy van növekedési hitelprogram alacsony kamattal, de az EU-forrás az igazi sokak számára, mert ez leginkább „ajándék”, aminek ára legfeljebb a nagyon kemény adminisztráció, bonyolult kiírások megértése, és a szigorú feltételek teljesítése. Ez sokaknak sikerült.

Az új ciklusban sok minden megváltozik, ígérte Csepreghy Nándor helyettes államtitkár. Leginkább persze az arányok és a prioritás. A kormány is mindent egy lapra tett fel: vagy most külső segítséggel, azaz EU-támogatásból megteremti a tartós gazdasági növekedés technikai-technológiai alapjait, vagy később belső forrásból kell kiizzadni. Innen nézve az előző 7 évet sokan elvesztegetett periódusnak minősítik. A több mint 7 ezer milliárd forintnyi EU-támogatást kevéssé hatékonyan, nem gazdaságösztönző célokra költötték el a vállalkozások. Szépült az ország, ami jó a szemnek, a közérzetnek, de ez a gazdaság jövője szempontjából közvetlenül mégsem meghatározó. Rossz volt a sorrend: előbb kellett volna az alapozás, utána a külcsín.

Most minden másként lesz. Az elhatározás nagyon erős. Kérdés azonban, hogy lesz-e elég pályázó, a termelés bővítésére, korszerűsítésére. A konferencián akadt, aki kételkedett ebben is. Tehát még akármi lehet, de nem árt a rugalmasság. A korszerű versenyképes gazdasághoz korszerű, versenyképes vállalatok kellenek. Szolgáltatók és termelők egyaránt.

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.