Háttérbe szoruló unortodoxia

Lassan kezdenek elfogyni azok az érvek, amelyekkel a hitelminősítők az elmúlt három és fél évben indokolták Magyarország befektetésre nem ajánlott adósminősítését. Már nem mondhatják, hogy ingatag lábakon áll a költségvetés, és a GDP-számok alapján úgy tűnik, az az érv is egyre csak kopik, hogy az unortodox gazdaságpolitikai intézkedések visszafogják a gazdasági növekedést.

Kétségtelen, hogy a kormányzat komoly eredményeket ért el a költségvetés stabilizálása és a gazdasági növekedés beindítása terén. Ezt a Fitch Ratings is elismerte, amikor jelezte: esélyt lát arra, hogy hamarosan kiemelje Magyarországot a bóvli kategóriából. A BB+ szintű adósminősítés margójára írt eddigi stabil kilátás pozitívra cserélésében nagy szerepe volt annak, hogy a kormány gazdaságpolitikája mintha megváltozott volna.

A Fitch kedvező lépésnek tartja a bankadó csökkentését, amely az EBRD-vel kötött megállapodással összhangban van. Emlékezetes, Varga Mihály miniszternek keményen ki kellett állnia Matolcsy György jegybankjával szemben, hogy ne kössék a teher csökkenését a hitelezés növeléséhez. Igaz, ez a fenyegetés nem tűnt el végleg a bankok fele fölül.

Hosszú évek óta nem festett olyan kedvező képet a magyar gazdaságról egy hitelminősítő sem, mint most a Fitch. Azt mégsem tudom pontosan, hogy a három nagy cég mikor fogja újra befektetésre ajánlani az országot. Ha nem lesz semmi meglepetés a magyar gazdaságban, akkor talán már az év vége felé, de lehet, hogy csak jövőre. Egy dolog azonban eléggé valószínű: ha a kormány felrúgta volna az EBRD-megállapodást, akkor nem kerültünk volna a felminősítés előszobájába.

Az pedig szinte biztos, hogy ha újra teret nyernek az üzleti környezetet rontó, unortodox és populista gazdaságpolitikai intézkedések, akkor a hitelminősítők szakértői nem enyhülnek meg a szebb GDP-adatoktól vagy a jó költségvetési számoktól. Hiszen ők is tudják: a kedvező kép mögött még most is meghúzódik kegy-két olyan intézkedés, amelyet nehéz lenne piackonformnak nevezni.