A baromfipiacra mennek a feketézők
– Nem tudok róla. Ebben a helyzetben teljesen elhibázott lépésnek tartom az egy szektoron belüli megkülönböztetett bánásmódot és azt a kedvezményezettséget, amit most a sertéshús és annak előállítói kapnak a többi húsfélével szemben. A legnagyobb problémának azt látom, hogy belenyúlnak egy ágazat működésébe.
– A kormány azzal érvel, hogy a magyarok sertésfogyasztók.
– A nyolcvanas évekig ez így volt, de ez a trend megfordult az elmúlt két évtizedben. Nyilván ennek egészségügyi okai is vannak, de tény: a baromfihús a legkönnyebben, legnagyobb mennyiségben előállítható hústípusú fehérjeforrás. Magyarországon a baromfiágazat tagozottabb, mint a sertés, talán ezért sikerült jobban átvészelnie az elmúlt időszakot. Jelenleg az itthon elfogyasztott baromfi legnagyobb részét Magyarországon állítjuk elő, és még harminc-ötven százalékát exportáljuk is. Ezzel az EU-n belül a második legnagyobb exportőrnek számít az ország. Ami pedig a magyar fogyasztót illeti: az elmúlt években, köszönhetően részben a kormányzati propagandának, újra nőni tudott a sertésfogyasztás aránya, de ma is több mint ötven százalék a baromfihús részesedése a hazai húsfogyasztásból.
– A baromfi nem kap hasonló közösségi marketingtámogatást?
– Valószínűleg azt gondolják, hogy a baromfival könnyebb versenyképesnek lenni. Minden élelmiszer-ágazat küzd Magyarországon, és az Európai Uniós csatlakozás óta jóval nehezebb a támogatás is. Nézzük meg a cukrot: sajnáljuk, hogy nincs magyar cukorgyártás, de a fogyasztók megvannak nélküle, és ez elmondható az alapélelmiszerek mindegyikéről. A magasabban feldolgozott termékeknél is inkább a minőség, a márka számít, nem a származás. Persze a fogyasztók nagy része állítja, hogy számít, ha valami magyar, de a legtöbben nem fizetnének ezért többet. Így persze a baromfisok sem tudnak hatékonyan érvelni a hazai előállítás védelmében.
– Az árérzékenység a válság után felerősödött, az elmúlt időszakban azonban a KSH adatai szerint nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Ez az egyes termékkategóriák eredményén is meglátszik?
– A Sága termékeinél talán nem is annyira, mivel nekünk nincsenek nagyon olcsó termékeink. Tény, a válság idején volt olyan fél-háromnegyed év, amikor 10-15 százalékkal ugrott meg az olcsóbb termékek részesedése, de az elmúlt fél-egy évben azért van egy kis visszarendeződés. Nem a régi rendre állunk vissza, hanem lassan szétszakad a piac: van, aki megveheti a jobbat, a másik rétegnél pedig az ár dominál, őket próbálják kiszolgálni a saját márkás termékekkel. De ma már az áruházláncok ezeket is pozicionálják magasabb és alacsonyabb minőségi kategóriákba.
– A forgalomnövekedést a kereskedelem fehéredését előirányzó intézkedésekre is visszavezetik. Ezek milyen hatással vannak a Ságára mint gyártóra?
– Az online kasszák bevezetése hozzájárul a fehéredéshez, de van az a boltméret, ahol még mindig van lehetőség pult alól, számla nélkül vásárolni. Ami az EKÁER-t illeti, ez – mint a közepesnél nagyobb cégeknél általában – iszonyú nagy terhet ró ránk. Egyfelől az adminisztrációban, másfelől előre le kell tenni egy biztosítékot, pedig tipikusan nem ezek a cégek azok, amelyek csalnak. Ráadásul kikerülhető a rendszer: azt látjuk, hogy Szlovákiából öttonnásnál kisebb teherautókkal szállítanak, ezeket pedig nem kell regisztrálni. Szóval csalni mindig lehet, ezért nagy a nyomás, hogy az áfát csökkentsék. Ezért is nagy a félelmünk, hogy aki eddig a sertéshússal csalt áfát, az most át fog nyergelni a más húsfajtákra: a kereskedelmi partnerek nem is változnak, ráadásul a baromfi kisebb, még kevésbé nyomon követhető a mozgás. Ettől függetlenül támogatunk minden, fehéredést célzó intézkedést, mert hosszú távon biztosan pozitívan fog hatni a tisztességesen üzemelő cégek forgalmára is, mint amilyen a Sága.
– A romániai élelmiszeráfa-csökkentés hogyan hat?
– Aki eddig ott csalt, az is lehet, hogy ide fog jönni.
– Hogyan lehet tenni ez ellen?
– Alacsony áfával természetesen, de tudjuk, hogy ennek a kormányzatnak a stratégiája a fogyasztás megadóztatása. Persze, ha nőne a lebukás esélye, és akik lebuknak, azok többé nem jutnának vállalkozás közelébe, az sokat segítene. Sajnos ugyanaz a szűk csalóréteg forog évek óta a különböző ágazatokban.
– Az export tisztább piac?
– Az élelmiszeriparban kétféle export van: nagyon kevés olyan feldolgozott termékből, amely márkaként is megállja a helyét külföldön, de a többség simán commodity termék. Ha kivisszük a virslit, nem azért veszik meg, mert Sága. Innentől fogva az árral lehet versenyezni. A magasabban feldolgozott termékeknél mindenesetre tisztábbnak tűnik a piac.
– A Sága mennyit exportál?
– Most keveset, az árbevételünk körülbelül tíz százaléka export. Itthon saját márkás termékként értékesített virsliket exportálunk az adott lánc külföldi társvállalatához is, illetve fagyasztott-panírozott termékeket a környező országokba.
– A cég összességében milyen évet zárt?
– 2012-ben döntöttünk az alapvető struktúraváltás mellett: a következő évben bezártuk a vágóhidat, eladtuk a farmokat. Innentől megszűnt a bevétel 50-60 százalékát adó húsértékesítés, és letisztult a portfólió is: a Sága néven és a szinte valamennyi láncnál értékesített saját márkás termékek maradtak. 2014-ben voltak érdeklődők a cég megvételére, de nem tudtak a brit tulajdonossal megegyezni. Ez sok energiánkat lekötötte, ennek ellenére sokkal jobb évet zártunk az előzőeknél. Erre az évre elértük azt, hogy minden pénzügyi mutatónk pozitív. Így idén már jut a gyártást korszerűsítő beruházásokra és a marketinget célzó és brandet erősítő költésekre is.
– Ez az árbevételben mikor fog meglátszani? Mikorra várnak növekedést?
– Vannak olyan termékek, amelyektől tavaly szabadultunk meg, azokban a szegmensekben – például az anyacégnek gyártott márkázott termékeknél, amelyeket mostantól a briteknél gyártanak – csökkenés várható, de a többi esetében stagnálás vagy növekedés. Örülnénk, ha a tavalyihoz hasonló árbevétellel zárnánk az idei évet, a számunkra fontos szegmensekben ugyanakkor egy-két százalékos növekedéssel számolunk. Ez az év lehet az igazi fordulópont, mert jövőre mindenképpen növekednünk kell.
– A termelést érintő beruházást is terveznek?
– Négy-öt éves szünet után már igen. Új csomagológépet vettünk, amellyel teljesen új formában, pohárban, snackként tudjuk forgalmazni a virslit. Ilyen még nincs az országban. Vannak olyan innovációk, amelyek nem kerülnek olyan sokba, amekkora újítást végre tudunk hajtani velük. Önmagukban ezek pár tízmilliós beruházások, ugyanakkor összeraktunk három évre egy egymilliárdos tervet, ebben van költségcsökkentés is, de legalább egyharmada technológiai fejlesztés.
– Milyen forrásból finanszírozzák ezt?
– Plusz banki forrást sem tudunk bevonni, és az anyacégtől sem kapunk erre pénzt. Most az elején két fő forrás áll rendelkezésünkre: a struktúraváltásból maradtak eszközeink, amelyeket értékesíteni tudunk, illetve az átalakított hitelünk mellett már tudunk a profitábilis működésből is fordítani fejlesztésekre.
– Az elmúlt másfél-két évben folyamatosan csökkennek az alapanyagok és a takarmány árai. Ez mennyiben befolyásolja a jövedelmezőséget?
– Nyilván segíti, de ez ciklikus, és tudjuk: amikor 50-100 százalékkal nőtt a gabonaár, azt nem követte hasonló áremelkedés a kenyérárban. És az is igaz, hogy minél magasabban feldolgozott termékről beszélünk, annál kisebb a nyersanyagárak jelentősége.
– A Sága termékeinél ez mekkora hányad?
– A mi önköltségünk egyharmada a hús, de sok fűszer és csomagolóanyag van, amelyeknek az ára másképp mozog. Például szembesültünk azzal, hogy hiába esett a kőolaj ára, vannak olyan pelletgyártók, amelyek visszafogják a termelésüket, hogy fenntartsák az áraikat. Vagyis bizonyos csomagolóanyagok ára semmivel sem csökkent. Ha azt is hozzátesszük, hogy a végén az árba beépül a 27 százalékos áfa, elenyésző lesz az ármozgás hatása. Számunkra az a fontos, hogy a saját tevékenységünket javítsuk: jobban érezzük és elégítsük ki a fogyasztók igényeit, folyamatosan új, innovatívnak számító termékeket dobjunk a piacra, eközben a lehető leghatékonyabban működjünk. Ez elegendő lesz arra, hogy ismét profitábilis, fenntartható pályán mozogjon a cég.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.