Globális pénzügyek és klímaváltozás

2008 óta, amikor a globális pénzügyi válság majdnem romba döntötte a világgazdaságot, a pénzügyi szektor reformja a politika egyik fő témája lett.

Ahogy a politikai vezetők a múlt problémáinak kezelése helyett ma már a jövő pénzügyi rendszerének tervezésével foglalkoznak, úgy a pénzügyi rendszer stabilitását fenyegető új kockázatokat is figyelembe kell venniük, különösen azokat, amelyeket a klímaváltozás okoz.

Emiatt van az, hogy kormányok, szabályozó testületek, törvényhozók és piaci szereplők egyre nagyobb számban kezdték el a fenntarthatóságra vonatkozó szabályozásokat a pénzügyi rendszerbe illeszteni. A brazil jegybank a környezetvédelmi tényezők kockázatkezelésbe való integrációját egy olyan eszköznek tartja, amellyel javítani lehet a pénzügyi rendszer ellenállóképességét. Emellett olyan országokban, mint Szingapúr és Dél-Afrika a tőzsdén jegyzett vállalatoknak közzé kell tenniük a környezetvédelmi teljesítményüket. Ez egy olyan előírás, amelyre a befektetők és a szabályozó hatóságok egyre inkább úgy tekintenek, mint ami kiemelt fontosságú a pénzpiacok hatékony működésének biztosításához.

Az ilyen kezdeményezéseket egykor mellékes „zöld” dolognak tartották. Ma már viszont a pénzügyi rendszer működésének központi kérdésének tekintik ezeket. A bangladesi központi bank gazdasági fejlődést elősegítő törekvései között találni olyanokat is, amelyek kedvező feltételekkel biztosítanak forrást bankoknak olyan projektek hitelezéséhez, amelyek a megújuló energiák, az energiahatékonyság vagy a hulladékgazdálkodás terén megfogalmazott célok teljesítését szolgálják. A brit központi bank pedig jelenleg a klímaváltozás biztosítási szektort érintő következményeit vizsgálja azon mandátumának keretében, amely a pénzügyi intézmények biztonságának, megbízhatóságának ellenőrzésére irányul.

Kínában a zöld iparágakba történő beruházások éves mértéke elérheti a 320 milliárd dollárt a követező öt évben, miközben az állam ennek az összegnek csak a 10-15 százalékát képes biztosítani. A forráshiány kezelése érdekében a kínai központi bank nemrégiben elkészített egy jelentést az ENSZ Környezetvédelmi Programjával (UNEP) közösen, amely Kína „zöld pénzügyi rendszerének” kialakításához fogalmazott meg széleskörű ajánlásokat.
Indiában a kereskedelmi és ipari kamarák szövetsége egy új, „zöld kötvény” elnevezésű munkacsoportot hozott létre, amely azt vizsgálja, hogy az ország kötvénypiaca képes-e reagálni arra a kihívásra, amely az intelligens infrastruktúrák finanszírozására vonatkozik. Nemrégiben meghozott szabályozási változások pedig jelentős lehetőséget adnak a befektetési alapoknak, hogy tiszta energiát célzó befektetéseket hajthassanak végre.

Az eddigi intézkedések azonban csak kis töredékét érintik azoknak a 305 ezer milliárd dollár értékű eszközöknek, amelyek a globális pénzügyi rendszerben a bankok, befektetők, pénzügyi intézmények és magánszemélyek kezében vannak. Ezen intézkedéseket azonban jóval kierjedtebben lehet alkalmazni, ahogy a pénzügyi szakemberek és a szabályozó hatóságok felismerik a környezetkárosítás összes következményét.

Ahogy a klímaváltozás jelentette veszélyek egyre egyértelműbbek, igen fontossá vált ezen hatások kezelésének finanszírozása. A fejlett országok arra vállaltak kötelezettséget, hogy 2020-ra éves szinten 100 milliárd dollárt mobilizálnak a fejlődő országok számára, de ennél sokkal többre van szükség.

Mindenekfelett az bír kiemelt fontossággal, hogy a klímaváltozás okozta finanszírozási kihívást a zöld gazdaság és a fenntartható fejlődés kérdéskörének széles kontextusában kell kezelni. A pénzügyi rendszer döntéshozóinak feladata az, hogy elősegítsék a karbonintenzív beruházásokból a karbonszegény beruházásokba, illetve a sérülékeny eszközökből az ellenálló eszközök felé történő átalakulást. Az Új Klímagazdaság elnevezésű kezdeményezés számításai szerint 2030-ig 89 ezer milliárd dollárt ruháznak be a globális infrastruktúrába, további 4,1 ezer milliárd dollár pedig ahhoz szükséges, hogy az infrastruktúrát karbonszegénnyé és ellenállóvá tegyék.

A szükséges tőke mobilizálásához a politikusoknak meg kell zabolázniuk a pénzügyi rendszer hatalmas forrásait. A kockázatkezelést szélesebb területeken kell alkalmazni, hogy a hosszú távú fenntarthatóság és a klímaváltozás szempontjai beépüljenek a banki, biztosítási és befektetési szektor prudens szabályai közé. Az új zöld bankok segíthetnek abban, hogy a kötvény- és részvénypiacokról forrásokat vonjanak be. A transzparenciát pedig fejleszteni kell a cégek és a pénzügyi intézmények jelentéstételi kötelezettségeinek megfelelő szabályozásával. Emellett a pénzügyi szakemberek képzését és ösztönzőit is úgy kell átalakítani, hogy azok megfeleljenek az új prioritásoknak.

Ígéretes lehetőségek nyílnak meg most a nemzetközi együttműködés előtt. Például a G-20-ak pénzügyminiszterei és jegybankelnökei felkérték a Pénzügyi Stabilitási Tanácsot (Financial Stability Board), hogy vizsgálja meg, a pénzügyi szektor miként tudja kezelni a klímaváltozás hatásait. Az ilyen lépések nem csak erősítik a klímabiztonságot, hanem hozzájárulnak egy hatékonyabb, hasznosabb és ellenállóbb pénzügyi rendszer kialakításához is.
Copyright: Project Syndicate, 2015.
www.project-syndicate.org