BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
T-Systems

Ébredezik a digitális város

A digitális városok kialakítása terén összességében nincs okunk szégyenkezésre – mondta a Világgazdaságnak Németh Mihály, a T-Systems Magyarország Zrt. vezérigazgató-helyettese.
2015.12.22., kedd 05:00

A napokban egy informatikai szakembertől azt hallottam, hogy a világban mindazt, ami digitalizálható, digitalizálni fogják. Így a szűkebb és a tágabb életterünket, például a településeket, városokat is. De mit kell okos, digitális városon érteni?

– Először is egyetértek a kolléga állításával, hiszen azt gondolom, hogy ma már nem tudunk olyan iparágról, az élet olyan területéről beszélni, ahol ne jelent volna meg a digitalizáció vagy az informatika valamilyen formában. Amikor digitális városokról beszélünk, akkor pedig arról van szó, hogy a technológiát miként tudjuk a város segítségére bocsátani úgy, hogy a település egyszerre lesz élhetőbb és fenntarthatóbb, hatékonyabb és jobban üzemeltethető.

Miért beszélünk mostanában egyre többet a digitális városokról?

– Egyrészt azért, mert a technológia – amely ugrásszerűen fejlődik – elért egy olyan ponthoz, amikor már látszik, hogy mindazok a szolgáltatások digitalizálódnak, amelyeknél ez korábban fel sem merült. Másrészt egyre többen élnek városokban, és ezzel megjelent egy sor, a városvezetésnek gondot okozó probléma.

A városlakók életét milyen konkrét területeken könnyítheti meg a digitalizáció?

– A felgyorsult világban az idő az egyik legfontosabb tényező. Az emberek számára nagyon lényeges például, hogy mennyit töltenek utazással, sorban állással, ügyek intézésével. Ha tudunk segíteni a városlakóknak abban, hogy minél kevesebb időt töltsenek várakozással, nem hatékony időfelhasználással, akkor jelentősen megkönnyítjük az életüket. Egy másik probléma a környezetterhelés. A digitalizált városok technológiája e téren is segíthet.

A környezetterhelés egyik legjelentősebb része ugyanis a zsúfolt közlekedésből fakad. Amennyiben a forgalomirányítást, a közösségi közlekedést hatékonyabbá tudjuk tenni, azáltal csökken a környezetszennyezés is. Budapesten már két jelentősebb, az okos városhoz kapcsolódó megoldás is van, mindkettőt a T-Systems Magyarország szállította: az egyik a Futár, a másik pedig a Mol Bubi. Ezek tehát már létező megoldások, de számos olyan van, amely a közeljövőben alakul ki. A digitális város olyan fejlődési folyamat, amelyről azt gondolom, hogy soha sem fog megállni.

A T-Systems a digitális városok keretében milyen projekteken dolgozik?

– Amikor mi digitális városról beszélünk, akkor egy átfogó koncep­cióban gondolkodunk. Ezt próbáljuk megismertetni a döntéshozókkal, és aztán e koncepció keretében próbálunk projekteket megvalósítani.

A települések irányítóinak milyen a viszonyuk ezekhez az elképzelésekhez, mennyire fogékonyak a digitális városi koncepciók iránt?

– Nemrég végeztünk egy kutatást az Ipsosszal, a húszezernél nagyobb lélekszámú városok polgármestereit, jegyzőit, döntéshozóit kérdeztük meg. Ebből világossá vált, hogy a városvezetésben megvan a nyitottság a digitalizált városokra. De abban még van továbblépési lehetőség, hogy milyen koncepció alapján érdemes egy okos várost megtervezni és egységes rendszerben kezelni. A felmérésből az is kiderült, hogy a digitális város valamely szolgáltatási eleme már jelen van a településeken. A legtöbb helyen működnek kamerarendszerek, wifihotspotok vagy valamilyen közlekedési megoldások, és több helyen használnak közösségi kártyát is. Ezek az elemek azonban jellemzően önmagukban álló szigetként működnek a városokban. A mi digitális városról szóló koncepciónk pedig épp arról szól, hogy ezeket össze kell kapcsolni, egységként kell kezelni, és akkor tudja a város a legjobban kihasználni ezeknek a megoldásoknak a rendszerszintű előnyeit.

A városvezetőkben tehát van nyitottság az okos városok iránt, de még számos korlátozó tényező van a gyakorlati megvalósításuk előtt.

– Igen, az említett koncepcionális elképzelés hiányossága mellett a források hiánya is gátja az okos városok kialakulásának. Ez ugyanis jelentős milliókba kerül, de ehhez uniós és a kormányzati programok is rendelkezésre állnak. A harmadik szükséges tényező, hogy a városfejlesztést szolgáló elemeket érdemes összefogottan kezelni: ma ezek irányítása szétaprózódott.

Nemzetközi összehasonlításban a magyarországi digitális városépítés hol tart?

– A digitális város mint koncepció most nyert teret. Bár a világon van néhány város, amely előrébb jár, de összességében nincs okunk szégyenkezésre.

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.