Minden és mindennek az ellenkezője is igaz – így összegezhető a heti nőnapi elemzésdömping. Ám a sok sablonmegállapítás között akadt meglepetés is. A statisztika ugyanis ápol és eltakar: ha használója nem akarja, akkor a globális számok nem bontják ki a valóság minden részletét. Vegyük például a The Economist felmérését, melyből kiderült: Izland, Norvégia, Svédország és Finnország után Magyarországon a legjobb dolgozó nőnek lenni. A lehetséges 100 pontból 70,4-et ért el az ország, ami kifejezetten jó eredmény. Meglepő, ugye? Pedig sok tényező összesítéséről, tehát komplex mutatóról van szó. Szerepel benne például a férfiak és nők keresete közötti különbség – meglehetősen kicsi –, a gyermekvállaláshoz kapcsolódó fizetett időszak – kiemelten hosszú –, és a szenior menedzser pozícióban sem rossz a nők aránya, majdnem 40 százalékos.
Ám van az éremnek másik oldala is. A Közép-európai Egyetem oktatói által működtetett Defacto blog alapján árnyaltabbá válik a kép. Magyarországon a magas jövedelműek körében a nők a férfiaknál 26 százalékkal keresnek kevesebbet. Ezzel a sereghajtók közé tartozunk az EU-ban. Az alacsony és közepes jövedelműeknél tényleg kicsi a nők bérhátránya. Az előbbinél meghatározó a minimálbéresek aránya: a férfiaknál és a nőknél egyaránt. A közepes jövedelműeknél pedig „csak” 8,7 a nők bérhátránya. Vagyis kezdetben még van egyenlőség, a csúcsok felé közelítve azonban eltűnik.
S hogy miért van ennek jelentősége? Például versenyképességi okokból. Felmérések sokasága bizonyítja, hogy a diverzitásnak gazdaságot ösztönző hatása van. A McKinsey globális felmérése szerint a következő alig tíz évben összesen 28 ezer milliárd dollárral növekedne a világgazdaság, ha megvalósulna a nők egyenjogúsága a munkaerőpiacon. A nők képzettségben, felkészültségben sok országban már a férfiak előtt járnak, ezért számszerűsíthető az a kár is, amelyet mellőzésük okoz a vezetői szinteken. Az üzleti döntéseknek is jót tesz, ha különböző gondolkodású emberek más-más aspektusból elemzik az adott helyzetet. Az Opten azt mutatta ki például, hogy a tisztán férfimenedzsmenttel, illetve tulajdonosi körrel rendelkező vállalkozások tíz százalékkal rosszabb kockázati besorolást érnek el, mint azok, amelyeknek a vezetésében egy vagy több nő is van. A női vezetők ugyanis nem annyira impulzívak, hosszabb távra terveznek, jobban becsülik munkatársaikat, és összességében megbízhatóbbnak tűnnek.
Ehhez képest Magyarországon 1,1 millió munkavállaló tartja sürgetőnek, hogy munkahelyén lépéseket tegyenek a nők és a férfiak egyenlő esélyeinek biztosítása érdekében. A Gemius kutatása szerint minden harmadik nő gondolja úgy, hogy sem a karrierben, sem a fizetés terén nem kezelik őket ugyanúgy, mint a férfi kollégákat. Bár általános jelenség, hogy az egyenlőtlenség jelenlétét a férfiak kevésbé érzékelik, Magyarországon mégis már minden negyedik férfi egyetért azzal, hogy nők és férfiak nem jutnak ugyanolyan esélyekhez a munkahelyeken. Ezen változtatna a Nyitottak vagyunk közösségi kezdeményezés, amelyhez tavaly több mint 120 cég csatlakozott, de az idén is már félszáz körül van azon vállalatok száma, amelyek vállalják, hogy nyilvánosságra hozzák, mit tesznek a két nem közötti esélyegyenlőség megteremtéséért.
A versenyképesség, a növekedés hatalmas tartalékát jelentik a képzett nők. A multinacionális cégek jó része – talán a nagy profitnyomás miatt is – erre egyre fogékonyabb, sokan önkéntes kvótákat is vállalnak a sokszínűségre. Ez általában a nemek közötti egészségesebb arányra vonatkozik, de kiterjedhet a korra, nemzetiségre is. A Prezinél például 26 országból jöttek a munkatársak, a nők aránya 31 százalék, de a vezetőknél már 37. Az eredmény: egy innovatív, inspiráló munkahely, nemzetközileg is elismert teljesítménnyel.
Hogy a nők foglalkoztatása bonyolultabb a gyermekvállalástól kezdve? Ez igaz, de a világ egyéb folyamatai is komplexebbé, bonyolultabbá válnak. De kezelhetők. Ma már ugyanis sokféle élethez igazodó működési modell létezik. Rugalmasság, innováció kell. Ám az nem tartozik a nyerő megoldások közé, ha a nőket – tudásuktól, képzettségüktől függetlenül – inkább kihagyják a döntéshozó körből. A politikusok sokszor ezt nem ismerik fel. Magyarországon biztosan nem.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.