késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Bár az adatvédelmi szabályozás általában kisebb-nagyobb lemaradással követi a technológiai újításokat, és utólag próbálja betömni az új eszközök bevezetése során kialakult joghézagokat, de a 2018 májusában hatályba lépő uniós adatvédelmi rendelet bevezetése után mindenképpen tisztább feltételekre és szigorúbb büntetésekre számíthatnak az érintettek.
A „programmatic buying” egy új marketingeszköz, mellyel a hirdetők is csak most ismerkednek hazánkban, de működése súlyos adatvédelmi kérdéseket vet fel. Lényege, hogy a felhasználók viselkedéséről (arról, hogy éppen milyen weboldalt néznek, valamint arról, hogy eddigi viselkedésük alapján „kik” ők) a hirdetők azonnal információt kapnak. Így valós időben licitálhatnak arra, hogy mennyit ér meg nekik, ha a hirdetésüket az adott felhasználónak mutatják meg. Aki a legtöbbet kínálja a reklámhelyért, az helyezheti el az adott felületen a hirdetését.
De honnan tudják a hirdetők, hogy kik vagyunk, és mit szeretünk csinálni? A cookie-kból. Ezek az adatcsomagok tartalmazzák a rólunk összegyűjtött információt, amely alapján megalkotható a profilunk. A meglátogatott website-ok cookie-kat telepítenek a gépünkre, amelyben a rólunk szóló információkat gyűjtik, tárolják és továbbítják. Ez azonban adatkezelés, melybe az érintetteknek bele kell egyezniük.
Már a jelenlegi szabályok is előírják, hogy a felhasználónak határozottan, tájékozottan, egyértelműen és önkéntesen kell beleegyeznie adatai kezelésébe. Jogszerűtlen, ha sérül az önkéntesség elve. Például ha az internetező nem érheti el a kívánt tartalmat, csak akkor, ha elfogadja a cookie-k használatát. Nem számít kifejezett beleegyezésnek, ha csak kipipálja vagy lekattintja a „tudomásul veszem” rubrikát, vagy ha a pipa már eleve bent van a kockában. Csak akkor megfelelő a tájékoztatás, ha ismerteti az adatgyűjtés tényét és célját, az érintettek körét, az adatkezelés időtartamát, az adatok megismerésére jogosultak körét. Ma viszont még az a jellemző, hogy a tartalomszolgáltatók részletes tájékoztatás nélkül egy egyszerű felugró ablakban kérik az internetezők beleegyezését a cookie-k alkalmazásához. Ez így nem jogszerű, hiszen a látogató nincs tisztában azzal, hogy pontosan mibe egyezik bele.
A cookie-knak három fő típusa van. Az első az oldal használatához műszaki okból feltétlenül szükséges cookie-k csoportja, melyekhez nem szükséges az érintettek hozzájárulása, de ezekkel kapcsolatban is tájékoztatni kell őket. A második típusba az egyes alkalmazások működéséhez szükséges cookie-k tartoznak, melyekhez adott esetben hozzá kell járulni, de ha ezt valaki nem adja meg, akkor csak az adott alkalmazás nem jelenik meg számára. Adatvédelmi szempontból a harmadik típus a legérzékenyebb, ezek tárolják a felhasználóról szóló adatokat, ezek teszik lehetővé a célzott hirdetéseket.
Manapság azonban az emberek még nincsenek igazán tisztában döntésük jelentőségével, szeretnének gyorsan túlesni a hozzájáruláson, ezért nem követelik meg jogaik védelmét. Erre lehet megoldás, ha az első betöltéskor csak korlátozott oldal jelenik meg, amelyhez még nem szükségesek cookie-k, és a website összes funkcióját pedig csak a valóban tudatos beleegyezés után érné el a felhasználó. A teljesen jogszerű működés feltétele a beépített adatvédelem elvének alkalmazása volna. A website-oknak felépítésükben minden ponton meg kellene felelniük az adatvédelmi követelményeknek, lehetővé kellene tenni, hogy a beállításokban adhassák meg, hogy milyen cookie-k használatába egyeznek bele. Ugyanilyen fontos szempont, hogy a hozzájárulás nem szólhat örökre, a felhasználóknak joguk van a „felejtéshez”.
Az új adatvédelmi rendelet alkalmazza a beépített adatvédelem elvét és a felejtéshez való jogot. Világossá teszi, hogy az adatkezelés helyétől függetlenül, ha az unióban élőket érinti, akkor az uniós szabályokat kell alkalmazni. 2018-tól jelentősen megnőnek az adatvédelmi jogsértések esetén kiszabható bírságok is: az eddigi maximum 10 vagy 20 millió forint helyett 10 vagy 20 millió euróra.
A hatályos és a két év múlva életbe lépő szabályozásnak azonban van egy nagy hiányossága is. Egyik sem tisztázza, hogy ki a felelős a jogszerűtlen adatkezelésért. Elméletileg egyszerű ugyan a helyzet: az adatkezelő a tartalomszolgáltató, tehát ő a felelős. De a keresőmotorok sokszor csak akkor teszik megtalálhatóvá az oldalt, ha engedélyt ad arra, hogy cookie-kat helyezzen el a látogatók gépén. Vagyis a tartalomszolgáltató nem is tudja, hogy mit telepítenek rajta keresztül. Egy olyan dologgal kapcsolatban kötelezik tájékoztatásra, amelyről neki sincs teljes körű információja.
A szabályozás tehát igyekszik ledolgozni lemaradását a technológiai újítások mögött, de a helyzet természetes jellemzője, hogy sosem lesz képes utolérni vagy megelőzni őket. Mire 2018-ban hatályba lép az új uniós adatvédelmi rendelet, ma még nem is létező kérdésekre kell majd választ adnia.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.