Egyelőre nem kell visszatenni a Déli Áramlat Zrt.-be azt a közel négymilliárd forintot, amelyet a cég tulajdonosai nemrég kivettek belőle. Még akkor sem, ha orosz részről felmerült a 2014 végén lefújt projekt feltámasztásának lehetősége. Túl sok ugyanis a nyitott kérdés az orosz gáz európai exportját célzó beruházásban. Az orosz energiaminiszter például garanciákat szeretne a földrész majdani importjára, pedig erről nem uniós szinten döntenek, államközi megállapodások pedig ezentúl is köthetők. Változatlan a Déli Áramlat és az EU 3. energiacsomagjának viszonya is: Európában nem létesíthető olyan energia-infrastruktúra, amelynek a tulajdonosa azonos a használójával. Ráadásul az uniós szabályozás szigorodni fog, mert Brüsszel előzetesen ellenőrizni kívánja a készülő, államközi energiaszerződéseket.
Egyelőre odébb van az európai gázkereslet előre jelzett felfutása, viszont annál nagyobb az energiával való takarékoskodás. Közben az energiatermelésben éppen a gáz rovására tört előre a szénpiac, tarolnak a megújulók (szabályozással megerősített klímavédelmi megfontolásból), és tartja, sőt növeli is pozícióját a nukleáris energia. Mindennek a tetejébe a megmaradó gázkeresletet is egyre több forrásból elégítik ki a felhasználók, a kínálat pedig nő, és hamarosan a hatalmas izraeli mezők gázkincsével bővül.
Magyarország sem szorul rá annyira az orosz gázra, mint néhány évtizede. Gázhálózatunk egyre alkalmasabb a több irányból érkező gáz fogadására, ezért már akkor sem lesz szükségünk az országot átszelő Déli Áramlat szakaszra, ha tényleg feltámasztják a tervét. Az FGSZ Zrt. (ausztriai és romániai testvércégével) most éppen a Déli Áramlat magyarországi nyomvonalának nagy részét lefedő vezetéképítésre készül, főleg hogy azon romániai gázt lehessen behozni és tranzitálni. Ha tehát mégis kapnánk dél felől is orosz gázt, ahhoz jó eséllyel a térségi együttműködésben tervezett Tesla-projekt részeként juthatnánk, és nem is feltétlenül a Déli Áramlat lenne a cső túlsó végén. Az utóbbi napokban ugyanis az előbbinél gyakrabban hallani az orosz hivatalos kommunikációban a Török Áramlat egy éve szintén lefújt, de újból elővett tervéről. A beruházás azért kerülhet megint terítékre, mert a török elnök bocsánatot kért annak az orosz katonai repülőnek a lelövéséért, amelyre az orosz fél egy éve a vezetékterv leállításával válaszolt.
Az viszont biztos, hogy Magyarországnak szüksége van orosz gázra, arra meg főleg, hogy az stabil útvonalon érkezzen. Kézenfekvőnek tűnik az Ukrajna felőli behozatal, amely több évtizeden át problémamentes volt. Fenntartása mellett szól, hogy nem kerülne extra pénzünkbe. Ám ismert, hogy e szállítások az utóbbi években többször is elakadtak az orosz–ukrán gázelszámolási viták miatt, mi pedig új importlehetőség után néztünk, ahogyan Európa egésze is. Nem is elsősorban Ukrajna elkerülése lett a cél, hanem az, hogy csökkenjen az orosz importtól való függésünk. Fizettünk a Nabucco azóta elhalt tervéért, majd a Déli Áramlat itteni kiadásaira, és még ott van a tarsolyban az évek óta „előkészítés” szakaszában lévő AGRI projekt is.
Választási lehetőségeinket beszűkíti, hogy a Gazprom közölte: 2019 után Ukrajnán keresztül már nem küld Európába gázt. Déli szállítási útvonalai kiépítése mellett a társaság az északi bővítésén is dolgozik. Mint jelezte, az Északi Áramlat II.-n Szlovákiába is juttatna gázt. Ez Magyarországnak is lehetőséget jelenthet, hiszen már van szlovákiai összekötő vezetékünk is. Kérdés, hogy ebből az irányból drágábban vagy olcsóbban juthatunk-e gázhoz. Ukrajna régebb óta hangsúlyozza, hogy rajta keresztül sokkal kevesebbe kerül importálni, mint ha megutaztatjuk az orosz gázt észak felé. Az utóbbi években ráadásul Ukrajna sokat költött szállítórendszerére, részben a tranzit biztonságának javítása érdekében. Vele szemben a Gazprom azzal érvel, hogy az ukrán tranzittarifa az ötödével drágább annál, ami az Északi Áramlat II.-n lesz. Majd meglátjuk. A vevőnek mindenesetre nem a tarifa, hanem a teljes szállítási költség a fontos. Mindenekelőtt pedig az, hogy megkapja, amit rendelt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.