Az offshore cégek és tevékenységek körüli felfordulást jól szemlélteti az amerikai tanmese az üzletemberről, a leleményes tanácsadóról, a parkolótársaságról és a portásról. A történet szerint az üzletember méregdrága autójával a tanácsadója irodájánál tilosban parkolt, és egy tekintélyes összegű büntetőcédulát kapott. Az irodaépület aulájában a leleményes tanácsadó felajánlotta ügyfelének, hogy egy jogi kiskapu alapján a büntetés tizedéért elintézi, hogy ne kelljen megfizetni a büntetést. Meghallotta ezt a portás is, akit épp nemrégiben bocsátott el a parkolótársaság a jogi kiskapu miatti bevételkiesések miatt. A portás felháborodott, és panaszt tett a parkolótársaságnál.
Ugyan a fenti történet végét nem ismerjük, de nem nehéz felismerni benne a párhuzamot, amikor arra gondolunk, hogy a Google, Apple, Burger King és hasonló cégek az Egyesült Államok helyett más országokban fizetnek az otthoni adóhoz képest egészen minimális adót az „offshore”, azaz külföldön létesített társaságok segítségével. Az offshore eredendő jelentése ugyanis az, hogy valamely tevékenységet kiszerveznek külföldre. Kevesen tudják, hogy korábban Magyarországon is voltak offshore státusú társaságok. Akkor Magyarország azzal vonzotta ide a multinacionális cégeket, hogy kedvező speciális adózást biztosított a „külföldön tevékenységet végzőknek”: például az olyan magyar cégnek, amely a külföldi gyártól olcsón megvette a terméket, majd drágán továbbadta a cégcsoport vevőinek, vagy finanszírozta a külföldi tagvállalatait. A multik nagyon kedvelték ezt a szabályt, mivel így 3 százalékos társasági adót fizettek az otthon fizetendő 30 százalék helyett.
Vagyis jól járt a társaság, és jól járt a magyar költségvetés is, mivel olyan adóbevételre tett szert, amely az adókedvezmény nélkül soha nem folyt volna be. Nyilván ez annak az államkincstárnak volt kevésbé előnyös, amely így elesett az adóbevételtől, de tekintettel a nyugati országok gazdaságának növekedésére, ez az elszivárgó bevétel szinte fel sem tűnt. Változott azonban a helyzet a gazdasági válság következtében, amikor is a gazdaságilag erős államok összefogtak annak érdekében, hogy az elszivárgó adóbevételeket visszatereljék a saját államkasszáikba. Ha sikerrel járnak, akkor növekedni fog az adóbevételük, emiatt azonban a társaságok és részvényeseik profitabilitása a ténylegesen magasabb adók miatt várhatóan csökken majd. És csökkenni fog azoknak az államoknak az adóbevétele is, amelyek még most is versengenek azért, hogy a kiszervezett tevékenységet náluk végezzék, ezzel növelve a GDP-jüket és a foglalkoztatási rátájukat. Ilyen ország például Írország, Málta, Hollandia, az Egyesült Királyság, Svájc vagy éppen Magyarország is. Az országok e két csoportja tehát ellentétes érdekű ebben a kérdésben. Az erős gazdaságok azt szeretnék, hogy a külföldi befektetők bevonzására is képes adópolitikai eszközeit korlátozzák vagy megregulázzák.
Gyakran mondják, hogy az adózás versenyképességi kérdés. Ha a Google csak kevés adót fizet, és a versenytársa többet, akkor a Google nyer. Kiélezettebb a helyzet, ha eleve egyenlőtlenek az esélyek. Másfelől az adózás a befektetőkért vívott verseny állami eszköze is, ahol a kedvező adózás döntő tényező lehet egy beruházási döntésnél. Mivel a multinacionális cégek egyre nagyobb profitabilitási nyomás alatt állnak, ezért ezt ki is kell használniuk.
Vajon a jelenleg átalakuló nemzetközi adózási környezet – ami súlyos hatással van mind a cégek, mind az államok versenyképességére – hogyan fog hatni Magyarországon? Mi Magyarország érdeke? Ha az OECD sikeresen végrehajtja a tervét, és az adóbevételek visszaszivárognak az erős gazdaságok államkasszájába, akkor a cégek költsége nő, így romolhat a profitabilitásuk. Ezért e cégeknek majd költséget kell csökkenteni például azáltal, hogy olcsóbban termelnek úgy, hogy termelő egységeiket, költségesebb funkcióikat (például ilyen lehet a kutatás-fejlesztés) alacsonyabb költségű országba telepítik át. Ez pedig lehetőséget teremthet Magyarországnak, mivel európai összehasonlításban a termelés költsége olcsó, a termelő cégek adója alacsony, és állami támogatások és adókedvezmények is rendelkezésre állnak. Ez azonban önmagában kevés, mivel szakképzett munkaerő, fejlett infrastruktúra és kiszámítható szabályozási környezet nélkül rendkívül nehéz felkerülni a befektetői térképre. Ezt a térképet pedig éppen most rajzolják újra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.