Lassan fogy a devizás növekedési hitel

Hogy megy az idén a növekedési hitelprogram (NHP)?
– Ebben az évben 300 milliárd forintnyi forintalapú és ugyanennyi devizaalapú hitelre szóló keretet osztott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB), és a forintforrást nemrég már meg is emelte 100 milliárd forinttal. A devizás hitelek viszont nálunk nem fogynak igazán, és az a feltételezésünk, más piaci szereplők is hasonlót tapasztalnak. Június 30. egyébként vízválasztó a program szempontjából, mert a jegybank azt tervezi, hogy újraosztja majd a fel nem használt kereteket.

Önök mennyit használtak fel a saját keretükből?
– A forintos növekedési hitelnél 55 százalék fölött járunk a folyósításokban, a devizásnál viszont csak 6,5 százaléknál.

Mi az oka annak, hogy a devizás növekedési hitel nem fogy?
– Az egyik oka az ismertség hiánya. Ez egy új hitel, január 1-jén jelent meg a rendszerben, ezért kevesen tudnak róla, bár mi is igyekeztünk népszerűsíteni. A másik ok az előre hozott kereslet lehet. Tavaly decemberben úgy volt, befejeződik az NHP, emiatt őrület volt nálunk is, mindenki hitelt akart. A harmadik tényező a konkurencia. Kedvezményes eurós hitele az Eximnek is van, mi mindkettőt kínáljuk. Az ügyfeleknek személyre szabott ajánlatot adunk, ami alapján eldöntheti, melyik kölcsönt választja. Sokszor megtörténik, hogy végül az Exim hitele lesz a befutó, mivel azt nemcsak beruházásra, hanem forgóeszköz finanszírozására is igénybe lehet venni.

A növekedési hitelt főleg mezőgazdasági, kereskedelmi cégek vették igénybe. Vannak olyan kkv-k, amelyek exportálnak, és hitelképesek?
– Nagyon sok exportáló kkv van. Számos magyar termék van, amely akár Kínában is kelendő. Például különféle feldolgozott élelmiszerek, borok vagy akár a csaptelepek kerámiabetétei. Ezeknek a cégeknek szervezetten, államilag támogatott módon kellene segíteni abban, hogy eljussanak külföldre, hiszen komoly mértékben növelhetik a GDP-t. A terjeszkedéshez persze hitelre is szükségük lehet, amit szintén támogatni kell.

Korábban az MNB már többször változtatott az NHP feltételein, ha azt látta, nehezen fogy a hitel. Tárgyalnak most a bankok erről?
– Feltételezem, hogy a jegybank összesíti majd a féléves adatokat, és ha azt látja, a devizás lábon változtatni kell, akkor majd változtat. Mi azt látjuk, a forgóeszközre történő igénybevételt vissza lehetne hozni, akkor több hasznosulna a forrásból, és ez a GDP-nek is jót tenne.

Az MFB Pontok megjelenése hogyan befolyásolja az NHP iránti érdeklődést?
– Az NHP idei meghosszabbítása tulajdonképpen egy híd volt a visszatérítendő uniós támogatások igénybevételéig. Azt a célt is szolgálta, hogy a kkv-k addig se maradjanak olcsó finanszírozás nélkül, amíg az MFB Pontok rendszere ki nem épül. Ezek a pontok most nyíltak, időbe telik, mire felfutnak, de komoly lehetőséget jelentenek, hiszen 700 milliárd forintos keretet folyósíthatnak. Ebből az első körben 40 milliárdot helyeznek ki. Erre nagy kereslet lesz, hiszen praktikusan nullaszázalékos kamatú hitelről van szó. Az is igaz, hogy sok cég kivárt az MFB Pontok megjelenéséig, és ezért nem vett fel más hitelt, hiszen az uniós forrás olcsóbb.

Önök tervezik a csatlakozást az MFB Pontokhoz?
– Arra számítunk, hogy közbeszerzést fognak kiírni, hiszen az első körben sok olyan kereskedelmi bank kimaradt, amelynek jelentős vállalati ügyfélköre van. Mi is tervezzük, hogy indulunk a pályázaton.

Azt is többször említették, az NHP-s hitelek kihelyezésének egyik gátja, hogy sok kkv nem hitelképes. Önnek mi a tapasztalata?
– Valóban sokszor látjuk, hogy jó a termék, jó az értékesítés, fut a szekér, csak a mérleg nincs rendben a cégnél. A hitelminősítése emiatt olyan rossz lesz, hogy nem tudjuk hitelezni. Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy a pénzügyi vezetőre nem szabad sajnálni a pénzt: kell valaki, aki rendbe teszi a mérleget. A pénzügyi vezető mellett sokat segíthetnek még a garanciaintézmények, amelyeknek a szerepe szerencsére sokat erősödött az utóbbi időben.