Megvalósítható az Irinyi-terv

Éppen a pályázatok előkészítése zajlik, s a kiírások után a nyertesek a gyakorlatban is bizonyítják majd 2017-től, hogy az Irinyi-terv nemcsak „első látásra illik bele a világ számos vezető gazdaságában megfogalmazott újraindítási törekvések hullámába”, hanem a célkitűzések megvalósíthatók a következő csaknem fél évtizedben. Az Irinyi-terv végrehajtásával az itthon aktívan működő nagyvállalatok éppúgy javíthatják teljesítményeiket, mint a mikro-, kis- és közepes vállalkozások.

Inotai András (Világgazdaság, 2016. július 5.) szerint újraiparosítás az Irinyi-terv programja, ez azonban tévedés, hiszen az a stratégiai cél, hogy a magyar gazdaságban az ipar GDP-aránya a jelenlegi mintegy 23,5 százalékról 2020-ra elérje a 30 százalékot. A manapság is meglévő ágazatok eredményeit nem pusztán megőrizni, hanem megerősíteni kell. Erre a hazai mellett az európai uniós források is rendelkezésre állnak, hiszen az utóbbiból a 2020-ig várható 12 ezermilliárd forint értékű támogatás 60 százalékát közvetlenül a magyar gazdaság – ezen belül az Irinyi-terbven megfogalmazott, illetve kiemelt hét ágazat – fejlesztésére fordítja majd a kormány.

A terv végrehajtása egyértelműen szolgálja azokat a kormányzati törekvéseket, amelyek eredményeként a magyar gazdaság növekedési üteme, versenyképessége, eredményessége, exportteljesítménye nemcsak erősíthető, hanem hosszú távon is tartható lesz. Stratégiai cél, hogy erősödjön a nemzeti ipar, intenzívebb legyen az innováció, nagymértékben járuljon hozzá további új munkahelyek létrehozásához, megalapozza hazánk gazdaságiválság-állóságát. Emellett a valós piaci teljesítményre és fejlődésre képes hazai nagyvállalatokat is segíti a kormány abban, hogy – a hozzáadott értékek növelésével – megőrizzék és erősítsék a már elért itthoni és külpiaci pozíciójukat, illetve ez utóbbit bővíthessék.

Ahhoz, hogy a rendelkezésre álló anyagi forrásokat minél hatékonyabban lehessen felhasználni az Irinyi-terv megvalósítása során, a létszámában és képzettségében megfelelő szakemberek munkaerőpiacon való megjelenéséhez a kormány elindította a duális képzést, amelyben határozottan partnerek a termelővállalatok, a multinacionális cégek éppúgy, mint a kis- és közepes vállalkozások. A duális képzés mellett a kormányzati törekvések azt is elősegítik, hogy a jelenlegi szakmunkásgárda a meglévő szakismereteit ne csak továbbfejlessze, hanem újabb, „kiegészítő”, illetve kapcsolódó szakmákat is elsajátíthassanak, növelve ezzel saját versenyképességüket is.

A magyar beruházási adatok évről évre kedvezőbbek, s az idén várható újabb befektetések nyomán tovább javulnak. Ez érvényes arra is, hogy nem pusztán a járműipari területen történtek, illetve zajlanak beruházások, hanem a tervben kiemelt iparágakban is. Így például 2010 óta a feldolgozóipari beruházások jelentősen, 28 százalékkal emelkedtek, ami alátámasztja, hogy az autógyártás zászlóshajói közé tartozó Audi, Mercedes, Opel és Suzuki sikeres nagyberuházásai ösztönzően hatottak a beszállítói hálózat jelentős kapacitásbővítéseire.

Az Irinyi-terv megalkotásának egyik célja a feldolgozóipar GDP-n belüli részarányának emelése. Az ipari hozzáadott érték GDP-n belüli részaránya a fejlett országok többségében valóban csökkent az elmúlt két évtizedben, ugyanakkor például Németországban szinten maradt, egyes újonnan csatlakozott kelet-közép-európai országokban: Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban viszont emelkedett.

Ugyanakkor a terv nem kizárólag feldolgozóipari szegmensen belüli kategóriákban gondolkodik, hiszen hét olyan ágazatot jelöl meg, amelyek motorjai lehetnek a magyar gazdaság hatékony előremenetelének. Ezek a járműgyártás mellett a speciális gépgyártás, az – világszerte az egyik legdinamikusabban fejlődő – egészségipar, az élelmiszeripar, a zöldgazdaság, az infokommunikáció és a védelmi ipar. Ez utóbbi – vagyis a fegyvergyártás – megújulása több szempontból is indokolt. Ezek közül a legfontosabbak: a korszerű technológiai bázison megvalósuló beruházásokkal és kkv-k támogatásával biztosítható a foglalkoztatás bővítése, új munkahelyek teremtése, illetve a meglévők megőrzése.

A terv megvalósítása az egyes iparágak fejlesztésének keretében, illetve annak járulékaként a szolgáltatási ágazatot is erősíti, hiszen például a mérnöki, a tervezési, a gyártási-szerelési, a karbantartási, logisztikai feladatok elengedhetetlenek az egyes iparágakban a zavartalan működéshez. Az Irinyi-terv részeként – németországi mintaként – létrejött és az első ülését idén júniusban megtartott Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform (NTP) a legkiválóbb ipari kutatóintézetek mellett a hazai technológiai innovációt meghatározó 30 nagy- és közepes vállalat is csatlakozott. Az NTP kiemelten a high-tech ökoszisztéma kiépítését célozta meg, az alapító dokumentumot mintegy 40 vállalat, illetve intézmény írta alá, mellettük – a közös munkában – több mint 50 résztvevővel számolhatunk.

Az Ipar 4.0 platform alig több mint két hónapos működése során máris kirajzolódtak a szervezet kibontakozóban lévő, legfontosabb szakmai kezdeményezései. Ezek közül különös tekintettel az Ipar 4.0-ra, a legfontosabb – az alapvetően németországi kompetenciaközpont-modellt követő – kiberfizikai kísérleti mintarendszerek, laborok kialakítása, elsősorban a hazai kkv-szektor abszorpciós képességének erősítését célozva. Az Ipar 4.0 platform tevékenységében nem kevésbé fontos terület a nemzetközi dimenzió, amely éppen a német gazdasághoz kötődő „eminens” nemzetgazdasági érdekeink miatt, rendkívül fontos.

Összességében az Irinyi-tervvel a magyar kormány olyan iparstratégiát alkotott meg, amely tovább erősíti a nemzeti ipart, épít az innováció erejére, segíti az új munkahelyek létrejöttét, és támogatja a hazai vállalatok verseny- és exportképességének növelését és amelynek révén növekszik a magyar gazdaság válságállósága.