Mindenki hoz még egy embert

Minden valószínűség szerint ma a Sziget Fesztivál az egyik legfőbb turisztikai vonzerő Magyarországon. Jelentősége vetekszik a főváros bulinegyedéével, a Balatonéval vagy akár a múlt hétvégén megrendezett Forma–1-gyel. Nincs pontos adat arról, hogy a mostani beutazók közül hányan kezdték magyarországi turistakarrierjüket régebben a Szigeten, de az látható, hogy a fesztivál közönségének összetétele előnyös irányba változik, és a látogatók egyre több időt töltenek a Szigeten kívül Magyarországon.

Noha sok felmérés készül a Magyarországra beutazó turistákról, nehéz átfogó képet adni arról, hogy miért emelkedik töretlenül évek óta a hazánkba látogatók száma. Az infrastruktúra gyors fejlődése, mindenekelőtt a fapados járatok megjelenése természetesen jelentős szerepet játszott ebben, de nem kérdés, hogy a Sziget és a többi fesztivál is nagymértékben hozzájárult Magyarország és Budapest vonzó imázsának kialakulásához. És nélkülük ma talán nem is létezne a fővárosi bulinegyed sem.

Korábbi felmérésünk szerint 2010-ben a Sziget látogatóinak összes költése a helyszínen és a Szigeten kívül csaknem 8 milliárd forint volt. Ez az ágazati kapcsolatok mérlegéből levezethető módon 6 milliárd forinttal járult hozzá a GDP-hez, és 2,6 milliárd forint extra adóbevételhez juttatta a költségvetést, főképp az áfán és a megnövekedett foglalkoztatást terhelő adókon keresztül. Tavaly látogatócsúccsal zárt a rendezvény: hét nap alatt összesen 441 ezer vendégnap volt a Szigeten, ami közel 15 százalékkal több, mint öt évvel korábban. Ez idő alatt a Sziget árai is jelentősen emelkedtek, a külföldiek száma nőtt, és valószínűleg jócskán emelkedett az általuk a fesztiválon kívül Magyarországon töltött napok száma is. Azaz a Sziget hozzájárulása a GDP-hez és a turisztikai bevételekhez nagyot nőhetett azóta.

Sokan kárhoztatják azonban a fesztiválokat és a bulinegyedet azért, hogy Magyarország nem a kultúra és az üzleti élet miatt válik egyre gyorsabban turisztikai célországgá, ám ez rossz megközelítés. A Sziget és a többi fesztivál árképzése azt mutatja, hogy az általuk idevonzott turisták nem a legalsó, szakadt, hátizsákos szegmensből kerülnek ki, hanem tehetősebb, egyetemet végző vagy éppen végzett fiatalok köréből. Ők a fesztiválok előtt és után még eltöltenek néhány napot a fővárosban vagy a Balatonon, és legtöbbször nem is a fesztiválok területén sátraznak, hanem szobát bérelnek, vagy megtöltik a hosteleket és a háromcsillagos szállodákat, és ezzel hozzájárulnak a magyar szállodaipar meneteléséhez.

Nem kérdés, hogy a korábbi látogatók közül idősebb emberként is visszajönnek Magyarországra, bár arról nincs pontos információ, hogy a Budapestre érkező 40-es, jól szituált hollandok vagy franciák közül hányan kezdték magyarországi turistakarrierjüket 15-20 éve a Szigeten. Feltehetőleg nem kevesen vannak ilyenek, de ennél is fontosabb, hogy a Budapestről a közösségi médiában megjelenő szelfik, fotók és videók nagymértékben hozzájárulnak az ország turisztikai vonzerejének növekedéséhez.

Budapest pezsgése hosszabb távon jót tesz az üzleti turizmusnak is: a Kempinskiből vagy a Ritzből kilépő üzletemberek nem megbotránkoznak az Erzsébet tér körüli nyüzsgésen, hanem belevetik magukat. Ennek legfőbb oka az is, hogy Budapesten a pezsgés nagyfokú biztonsággal párosul, aminek folyamatosan nő a jelentősége a turisztikai célpontok kiválasztásakor. Ugyancsak az üzleti turizmus növekedése felé mutat, hogy a kiegészítő szolgáltatások terén is jelentős a javulás. Budapest tele van jobbnál jobb éttermekkel, borbárokkal, kiállításokkal, kulturális programokkal, és folyamatosan nő a fürdőkultúra jelentősége is. Tíz éve komoly gondot okozott, egy kifejezetten jól szituált, 4-5 csillagos szállodában lakó középkorú házaspárnak programot szervezni a fővárosban, mára ilyen probléma fel sem merül, mert – noha van még min javítani – Budapest igazi üdülőparadicsom lett.