A cégek sikerében mérhető az eredmény

Tavaly csaknem 6 milliárd forintos veszteséget termelt a Kereskedőház. Ez mivel magyarázható?

– Tavaly több mint duplájára nőtt a kereskedőházak száma, ez az egyik tényező, illetve ha azt a több mint 800 milliárdos exportárbevételt nézzük, amit a partnercégeink értek el, akkor egy általunk elköltött forint a cégeknél 11 forintos exportárbevétel növekedést eredményezett. A mi sikerességünk ebben mutatkozik meg, valamint abban, hogy az ország exportteljesítménye rekordszintet ért el, és a külkereskedelmi többlet is növekszik. Siker az is, hogy számos exportpiacra lépés kapcsán felmerülő költségtől tudjuk tehermentesíteni a cégeket. Csak 2015-ben több mint 1500 konkrét üzleti lehetőséget is teremtettünk a magyar kis- és középvállalkozásoknak. Partnereink számára tájékoztatást tudunk nyújtani többek között az adott ország piaci szerkezetéről, a versenytársakról, illetve az iparágra jellemző helyi árakról is. Új szolgáltatásportfóliónk keretében cégre szabott exporttervet alakítunk ki, meghatározva azt a kát-három országot, ahová a partnercégeinknek érdemes exportálniuk. A partneri körből a vállalkozások egymást kiegészítő szolgáltatásait összefogjuk, így nemcsak azok kapnak lehetőséget, amelyek kellően tőkeerősek, hanem azok a kisebb cégek is, amelyek egy-egy ilyen komplex csomagba be tudnak kerülni. Számos olyan szolgáltatást nyújtunk, ami számunkra kiadást jelent, miközben a cégek költségeket takarítanak meg.

Nagyot ugrott az igénybe vett szolgáltatások értéke is tavaly, 1,6 milliárdról 4,4-re. Ez összefügg a kereskedőházak alapításával, vagy más költségeket is takar ez a tetemes összeg?

– Ennek a költségnek több mint felét teszi ki a külföldi kereskedőházak üzemeltetése. Másrészt számos saját számlás ügyletet is lebonyolítottunk. Megvásároltuk a magyar cégektől az árut, melyet azután közvetlenül mi értékesítettünk. Ezzel az üzleti kockázatot átvállaltuk, vagyis a céget tehermentesítettük. A logisztikai és egyéb költségeket ilyen esetekben mi fizetjük, de ezek megtérülő befektetések.

Milyen üzleti eredményre számítanak az idén?

– A jelenlegi exporteredményeken is az látszik, hogy ha valamilyen rendkívüli negatív esemény vagy válság nem következik be, akkor az idei számok meg fogják haladni a tavalyiakat. A Kereskedőháznál is növekedés várható, de ez nem az árbevételben mutatkozik meg. Például a közreműködésünkkel valósul meg egy napelemes lámpatestek szállítására vonatkozó üzlet Szudánban 2,2 millió euró értékben, aminek az eredménye nem nálunk, hanem partnercégünknél, a csarodai Bán Manufacturing Kft.-nél jelentkezik majd. Egy-egy kiállításon, miniszterelnöki vagy miniszteri úton létrejövő üzlet eredménye nem az MNKH, hanem a vállalkozások mérlegében jelenik meg. Az exportpromóció költségét a Kereskedőház viseli, a bevétel, a profit azonban a magyar vállalkozóké. Én magam akkor fogom sikeresnek tekintetni az idei évet, ha az általunk elköltött egy forint után a cégeknél átlagosan jelentkező 11 forintos bevételnövekedést 12-13 forintra tudjuk növelni. Számos olyan exportprogramot elindítottunk, például az oktatás, a kultúra és a sport területén, amelyekben hosszú távon is nagy növekedési potenciált látunk, és megvan az eszközrendszerünk ahhoz, hogy ezekben a szektorokban is sikereket érjünk el.

A kormánynak és a Kereskedőháznak célja, hogy kelet felé sikerüljön többet exportálnunk. Vannak országok, ahová nő az exportunk, másutt stagnálás tapasztalható. Hogyan áll a keleti nyitás stratégiája?

– Kínában és általánosságban a Távol-Keleten egy-egy üzlet esetében akár egy évet is igénybe vehet, mire eljutunk a szerződéskötésig. Az EU tagállamok közül elsőként Magyarország tudott marhahúst exportálni Kínába, Mongóliában pedig több száz üzletben vannak jelen a magyar termékek, míg legutóbb Kambodzsában írtunk alá egy szándéknyilatkozatot, amelynek keretében gyümölcsfeldolgozó technológiát exportálunk, ami idén már meg is valósulhat. Ezeknek a projekteknek az átfutási ideje nem egy-két hétig tart. A szudáni projektet az év elején írtuk alá, és az első összeget már meg is kapta a csarodai cég, de majdnem egyéves munka volt az üzlet előkészítése. Sokszor azonban nem rajtunk múlik, hogy sikeres lesz-e egy üzlet a keleti országokban. Az utolsó utáni pillanatban is meghiúsulhat, mint például Azerbajdzsánban, ahol éppen egy üzlet aláírása előtt váltották le a minisztert. Hiába mentünk ki nyolc céggel, nem volt senki a kiállításon, miután kormányválság állt elő. Ezekben az országokban számos ilyen dolog előfordulhat, ami alapvetően befolyásolja az üzletet.

Miben más egy hagyományos nyugati vagy akár régiós országba exportálni, mint keletre?

– Mindenben. Más az üzleti kultúra, a tárgyalástechnika, és sokkal fontosabb az állami szerepvállalás. A keleti és a déli nyitás stratégiájában nem véletlenül nagy a szerepe a Kereskedőháznak, hiszen a megcélzott piacokon egyrészt ismeretlenek a magyar cégek, másrészt akkor tudunk versenyben maradni Amerikával és a többi, jelentős gazdasági erővel bíró országgal, ha folyamatos jelenlétet biztosítunk a keleti és déli nyitás országaiban.

Hány vállalat került kapcsolatba a Kereskedőházzal?

– Négyezer partnercégünk van, tavaly és az idén eddig 4500 külföldi céges megjelenést biztosítottunk a magyar vállalkozásoknak, ebbe beletartoznak a kiállítások, az üzleti fórumok és a miniszterelnöki utak is. A keleti, déli országokban teljesen más szituációt jelent, ha politikusok, kormánytagok kíséretében utaznak ki a cégek a lehetséges együttműködésekről egyeztetni. Amerikában például, ha gazdasági szereplőket meghívunk azzal a céllal, hogy bemutassuk a programjainkat, termékeinket, akkor nem érdemes belekeverni az állami szereplőket, mert ettől nagyon ódzkodnak, tőlünk keletre viszont más a helyzet. Szöges ellentéte egymásnak a két üzleti kultúra.

Eddig 47 kereskedőházat nyitottak a világ minden táján. Melyik váltotta be leginkább a reményeket, és hol lesz szükség fejlesztésre?

– A meglévő kereskedőházak mellett idén további irodákat nyitunk. A Nyugat-Balkán az egyik legsikeresebb terület, illetve a legígéretesebb régiók közé tartozik még a Távol-Kelet, ezen belül is Thaiföld, Kína és Kambodzsa. Dél-Amerikában is terjeszkedünk, így Argentínában is nyitni fogunk kereskedőházat. Vannak olyan térségek, ahol egyes szektorokban fontos, hogy olyan szereplőt találjunk, aki országokon átívelően tud fellépni.

Ilyen országokon átívelő kapcsolat kialakítását célozza a Kárpát-medencei Gazdasági Régió kialakítása is, hogy segítsék a határon túli együttműködést és támogassák a szomszédos országok magyarok lakta területeit. Ez a program hogy áll?

– Az idei évtől a határon túli magyar cégek számára is elérhetők a Kereskedőház szolgáltatásai, ugyanolyan feltételekkel, mint a belföldi vállalkozásoknak. Ennek vannak nemzetpolitikai megfontolásai is, de a gazdasági érdek is ezt diktálja. Számos szegmensben működnek nemzetközileg is versenyképes cégek a régióban. Olyan együttműködéseket igyekszünk kialakítani, amelyeknek köszönhetően a belföldi és a határon túli magyar cégek közösen tudnak harmadik piacokon megjelenni.

Melyik országokban sikerült együttműködést kialakítani a cégek között?

– Már valamennyi országban elindultak kezdeményezések. Például szerbiai és szlovéniai cégeknek is segítettünk már magyarországi leányvállalatot alapítani, illetve romániai magyar cégeknek és hazai vállalkozásnak is sikerült már közösen exportálni. A programot a közelmúltban indítottuk el, a nagy sikerek a következő évtől várhatók.

Meghirdették az Áldomás programjukat is, de egyelőre alig hallani olyan magas minőségű, prémiumkategóriás magyar termékekről, amelyeknek az exportját segítenék. Hány termék van a portfóliójukban, és mikor várható az igazi áttörés?

– Az elmúlt fél évben rekordidő alatt dolgoztuk ki a minősítési rendszert, és a márkaarculat kialakítása is jelentős kihívás volt. Abban hiszünk, hogy az Áldomás ernyőmárkaként tud felkarolni olyan kistermelőket, akik magas minőségű élelmiszereket állítanak elő. Vidéken ezzel munkahelyeket tudunk teremteni, és kiküszöböljük azt a problémát, hogy esetleg az árversenyben alulmaradunk. Ugyanis a lengyel vagy a szlovák termékekkel nem az árban tudunk versenyezni, hanem a magas minőséggel és a nagy hozzáadott értékkel, illetve márkahűséget építünk ki. Az értékesítés most fog elindulni.

Milyen feltételeknek kell megfelelni, hogy valami bekerüljön az Áldomás termékek közé?

– Leegyszerűsítve olyan élelmiszernek kell lennie, ami nem elvesz, hanem hozzáad az ember életéhez. Ez azt jelenti, hogy a GMO-mentesség mellett – amit az alaptörvény is megfogalmaz – az adalékanyag-mentesség is fontos kritérium. Végigkövetjük a termőföldtől a csomagolásig a termék útját, és az állam által garantált minőséget tudjuk a piacra vinni. A termékek között szerepel egyebek között kukoricakonzerv, libamáj és mangalicakolbász.

Hová fogják exportálni ezeket a termékeket?

– Első körben több mint 30 termék értékesítését fogjuk megkezdeni. Az előzetes piaci tesztelések eredményeként meghatároztuk azokat az országokat, amelyekben a legnagyobb lehetőséget látjuk. Ezek közé tartozik az Egyesült Királyság és a skandináv országok, illetve Japán, Németország és az Egyesült Arab Emírségek.