Érdekli a BB a K&H tulaját

Mit gondol a magyarországi felminősítésről?

– Ez jó hír. Nemcsak Magyarország, de mindenki számára. Két hete jártam Magyarországon, láttam egy prezentációt arról, hogyan teljesít az ország, és a számok alapján elképesztő a fejlődés. A repülőtérről a város felé is mindenhol építkezéseket, fejlesztéseket láttam, ezek automatikusan növelik a GDP-t, csökkentik a munkanélküliséget. Egyáltalán nem lepett meg a felminősítés.

Önök kinyilvánították, hogy mindenképpen Magyarországon maradnak. Voltak valaha olyan terveik, hogy eladják a magyar leánycéget, például a válságban?

– Nem. Még a válság legdurvább időszakában sem volt erről szó. Ennek egyszerű oka volt. Amikor három évvel ezelőtt döntenünk kellett, hogy mely országokból vonulunk ki, két tényezőt vettünk figyelembe. Az egyik az ország típusa volt, hogy van-e ott bankbiztosítói tevékenységünk. Magyarországon ez megvan. A második az ország mérete volt. Magyarország körülbelül akkora, mint Belgium. A mi filozófiánk pedig az, hogy kis országokban szeretnénk nagyok lenni. Nem volt könnyű a döntés, hogy őszinte legyek, hiszen a magyar kormány nagyon komoly adókat vetett ki a bankszektorra. Ez megnehezítette a helyzetünket. A K&H viszont egyetlen év kivételével így is mindig nyereséges volt.

Milyen a viszonyuk a kormánnyal és a Magyar Nemzeti Bankkal?

– Az a koncepciónk, hogy meg akarjuk érteni a helyi piacot, ezért is tartottuk meg a K&H nevet Magyarországon. A helyi hatóságokkal is ennek megfelelően jó a viszonyunk. Akárhányszor tárgyaltam eddig a jegybank vezetőivel, a pénzügyminiszterrel, Orbán Viktor miniszterelnökkel, mindig megerősítettek abban, hogy a K&H egy jó bank, amelyre szüksége van a magyar lakosságnak, és szeretnék, ha az országban maradnánk.

A második helyüket azonban nemrég elveszítették, mérlegfőösszeg alapján az UniCredit megelőzte a K&H-t. Vissza akarják szerezni ezt a helyet?

– A mi célunk az, hogy ott legyünk a három legnagyobb piaci szereplő között. Nem az a legfontosabb célunk, hogy pontosan mekkorák is legyünk a különböző mérlegadatok alapján, hanem hogy nyereségesen működjünk. A hosszú távú fennmaradás ugyanis csak így érhető el.

Említette, hogy most már akvizíciókban is gondolkoznak. Magyarországon milyen cégek jöhetnek szóba?

– Folyamatosan figyeljük a lehetőségeket. Ha lesz olyan cég, amely érdekes nekünk, komolyan megfontoljuk majd, hiszen Magyarország a fő piacaink közé tartozik. Akkor vásárolunk meg egy céget, ha nyereséget tud hozni nekünk, további stratégiai értéket ad a céghez, és az árazása is megfelelő.

A Budapest Bank is hamarosan eladósorba kerülhet. Érdekelheti esetleg önöket?

– Ha a piacra kerül, biztosan megnézzük. Tökéletesen megfelel azoknak az elvárásoknak, amelyeket keresünk. Egyelőre azonban még nem hirdették meg, csak spekulálni lehet.

Magyarországon a központi banki intézkedések ellenére is nehezen indul be a vállalati hitelezés. Hogyan lehetne ezen javítani?

– Mi folyamatosan hitelezünk, növeljük a hitelezésben a piaci részesedésünket. Amit észrevettem, hogy a hitelkereslet nincs összhangban a kínálattal. Ugyanez a helyzet Belgiumban, sőt egész Euró­pában is: alacsony a hitelkereslet a kínálathoz képest. A politikusok és a bankok is azon dolgoznak, hogy kezeljék ezt a problémát. A jó gazdasági környezet, és annak alapfeltétele, a stabilitás segíthet ebben. A cégek számára egy beruházás előtt kulcsfontosságú, hogy bízzanak a jövőben.