Alekszandr Medvegyev: Újabb magyarországi gáztárolásról egyeztet majd a Gazprom

Magyarország jelentős földgáztároló kapacitásokkal rendelkezik. Nem kívánja a Gazprom ismét használni e létesítményeket a térség ellátásbiztonságának javítására?
– A föld alatti gáztárolásban már sikeresen együttműködtünk Magyarországgal. Nem is olyan régen, 2014–2015 telén az országnak többletgázra volt szüksége, mi pedig hatékonyan vehettük igénybe e jó minőségű létesítményeket a helyi ellátás érdekében. A Gazpromnak magának is jelentős, ötmilliárd köbméternyi tárolója van Európában. E kapacitásait érdemes lehet növelni, de ez nyilván üzleti tárgyalások kérdése. Ezért meg kell vitatnunk a magyarországi tárolók tulajdonosával, az MVM-csoporttal és más érdekeltekkel is az e területen indítható együttműködés lehetőségét. Nem csak rövid, hanem hosszú távú partnerségre is mód nyílhat a folyamatban lévő infrastruktúra-beruházásainkhoz kapcsolódóan, ilyen az Északi Áramlat II. vagy a Török Áramlat gázvezeték.

Milyen további üzleti lehetőségeket lát a Gazprom Magyarországon?
– Jó partnerségünk hosszú időre nyúlik vissza: 1975-ben érkezett meg Magyarországra az első gázszállítmányunk, nemrég lett húszéves az érvényben levő, hosszú távú gázmegállapodásunk. Az évforduló – ahogyan azt a magyar féltől halljuk – éppen jó lehetőség e szerződés meghosszabbítására. A Gazprom továbbra is kész a szerződött mennyiségen felüli tételeket küldeni. Mivel Magyarország gázfelhasználása nőtt, ottani szerződéses partnerünk, a Panrusgáz is nagyobb mennyiséget igényelt. Azt tapasztaljuk, hogy Európa egészében is visszatért a földgáz a piacokra.

A Gazprom Export itteni partnerein keresztül adja el a gázt Európában, Magyarországra az említett Panrusgáz bevonásával. Fenntartja-e a Gazprom Export ezt a gyakorlatot, vagy esetleg saját maga lenne közvetlenül aktívabb a gáz egész értékláncában?
– Elégedettek vagyunk az MVM-mel közös Panrusgáz tevékenységével, kapcsolatainkat e cégekkel fejleszthetjük is. A Panrusgáznak szerepe lehet a Gazprom további magyarországi tevékenységében is. Bár számunkra a fenti, tárolási együttműködésnek van elsőbbsége, vizsgáljuk a magyarországi villamosenergia-termelésben és a dunai cseppfolyós gáz (LNG) szállításában rejlő lehetőségeket is.

Több óriásvezeték előkészítésén dolgozik a Gazprom. Mikor jelenti be európai partnereivel, hogy megkötötték az Északi Áramlat II.-re vonatkozó új, az uniós szabályokhoz illeszkedő megállapodásukat?
– Keményen dolgozunk európai partnereinkkel, hogy megtaláljuk azt az új finanszírozási modellt, amellyel a vezeték az eredeti ütemezésben készülhet el. Biztosak vagyunk abban, hogy erre számos lehetőségünk kínálkozik, és nincs kétségünk afelől, hogy az Északi Áramlat II. úgy épül majd meg, ahogyan elképzeltünk.

Még a Török Áramlat terve is véglegesítésre vár. Mikor érkezik rajta Európába gáz?
– A török parlament már ratifikálta a beruházásról szóló kormányközi megállapodást. Gyors lesz az orosz törvényhozás, és gyors az első vezeték lefektetése is. Európába azonban a második csövön érkezhet gáz, ennek előkészítéséhez még mélyreható tárgyalásokra van szükség európai és törökországi partnereinkkel.

A Gazprom Export használhatja a (tulajdonában lévő) németországi OPAL gázvezeték kapacitásainak egészét az Európai Bizottság minapi döntése után?
– Nem kaptunk kizárólagos hozzáférést. A döntés arra vonatkozott, hogy miként kell a cső kapacitásainak 50 százalékát aukcióztatni rövid, közép- és hosszú távra. Az első aukció jövő januárban lesz. Arra számítunk, hogy ekkortól a Gazprom használhatja a teljes kapacitás 80-90 százalékát, miután az 50 százalék felett eleve egyedül rendelkezik. E 80-90 százalékkal tudná a társaság teljesíteni európai exportkötelezettségeit, egyben garantálni európai vevőinek ellátásbiztonságát.

Egyes elemzők szerint túl nagy teher a Gazpromnak párhuzamosan finanszírozni infrastruktúra-beruházások egész sorát. A fenti kettő mellett idetartozna esetleg a Déli Áramlat is, továbbá a Kék Áramlat és a Szibéria Ereje. Hogyan vélekedik erről az aggályról?
– Minden projektünkről gazdaságossági és pénzügyi megfontolások alapján döntöttünk. A Gazprom nagyon jól kiegyensúlyozott beruházásprogrammal rendelkezik. Az Északi Áramlat II.-re például egyszerű okokból van szüksége Európának: e vezeték körülbelül 2000 kilométerrel rövidebb lesz az Ukrajnán keresztüli útvonalnál, és használata minimalizálja a tranzitkockázatokat. Olyan, a legkorszerűbb technológiával készült csövekről, kompresszorokról és más gázipari berendezésekről beszélünk, amelyek révén a vezeték sokkal környezetkímélőbb, mint más vezeték. Ugyanez igaz a Török Áramlatra is. Gazdaságos lesz mindkét beruházás első vezetékének lefektetése, és mindkettő teljes mértékben eleget tesz az európai és a nemzetközi nyereségességi elvárásoknak. Ne felejtsük el, hogy a bankok új, jó megállapodásokra éhesek!

A Gazprom számára továbbra is vonzó az európai gázüzemű autózás piaca?
– Nagy jövője van a földrészen a gázautózásnak. Az európai közlekedés és szállítás éves gázigénye 2025-re eléri az 50 milliárd köbmétert a független elemzők szerint. Ez persze nemcsak sűrített földgázt (CNG), hanem cseppfolyóst is jelent, és a közúton kívül figyelembe veszi a folyami és a tengeri szállítást is. Mivel igen gyorsan és hatékonyan fejlődik a kisebb méretű LNG-létesítmények technológiája, hamarosan a gázvezetékrendszer mentén szinte bárhol elő lehet majd állítani LNG-t, és gyorsan eljuttatható lesz a végfelhasználókhoz. Az előrejelzések alapján, a jelenlegi benzin- és dízelárak figyelembevételével, arra számítunk, hogy a CNG és az LNG súlya emelkedni fog a szállításban. Ezért is szeretnénk bel- és külföldön is további beruházásokat indítani ezen a területen.

Összességében milyen szerep jut ön szerint a jövőben a gázra Európában?
– Remélem, hogy Európa elő tud majd állni egy világos, hosszú távú energiastratégiával. A földrész energiabiztonsága és gazdasági versenyképessége szempontjából legjobb út a gáz és a megújulók használatának a kombinációja. Mivel ez kölcsönös érdek, mindig mosolygok, amikor azt hallom, hogy egyesek az orosz gáztól való erős függés miatt aggódnak. Mi ugyanis pontosan ugyanilyen mértékben függünk a nyugati partnereinktől érkező gázárbevételeinktől. Éppen a kölcsönös függésünk és kölcsönös kapcsolataink teremtenek jó alapot ahhoz, hogy érzékeny gazdaság- és energiapolitikai döntéseket hozhassunk.