Négy lépés a jövő felé

A digitális átalakulás valójában két évtizede kezdődött az internet elterjedésével. Ez nem csupán a kommunikációt, hanem az életünket és a munkánkat is alapjaiban változtatta meg. A transzformáció azokkal az iparágakkal indult, amelyek a legnagyobb mértékben függtek a fogyasztóktól és az ügyfelektől.

Ezeknek a cégeknek igencsak kifizetődött, hogy a változás élére álltak. A McKinsey Global Institute Digital America: A tale of the haves and have-mores című tanulmánya szerint az amerikai high-tech szektorban, a médiában és a pénzügyek területén az elmúlt húsz évben az átlagos nyereségráta két-háromszor akkora volt, mint amekkorát a kevésbé digitalizált szektorokban működő cégek el tudtak érni.

Az előttünk álló évtized ennél is gyökeresebb változásokat hoz. A digitalizáció korában minden mindennel összekapcsolódik, a dolgok internete, a kiterjesztett valóság és a mesterséges intelligencia előtt nyíló új távlatok az üzleti élet minden szegmensét át fogják alakítani. A változások elől egyetlen cég sem lesz képes kitérni.

De mit jelent egy jelenkori vállalatnak a digitális átalakulás? Sokkal többet, mint egy új könyvelőszoftver alkalmazását vagy a legújabb kütyük céges elterjesztését. A legfontosabb lépéseket a legjobb nemzetközi gyakorlatok alapján négy pontban foglalhatjuk össze.

Először új üzleti modelleket kell kidolgozni. Ezeknek a vállalat alaptevékenységein, kompetenciáin kell alapulniuk, de a fogyasztók igényeiből kell kiindulniuk. Ezután dönteni kell arról, hogy az új üzleti modellekben lefektetett célok elérhetők-e organikusan, vagy strukturális lépésekre – fúzióra, partner bevonására, üzletágak leépítésére – van szükség.

Másodszor: létfontosságú növelni a vállalat „digitális intelligenciahányadosát”. A vezetők kompetenciáit rendszeres tréningeken szükséges fejleszteni. Az innovációt a szervezet minden szintjén érdemes támogatni, ahogy elterjeszteni például a design thinking módszerét is. Azaz a munkatársak a tervezők érzékenységével és az ő módszereiket alkalmazva képesek lesznek meghatározni, milyen igények hogyan elégíthetők ki a rendelkezésre álló vagy megszerezhető technológiával és empátiával. Kerülni kell a túlságosan hosszú távú terveket, az újdonságokat azonban cészerű a lehető leggyorsabban befogadni, pilot projektekben kipróbálni.

Harmadszor: elengedhetetlen az informatikai környezet egyszerűsítése. Olyan üzleti platformra van szükség, amely a vállalati folyamatokról és az adatokról mindenkor valós idejű képet ad. Ezek a rendszerek a leggyorsabban úgy építhetők ki, ha felhőalapú szolgáltatásokat veszünk igénybe. A befektetés megtérül, az egységesebb és egyszerűbb üzleti folyamatok költségei ugyanis alacsonyabbak.

Negyedszer: a szervezet minden szintjén új „digitális erőket” kell alkalmazni. A legmagasabb szinten ez egy digitális átalakulásért felelős vezető (Chief Digital Officer) kinevezését jelenti, de szükség lesz később adattudósokra és a digitális technológia más szakembereire is.

„A túlélés nem a legerősebb, de nem is a legintelligensebb fajnak adatik meg, hanem annak, amelyik leginkább képes alkalmazkodni a változásokhoz” – írta Darwin A fajok eredetében. A digitális átalakulással, az ipar 4.0-val napjainkban olyan változás megy végbe, amely leginkább ahhoz a meteorbecsapódáshoz hasonlítható, amely egyes feltételezések szerint a dinoszauruszok végnapjait jelentette. Az őshüllők „üzleti modellje” az új környezetben nem volt életképes, helyüket új szereplők foglalták el. Hasonló a helyzet a gazdaságban: a digitális átalakuláshoz nem vagy csak elkésve alkalmazkodó cégek óhatatlanul a dínók sorsára jutnak.