Nem rontja befektetői megítélésünket a béremelés

Az októberi megtorpanás után – akkor az export euróban számolt értéke 1,1, az importé 3,5 százalékkal elmaradt a tavalyi bázistól – novemberben ismét bővült a kivitel. Milyen eredményre számít a tavalyi év egészére?

– Nem látok okot aggodalomra. Már a 2015. évi számok is kiugróak voltak: kivitelünk 6 százalékkal, az aktívum pedig harmadával nőtt az előző évhez képest, s közel 9 milliárd eurót tett ki. Az egész év vonatkozásában még a 2015-ös adatoknál is jobbakat várunk.

Rövidesen megkezdődhet Paks 2. kivitelezése. Nem fogja nagymértékben rontani az egyenleget?

– Ebben lehet igazság, de egy ilyen mértékű gigaberuházás évekig táplálja a gazdaságot, nem beszélve arról, hogy munkahelyek jönnek létre, és az erőmű beindítása után az előállított olcsó árammal nagyban javítható a magyarországi cégek versenyképessége.

A működőtőke-beáramlás számaival is elégedett?

– Tavaly 71 projektet zárt le sikeresen a befektetési ügynökség 3,2 milliárd euró értékben, ennek kapcsán 18 ezer új munkahely jön létre.

Korábban abban bízott, hogy az orosz–EU embargónak 2016-ban vége lehet. Nem lett igaza. Mit gondol, mikor ér véget
a „gazdasági hidegháború”?

– A szankciók miatt Oroszország a harmadik helyről a 14.-re szorult vissza hazánk külkereskedelmi partnereinek rangsorában, egyes ágazatokban eltűnt a kereskedelmi teljesítményünk fele. Csak az agráriumunk több milliárd eurónyi veszteséget szenvedett el. Folyamatosan optimistának kell lennem az értelmetlen szankciós háború mihamarabbi lezárásával kapcsolatban.

Ezt mire alapozza?

– Bizakodóan tekintek az új amerikai vezetésre, remélem, racionálisabb irányba kormányozza a transz­atlanti–orosz kapcsolatokat.

Energetikában az orosz függőségünk hogyan hat az egyenleg alakulására?

– A jelentős magyar deficit a felére apadt, miután diverzifikációs törekvéseink nyomán kevesebb nyersanyagot importálunk.

A keleti nyitásnak van már érdemi hatása?

– Fel tudnék sorolni számtalan országot, ahová 200-300 százalékkal nőtt a magyar kivitel...


Feltételezhetően itt alacsony volt a bázis is.

– Igen, de más célországok irányába is emelkedés tapasztalható. Arról se feledkezzünk meg – hiszen ez is egyik fő célunk –, hogy a Magyarországra kelet felől érkező működő tőke volumene is nőtt. Ennek kapcsán kiemelném, hogy – többek között – Dél-Korea, India, Japán és Kína esetében soha nem látott számokról beszélhetünk. De említhetném azt a nemrég bejelentett szíriai beruházást is, amely Hatvanban több száz embernek fog munkát adni.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) teljesítménye hogyan mérhető?

– Nehéz számszerű mérleget készíteni, mert 2015 végén olyan döntés született, hogy az addigi üzleti modellről áttérünk egy közszolgáltatási logikára. Ezért a vállalat üzleti bevétele minimális, viszont adatbázisa, kapcsolatrendszere révén sok előnyt nyújt a magyar cégeknek. A kereskedőház partnerei 2014-ről 2015-re 135 milliárd forinttal tudták növelni bevételüket.

Ugyanakkor a magyar kis- és közepes vállalkozások (kkv) csak 5-10 százaléka képes érdemi és tartós exporttevékenységre, ami nagyon kevés.

– Ez igaz, ezért is növeli jelentős mértékben az Eximbank a kkv-k finanszírozását. Ugyanakkor egyértelmű, hogy bővíteni kell a kivitelre alkalmas és képes vállalkozások számát, éppen ezen dolgozik a külgazdasági intézményrendszer.

A Brexit következtében Nagy-Britanniából távozó cégeket mivel lehet hazánkba csalogatni?

– Például a kilencszázalékos társasági nyereségadóval.

A minimálbér-emelés nem érinti majd negatívan befektetési megítélésünket?

– A bérfejlesztés nem halogatható, hiszen ma már nemcsak a nyugati országoktól vagyunk lemaradva, hanem lassan a V4-ektől is: a lengyelek átlagosan negyedével keresnek többet, mint a magyarok. A hazai bérszint az unióban a harmadik legalacsonyabb. Abban kell segítenünk a beruházókat, hogy a technológiailag intenzív tevékenységek felé tudjanak elmozdulni.

A magyar kormány az unió további bővítése mellett van, Brüsszel ellene. Mi lehet az előnye az újabb tagfelvételnek most, amikor az EU ezer sebből vérzik?

– A V4 államai ma már nagyobb külkereskedelmet bonyolítanak Németországgal, mint a németek a franciákkal és az amerikaiakkal együttesen, s mindez az egységes piac korábbi bővítésének is köszönhető. Az új tagállamok felvétele még a kohéziós politika mellett is busásan kifizetődik egy sor befizető államnak: Ausztria például 300 százalékos megtérüléssel számolhat. Ez a mutató a németeknél 150, a skandináv és a Benelux-államok esetében 100 százalék környékén van. Azok, akik az unió működési válságát a közösséget minden tekintetben csak erősítő új tagállamoknak tulajdonítják, tévednek, és többet tennének Európáért, ha a nyugat-balkáni államok felvételének előmozdításával foglalkoznának.

Magyarország nyerte el a 2017-es Exportfejlesztési Világfórum rendezési jogát. Mit vár a rendezvénytől?

– Ez a külkereskedelemben dolgozó magyar kollégák és vállalkozók elismerése. Az esemény közvetlen hozadéka pedig az lehet, hogy a jelentős számú idelátogató céggel kedvező üzletek születhetnek.