Felpörgetheti a bérversenyt az idei járulékcsökkentés

Tizenhét pontos versenyképesség-élénkítő javaslatcsomagot állított össze az AmCham. A kormány részéről van fogadókészség az ajánlásokra?

– Az AmCham 25. évfordulója fordulópont volt a kormányzattal folytatott párbeszédben. Ekkor, 2014-ben az Országházban, Orbán Viktor miniszterelnökkel egyeztetve arra jutottunk, a versenyképesség témaköre az, amelyben a kormányzati célokkal, a gazdaságpolitikával szinkronban a leghatékonyabban képviselhetjük tagvállalataink érdekeit. Nagy a felelősségünk, hiszen 368 vállalat áll mögöttünk 220 ezer munkavállalóval. A Világgazdasági Fórum által vizsgált 114 mutatót lajstromozva megállapítottuk, a befektetés, a humán tőke, az innováció és az egészséges társadalom területén van a legtöbb tennivaló. A négy kulcsterület köré munkacsoportokat hoztunk létre, a mindezt felölelő stratégiai munkatervet 2015-ben tettük le a kormány elé. Tavaly szeptemberben a versenyképesség kérdéseit taglalva egy asztalhoz ültettük a politikai döntéshozókat a vállalatvezetőkkel, az ott elhangzottak gyakorlati tanulságait is tükrözi a mostani 17 pontos javaslatcsomag. A kormány részéről Lepsényi István államtitkár közvetítésével a Nemzetgazdasági Minisztériummal a legaktívabb az együttműködésünk, a javaslatokra a tárcától érdemi szakmai válaszokat kaptunk.

Van honnan visszakapaszkodni: a Világgazdasági Fórumnál 2001-ben még a 29. helyen állt hazánk, jelenleg viszont be kell érni a 69. pozícióval. Az elmúlt másfél évtizedben miért rohant el mellettünk a világ, beleértve a volt szocialista országok többségét?

– Közös célunk, hogy a világ GDP-jének 98,3 százalékát kitevő 140 ország sorrendjében minél előrébb foglaljon helyet hazánk, de ez a 15 év kihívásokkal teli időszak volt nemcsak Magyarországnak és a kelet-közép-európai régiónak, hanem az egész világnak. A 2004-es uniós csatlakozás adta közös piac előnyeinek kiaknázásához idő kellett, mint ahogy a fejlesztési források felhasználása is számos tanulsággal szolgál az államnak és a versenyszférának egyaránt. A 2008-ban kirobbanó gazdasági világválságra sem volt könnyű megfelelő válaszokat adni, a kép ugyanakkor árnyalt. A romló tendencia ellenére a tagvállalataink többsége szerint az általános gazdasági, adózási környezet kedvező Magyarországon.

Vannak olyan intézkedések, amelyek azt tükrözik, hogy a kormány már látja, min kell változtatni?

– Versenyképesség-élénkítő hatása lehet az eddig kétkulcsos, 19, illetve 10 százalék helyett egységesen 9 százalékos társasági adónak. A gazdasági előnyök mellett komoly marketingértékkel rendelkező üzenet a befektetőknek, hogy egy számjegyű lett a vonatkozó adókulcs. Ugyanebbe az irányba mutat a bérfelzárkóztatási programot kísérő járulékcsökkentés, amely szerint a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás 27-ről 22 százalékra mérséklődött. Enélkül nem tudnánk beszállni a magas hozzáadott értékű iparágak bérversenyébe, holott mérnökökből, informatikusokból így is jelentős hiány van, a digitális gazdaság felépítéséhez nélkülözhetetlenek ezek a szakemberek. Az adóváltozások tehát már rövid távon is gazdaságélénkítő hatásúak lehetnek, ám ha hosszabb távon gondolkodunk, kiemelten fontos a megfelelő iparstratégia és diverzifikáció: a magyar gazdaságnak termelőközpontból ipari és innovációs központtá kell alakulnia.

A versenyképesség szempontjából meghatározó terület a kutatás-fejlesztés (k+f) is. Miközben a skandináv országokban a GDP-arányos ráfordítás a 4 százalékot is eléri, addig az uniós átlag 2 százalék. Nálunk nagy nehezen sikerült 1-ről 1,5 százalékra lépni.

– Nem vagyunk Skandináviában, az EU-s átlag viszont néhány éven belül elérhető. A Nemzeti Befektetési Ügynökséggel együttműködve javasoljuk, hogy a kormányzat ösztönözze az innovációt, a vállalati k+f-ráfordítás növelését, tegye rugalmasabbá és átláthatóbbá a pályázati döntéshozatali rendszert. Ha innovációról beszélünk, nem szabad elfeledkezni a nagyvállalatok, az egyetemek, a befektetők és a startupok közti együttműködésről sem, melyet az AmCham évek óta mediátorként segít.

A kamara által szervezett, a versenyképes oktatásról szóló konferencia lényeges megállapítása volt, hogy a diákok kétharmada olyan munkakörben fog dolgozni, amely ma még nem létezik. Hazánk sikerrel veheti ezt az akadályt?

– Dinamikusan változik a világgazdaság, az fog győzni, aki hamarabb versenyképes munkaerővel válaszol az átalakuló igényekre. Ha valódi lépések helyett csak toldozzuk-foldozzuk az oktatási politikát, lemaradunk. A jelenlegi befektetések fenntartásához és az újak érkezéséhez szükséges munkaerőnek rendelkezésre kell állnia. Érdemes volna egyenlő mértékben elismerni és támogatni a duális képzést és a duális szakképzést, az is érdemi előrelépést hozhat, ha a szakképzési hozzájárulásukkal a cégek közvetlenül támogathatnának oktatási intézményeket. Emellett a digitális munkaerőpiac bővítése éppúgy elemi érdek, mint a foglalkozás-egészségügyi rendszer fejlesztése. Mindehhez azzal a vállalásunkkal igyekszünk hozzájárulni, hogy a nyelvi nagykövet és a karriernagykövet programunkban a tagvállalataink részéről több száz magas rangú vezető, köztük vezérigazgatók fogadnak középiskolás diákokat, hogy azokról a kulcskompetenciákról, készségekről beszéljenek, amelyekre várhatóan 10-20 év múlva szükség lesz.

Milyen változást hozhat az amerikai–magyar kapcsolatok terén Donald Trump elnöksége azok után, hogy máris befagyasztotta a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) tárgyalásait?

– Heves vitákat váltott ki a befektetési bírósági rendszer és a génmódosított élelmiszerek kérdésköre, de Magyarország GMO-mentességét az alaptörvény biztosítja, amit a TTIP-tárgyalások előrehaladtával Amerika sem hagyhatott volna figyelmen kívül. A Trump-éra kezdetén annyi már sejthető, hogy az új elnök protekcionistább gazdaságpolitika mellett tör lándzsát, az adóreformja pedig segítheti az amerikai gyökerű multinacionális vállalatok részéről a külföldön megtermelt profit hazavitelét. Így a hagyományos termelői iparágakban az USA-tól a közeljövőben kevésbé számíthatunk jelentős előretörésre globálisan, a szolgáltató szektorban és a digitális gazdaságban viszont már idén is újabb amerikai befektetéseket, illetve a meglévők bővítését várjuk Magyarországon. Elsősorban saját magunkra kell figyelni, hogy továbbra is vonzó célpont maradjon az ország. Jelenleg a második legnagyobb működőtőke-állomány 15 milliárd euró értékben az Egyesült Államokból érkezik hazánkba, 100 ezer munkahelyet teremtve. Azon vagyunk, hogy mindkét mutató tovább javuljon. Alig egy hete jelentette be a Black Rock alapkezelő, hogy 500 új állást létesítve Budapestre hozza az innovációs központját. Ennek jelentőségét mutatja, hogy a vállalat 5000 milliárd dollárt kezel, ami a magyar GDP több mint negyvenszerese.

Szemerkényi Réka washingtoni nagykövet közvetlenül Trump megválasztása után az elnökkel közös fotóval jelentkezett a Twitteren, egyúttal intenzív együttműködést vetített előre. Ezzel párhuzamosan Budapesten mire számíthatunk a Colleen Bellt ideiglenes ügyvivőként váltó David J. Kostelanciktól?

– Szoros együttműködésre számítunk, hiszen az érdek közös. A mindenkori amerikai nagykövetnek fontos, hogy az itteni amerikai és nemzetközi befektetők hogyan ítélik meg a magyar gazdaságot, az összkép pedig pozitív. Kostelancik rendkívül felkészült diplomata, aki Washingtonban közép-európai ügyekkel is foglalkozott. Szemerkényi Réka és Colleen Bell kapcsolata és közös munkája példaértékű volt, amit az AmCham is elismert: decemberi közgyűlésünkön megosztva kapták a Völgyes Iván-díjat, amely azt a személyt illeti, aki a legtöbbet tett az adott évben az amerikai–magyar gazdasági kapcsolatokért.