Fenntartható a magyar növekedés

Az elmúlt években hozzászokhattunk a reálbérek gyorsuló ütemű növekedéséhez és ezzel párhuzamosan a háztartások pénzügyi vagyonának látványos gyarapodásához. A háztartások fogyasztásának emelkedése ugyanakkor elmaradt a jövedelmek növekedésétől, így már számottevő tartalék halmozódott fel a fogyasztás, valamint a lakossági beruházások további élénküléséhez, ami várakozásaink szerint a következő évek gazdasági motorja lehet.

2013-ban 3,1 százalékkal, 2014-ben 3,3 százalékkal, 2015-ben 4,3 százalékkal, tavaly pedig 7,3 százalékkal, azaz négy év alatt összesen 19 százalékkal emelkedtek a reálbérek. Az időközben felfutó közmunkaprogramok hatására módosult a foglalkoztatottak összetétele, ami lefelé torzította a bérstatisztikákat. Ennek hatását kiszűrve a reálbérek növekedése megközelítette a 23 százalékot.

Ha mindehhez az idei évben várható 7,5 százalék körüli – de nem kizárt, hogy magasabb – reálbér-növekedést is hozzávesszük, öt év alatt a reálbérek 28, illetve 32 százalékkal múlhatják felül a 2012-es szintet. A 2012 vége óta eltelt négy év alatt mindeközben 12,4 százalékkal emelkedett az alkalmazásban állók száma, a teljes nettó bérkiáramlás pedig 37,4 százalékkal magasabb volt tavaly decemberben.

Ez alatt a négy év alatt a háztartások fogyasztása 0,9 százalékkal, 2,1 százalékkal, 3,1 százalékkal, valamint 4,1 százalékkal nőtt, összesen pedig 10,56 százalékkal, lényegesen elmaradva a bérek növekedésétől. A kiskereskedelmi forgalom volumene 2016 decemberében már 20,2 százalékkal haladta meg a 2012. év végit, ami már jóval közelebb áll a jövedelmek növekedéséhez, azonban ez az adat az időközben bevezetett online pénztárgépek fehérítő hatását is tükrözi, így a valós növekedés feltehetően alacsonyabb lehetett.

A fogyasztás dinamikájának bérekétől való elmaradását természetesen magyarázza, hogy nem minden társadalmi csoport jövedelme nőtt hasonló mértékben. A népességcsökkenés szintén gátolja a dinamikusabb növekedést, bár ennek inkább hosszabb távú következményei lehetnek.

Jóval lényegesebb azonban, hogy az elmúlt években soha nem látott tempóban bővült a háztartások pénzügyi vagyona. A nettó vagyon növekedéséhez számottevő mértékben hozzájárult a devizahitelek kivezetése során meredeken visszaeső lakossági hitelállomány is, ami szintén növelte a háztartások elkölthető jövedelmét, miközben a reálbérek alakulásában nem jelenik meg. Ugyanakkor a lakosság óvatossági megfontolásokból a növekvő jövedelem nagy részét tartalékolta.

A háztartások nettó pénzügyi vagyona a 2012. év végi 22 454 milliárdról tavaly év végére 35 752 milliárd forintra nőtt. Ebből a kötelezettségek 10,36 ezerről 8,6 ezermilliárd forintra csökkentek, míg a pénzügyi eszközök 32,8 ezermilliárdról 44,3 ezermilliárd forintra emelkedtek. A növekedés tetemes részét a háztartások tulajdonában levő vállalkozások adják, amelyek átértékelődése önmagában mintegy 4 ezermilliárddal gyarapította a pénzügyi vagyont. A háztartások négy év alatt összesen 5,7 ezermilliárd forinttal növelték a pénzügyi vagyonukat. Ezen belül a készpénz- és betétállományt 1,2 ezermilliárddal, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát 2,3 ezermilliárddal, a részvény- és részesedésállományt 1,5 ezermilliárddal, a biztosítástechnikai tartalékokat pedig 386 milliárd forinttal emelték.

Noha észlelhető már a hitelezési fordulat, a foglalkoztatás és a bérek növekedéséből származó többletjövedelmek egy része továbbra is a megtakarításokat látszik gyarapítani, amint az első hetek példátlanul erős lakossági állampapír-kibocsátása, valamint a kiskereskedelmi forgalomnak a lehetőségektől továbbra is elmaradó szintje is mutatja. Azonban az elmúlt években igen dinamikusan emelkedő háztartási vagyon, valamint a GDP és a jövedelmek arányában évtizedes mélypontra süllyedő lakossági eladósodottság megteremti annak a feltételeit, hogy a fogyasztás és a lakossági beruházások nagyobb sebességre kapcsoljanak a mérlegek különösebb romlása nélkül. Vagyis a gyorsabb gazdasági növekedés sem ütközik fenntarthatósági korlátokba.