Polcról levehető szellemi termékek

Több mint három éve vonták össze az agrár- és élelmiszer- ágazati kutatóintézeteket. Látszik már ennek a hatása?

– A mindenkori agrártárca mögött működő kutatói intézményrendszer rendkívül szétaprózottan látta el a feladatát a 2014-es egységesítésig. A rendszerbe szervezés egyébként nem magyar találmány, Európa legtöbb országában, ahol jól működik a kutatás, ilyen a felépítés. Az eltelt három év alatt nálunk is látszik, hogy ebben az összefogott rendszerben egységesíteni lehet sok munkát, és ki lehet használni a szinergiákat.

Mi hasznuk van ebből a gyakorló mezőgazdászoknak?

– A NAIK intézetei elsősorban gyakorlatorientált munkát végeznek, ami lefedi az agrárium teljes területét. Csak olyan alapkutatásokba kezdünk, amelyek segítik az alkalmazott kutatásainkat. Egy konkrét példa: biotechnológiai intézetünkben most olyan, a kertészeti nemesítést támogató alapkutatások folynak, amelyek eredményeként a nemesítés idejét le lehet rövidíteni a felére. Ez ugyan alapkutatás, de közvetlenül a gyakorlati alkalmazott kutatáshoz kapcsolódik.

Az élelmiszer-vásárló fogyasztók is érzékelnek valamit az önök működéséből?

– Elég, ha csak levesznek a polcról egy csípős paprikakrémet, az jó eséllyel ebben az intézményrendszerben létrehozott szellemi termék. A fajtától a technológiáig a teljes vertikum kialakításában ott a kutatói munkánk. Számos ilyen példa akad a meggyfajtáktól a facsemetékig. Vannak gazdasági társaságaink is, amelyek a megvalósult eredmények piacosítását végzik, például a vetőmag- és szaporítóanyag-forgalmazásban.

Mekkora költségvetéssel gazdálkodnak?

– Évi öt-hat milliárd forintos költségvetési forrás áll rendelkezésünkre, ami szűkösnek nevezhető, de az európai kutatóbázisokhoz képest sincs szégyenkeznivalónk az eredményeink miatt. A pontos összeg attól is függ, hogy mennyi a pályázatokkal megszerezhető forrás. Ez az utóbbi években viszonylag kevés volt, de bízunk benne, hogy a folyamatban lévő kiírásokon sikeresek leszünk. A kutatások döntő része persze nemzeti forrásból zajlik, mert ezek hosszabb távú, célzott kutatások, amelyeket nem lehet kitenni a pályázatok esetlegességének.

Melyek a fő kutatási témáik?

– Mindazok, amelyek a magyar mezőgazdaság számára fontosak. A prioritások közé tartoznak a klímavédelemhez, illetve a megváltozó klímához történő alkalmazkodás kérdései, ebbe sok minden beletartozik a nemesítéstől az új technológiák kidolgozásáig. Szintén prioritásként kezeljük a mezőgazdasági vízgazdálkodással, vízhasznosítással és az öntözésfejlesztéssel kapcsolatos kutatásokat.

Kiemelt területként említette a precíziós gazdálkodást is, amelyben szinte beláthatatlanok a lehetőségek. Itt mi a NAIK által meghatározott kutatási irány?

– Ez szintén több tudományterületet érintő téma, amely az elkövetkezendő időszakban a hazai mezőgazdaság versenyképességét meghatározó tényező lesz. A precíziós gazdálkodást általában a növénytermesztésre szokták érteni, de minden ágazatban jelen lehet, ahol kialakítható az agrárismeretek és az informatika szintézise. A mi feladatunk részben a technológiai adaptációk létrehozása, részben pedig a hazai viszonyokhoz alakított adatbázis felépítése. Fontos cél, hogy a kertészetben és az állattenyésztésben is legyenek és terjedjenek a precíziós módszerek.

Nemrég lapunk cikkében vetették fel a szakmabeliek, hogy hiába érték utol a magyar sertésfajták bizonyos tulajdonságokban az európai hibrideket, visszaszorulnak a tenyésztésben. Mit tehetnek ez ellen a kutatók?

– Ez nagyon aktuális téma, mert valóban hiába jók a fajtáink és vannak az állomány növelésére kimondott kormányzati célok, nincs meg hozzájuk a genetikai bázis, és sajnos a kutatói és tudományos háttér sem. Hollandiából be tudunk hozni bármennyi malacot, de ha ugyanezt Magyarországról próbálnánk beszerezni, nem menne. Ezért most azon dolgozunk, hogy a genetikai háttér megteremtéséhez hozzunk létre tenyésztői bázisokat. A NAIK feladata a feltételek megteremtése, az agrártárcával közösen a jó genetikai hátteret biztosító tenyésztelepek létrehozása. A szakmai és tudományos hátteret ehhez tudjuk biztosítani.

Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézet

Erdészeti Tudományos Intézet

Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet

Gyümölcstermesztési Kutatóintézet

Halászati Kutatóintézet

Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet

Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztály

Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály

Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet

Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztály

Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézet

Erdészeti Tudományos Intézet

Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet

Gyümölcstermesztési Kutatóintézet

Halászati Kutatóintézet

Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet

Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztály

Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály

Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet

Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztály Az egyik prioritás a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás. Fotó: NAIK -->