A pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló új uniós irányelv, amelyre többnyire a PSD2 (azaz második Payment Services Directive) rövidítéssel hivatkozunk, nagy kihívások elé állítja a bankokat, egyúttal új távlatokat nyit az innovatív technológiák előtt.
A direktíva szerint a bankoknak (várhatóan) 2018-tól hozzáférhetővé kell tenniük az átutalási és számlavezetési rendszereiket harmadik felek számára is. Mit jelent ez? Az ügyfelek szempontjából a válasz egyértelmű: egyszerűbb életet. Egy internetes vásárlás esetén elegendő lesz egy meghatalmazás, és mindent egy platformon intézhetünk, átutalásainkat akár a Google, a Facebook vagy az Amazon rendszerein keresztül is lebonyolíthatjuk anélkül, hogy a számlavezető bankunknak utasításokat kellene adnunk. Mindez természetesen nem járhat a biztonság gyengülésével. Az irányelv szerint az új rendszerben az egyszerűsítéssel párhuzamosan erősebbek lesznek a biztonsági követelmények. Kíváncsian várom, milyen változást hoz majd az új szabályozás Magyarországon, ahol a lakosság nagy része a sárga csekkes befizetést tekinti a legbiztonságosabb pénzügyi tranzakciónak.
Az irányelv megtöri a bankok pénzügyi adataink fölötti monopóliumát. A bankoknak mostanáig döntően a többi bankkal kellett versenyezniük, ez azonban változni fog: a díjbevételért küzdő versenytársak száma meg fog ugrani. A verseny erősödése miatt a pénzintézetek bevételei nagyot zuhanhatnak: az Accenture (igaz, néhány hónappal a Brexit-szavazást megelőző) becslése szerint például az Egyesült Királyság bankjainak kereskedelmi díjbevétele 2020-ra a jelenlegihez képest 43 százalékkal eshet vissza. A hatás persze nem csupán az eredménykimutatásokban lesz tetten érhető: az adatgyűjtés és -elemzés új lehetőségeinek megnyílása a pénzügyi szektor értékláncát is átalakítja, új üzleti modellek megjelenésére számíthatunk, az átláthatóbb és egyszerűbb termékkínálat pedig a sokat emlegetett ügyfélélményre is pozitív hatást gyakorolhat.
A digitális átalakulás nemcsak a bankokat ösztönzi arra, hogy kényelmesebbé tegyék ügyfeleik életét, de új távlatokat nyit a pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó technológiai cégek előtt is – összhangban az Európai Bizottság álláspontjával, amely az irányelvtől azt várja, hogy a fogyasztók védelme mellett lendületet ad az innovációnak is. Az utóbbi célkitűzés sikere borítékolható: a fintech szektorban a következő három-öt évben százmilliárd dollárt meghaladó mértékű befektetésre számítanak az elemzők.
A PSD2 irányelv a digitális átalakulás mérföldköve az európai pénzügyi szektorban. A hagyományos pénzügyi szolgáltatók előtt álló dilemma pedig nagyon egyszerű: előrehaladni vagy lemaradni (a lemaradás ez esetben persze inkább az eltűnéssel egyenértékű). Az előrehaladás, akár tetszik, akár nem, a fintech cégekkel való mind szorosabb együttműködést feltételezi. A jó hír az, hogy már nem a jövő zenéjére hangolunk: a PSD2 informatikai megvalósítását kipróbált, biztonságos megoldások támogatják. Az Európai Unióban már ma is számos példát látunk arra, hogy a pénzügyi intézmények – ideértve az államkincstárakat és a pénzügyminisztériumokat is – egyszerűsítik IT-megoldásaikat és egységesítik korábbi széttagolt működésüket, akár éppen ugyanazon technológiával.
Azt gondolom, Magyarország szempontjából is kedvező, hogy a legjobb nemzetközi gyakorlatok a modern, digitális gazdaságban azonnal elérhetők és alkalmazhatók, és a hazai tudásbázissal ötvözve a legjobb megoldásokat nyújthatják. A digitális átalakulással néhány régi üzleti modell valóban a tönk szélére kerül, de – mint azt a pénzügyi szolgáltatások felülről is vezérelt megújulása példázza – az új korszak új lehetőségek sorát nyitja meg az innovatív vállalkozások előtt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.