A friss, 2016-os fizetésimérleg-adatok alapján hazánk a rendszerváltás óta nem látott méretű, a GDP arányában tíz százalékot is meghaladó külkereskedelmi többletet ért el . A jelentős aktívum önmagában pozitív hír, hisz segíti a válság előtti, magas külső adósság leépülését és a gazdaság sérülékenységének csökkenését. Aktuális írásomban azonban nem ezzel a hatással, hanem inkább a külkereskedelmi egyenleg szerkezetével kívánok foglalkozni.
Amikor a hazai külkereskedelmet említjük, legelőször talán a világpiacon is meghatározó, nagy autógyárak hazánkban gyártott különböző modelljei jutnak eszünkbe. Jogosan, hiszen az autóiparhoz köthető a hazai export közel egyötöde. Ugyanakkor kevésbé ismert tény, hogy a külkereskedelmi többletünk több mint fele az exportban mindössze húszszázalékos részaránnyal bíró szolgáltató szektorhoz köthető. A pozitív tendencia ráadásul az ágazatok széles körében jellemző. Ugyanúgy megfigyelhető a hagyományos szolgáltatásokhoz sorolható turizmus- vagy szállítmányozáságazatban, mint a modern szolgáltatásokhoz sorolható információtechnológia (IT), pénzügyek és üzleti tanácsadás területén. A jelenség hosszabb távú fennmaradása több szempontból is fontos a magyar gazdaság számára.
A szolgáltatások globalizálódása az elmúlt évtizedben megindult tendencia. Míg az iparcikkek esetében a növekvő geopolitikai konfliktusok és a technológia fejlődése (például a robottechnológia előretörése) a külkereskedelmi integráció elmúlt évtizedekben látott szélesedésének lassulását, egyes vélemények szerint akár visszafordulását is hozhatják, addig a szállítási költségek csökkenése, az internetalapú technológiák és az IT-forradalom a szolgáltatások egyre erősebb globalizálódását indíthatják be. Nem véletlen, hogy a szolgáltatások globális külkereskedelme még a válság éveiben is ellenállónak bizonyult, szemben a világgazdaság ciklikus mozgásaira érzékeny iparcikkek forgalmával. Azok a gazdaságok, amelyek az új trendbe korán és sikeresen tudnak bekapcsolódni, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert.
A világgazdasági tendenciák mellett számos, hazánkra jellemző országspecifikus okból is érdemes kiaknázni a szolgáltatások szélesedő külkereskedelmében rejlő előnyöket. Magyarország a külkereskedelem és a GDP aránya alapján a világ tíz legnyitottabb országa közé tartozik. Ugyanakkor az export hazai hozzáadott értékének aránya még régiós összevetésben is alacsonynak tekinthető. A külkereskedelembe kerülő szolgáltatásoknál – különösen a modern szolgáltatások esetében – magasabb hazai hozzáadott értékek és ezzel párhuzamosan magasabb bérek érhetők el, segítve a gazdaság hosszabb távú növekedését.
Fontos kihívás a régió és így Magyarország számára is a fejlett gazdaságok elszívó hatása a képzett – többnyire a szolgáltató szektorban elhelyezkedő – munkavállalók esetében. A tudásmigráció lassítása és megfordítása kulcs a régiós gazdaságok jobb versenyképességi kilátásaihoz. Nemzetközi példák sora mutatja, hogy az új innovatív startupok a nemzetközi piacra lépve akár néhány hónap alatt is óriási sikereket könyvelhetnek el, amelyek másodkörös pozitív hatásai nem csak az érintett ágazatokban jelentkeznek. Végezetül külön aktualitást ad a témának a közelgő Brexit: számos modern szolgáltatásokban érdekelt vállalat keres új helyszínt központjainak jelenleg Európában. Egy-egy nagyvállalat megnyerése is komoly lendületet adhat a gazdaságunknak.
Mint minden versenyben, a sikert e területen sem adják könnyen. Az első részeredményeink biztatók, ám hosszú távon az oktatást, az IT-infrastruktúrát, a finanszírozási feltételeket és a szabályozási környezetet egyaránt érintő, átfogó versenyképességi lépésekre lesz még szükség.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.