Novemberben csaknem 2,7 millió ember számíthat a rendszeres nyugdíjemelés kiigazítására (a 2,1 millió öregségi nyugdíjas mellett számos más ellátás mértékét is a kötelező nyugdíjemelés arányában kell növelni), emellett valószínűleg nyugdíjprémiumban is részesülhetnek. A hatályos rendelkezések szerint a rendszeres évenkénti nyugdíjemelés kizárólag a költségvetési törvényben a tárgyévre tervezett fogyasztói árindextől függ.
2012 előtt a tárgyévet megelőző év I–III. negyedévi és az azt megelőző év IV. negyedévi inflációs rátájához igazították a januári emelés mértékét.
Korábban, 2010 és 2012 között a GDP legalább 3 százalékos növekedése esetén az infláció mellett a nettó kereset emelkedését is belekalkulálták volna a nyugellátások növelésébe, de erre sosem került sor a GDP akkori szerény növekedése miatt. 2010 előtt pedig hosszú ideig a svájci indexálás szerint emelték a nyugdíjakat, vagyis fele-fele arányban kalkuláltak a várható országos nettó keresetnövekedéssel és az inflációval. Ez azonban iszonyúan drága, ezért fenntarthatatlan megoldásnak bizonyult, pedig ezzel legalább részben meg lehetett volna előzni a nyugdíjak értékének leszakadását az aktív korúak keresetétől (aminek a keresetek gyors növekedésével nagyon megnőtt a veszélye idén).
[caption id="" align="alignleft" width="600"]
A nyugdíjasok életében fordult a kocka Fotó: Szabó Miklós[/caption]Rengeteg érintett nehezményezi a százalékos mértékű nyugdíjemelést (van némi igazság az érvelésükben), hiszen jelenleg ugyanolyan százalékban kell emelni a pár tízezer forintos nyugdíjat, mint a több százezres vagy akár milliós nyugellátást. Ők szívesebben látnák az egységes összegben meghatározott emelést, erre volt egyébként távoli példa a tavaly karácsonyi Erzsébet-utalvány-osztás.
Egészen az idei évig a nyugdíjemelés technikájának számukra kedvezőtlen változása nem igazán tűnt föl a nyugdíjasoknak, hiszen az elmúlt években jelentősen – több mint 8 százalékkal – emelkedett a nyugdíjak reálértéke, annak ellenére, hogy az emelés csak az infláció mértékét követte. Ugyanis 2014-ig négy éven keresztül a kormány a várható inflációt politikai megfontolásokból a tényleges mérték fölé becsülte, s miután a becsült infláció mértékével nőttek a nyugdíjak, az alacsonyabb inflációs környezetben gyorsan nőtt a reálértékük. (Az inflációs felülbecslés egyik fontos összetevője a rezsicsökkentés volt.)
Ez az „aranykor” azonban – amely az elmúlt években felért egy 13. havi nyugdíj porlasztott kifizetésével – megszűnőben van: a 2015. évi 1,8 százalék, majd a 2016. évi 1,6 százalék ugyan még némileg meghaladta a nulla százalék körüli tényleges inflációt, de az idei, szintén 1,6 százalékos emelés már biztosan nem ellensúlyozza a tényleges infláció pénzrontó hatását, amelyet az MNB 2017. márciusi inflációs jelentése 2,6 százalékra becsül.
Ennek következtében idén novemberben várhatóan 1 százalékpontos pótlólagos nyugdíjemelésben is részesülnek a nyugdíjasok, hiszen a nyugdíjak névleges vásárlóértékének a törvény (és a kormányzati politikai szándék) szerint szinten kell maradnia. A nyugdíjtörvény rendelkezése szerint ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja a januári nyugdíjemelés mértékét, akkor november hónapban – január 1-jére visszamenőleges hatállyal – kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Ha az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor november hónapban az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni. A tényleges infláció mértékét a KSH augusztusi inflációs jelentése alapján kell számításba venni. Az emelés havi mértéke beépül a nyugdíj összegébe, így 2018-ban már ez az emelt összeg lesz a nyugdíjemelés alapja.
Novemberben lehet, hogy a pótlólagos emelés mellett nyugdíjprémiumot is fizet az állam. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2017-re szóló növekedési és költségvetési előrejelzéséből kiderül, hogy idén 4,1 százalékkal növekedhet a gazdaság. A nyugdíjtörvény pedig elrendeli, hogy ha a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedésének 2017-ben várható mértéke a 3,5 százalékot meghaladja, és az államháztartás – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott – tárgyévi egyenlegcélja várhatóan teljesül, 2017 novemberében nyugdíjprémiumot kell fizetni annak a személynek, aki 2016 legalább egy napján, valamint 2017 novemberében nyugellátásban részesül (ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat és a rehabilitációs járadékot), és a nyugdíjkorhatárát 2016-ban betöltötte. Ez esetben a nyugdíjprémium összege a következő két szám szorzata: a bruttó hazai termék növekedése 2017-ben várható mértékének 3,5-del csökkentett összege, de legfeljebb 4, valamint a nyugellátás 2017. november havi összegének 25 százaléka, de legfeljebb 20 ezer forint. A nyugdíjprémiumot a nyugdíjfolyósító hivatalból a november havi nyugellátással együtt folyósítja.
Vagyis ha valóban meghaladja a GDP növekedése idén a 3,5 százalékot, akkor a teljes évi rendszeres nyugdíjemelésnél is magasabb pluszösszegre számíthatnak novemberben a nyugdíjasok (viszont ez a nyugdíjprémium nem épül be a nyugdíj összegébe, vagyis a 2018. januári kötelező nyugdíjemelés során nem számít majd be az emelés alapjául szolgáló nyugdíjösszegbe).
Mit jelent mindez egy 2017. novemberében – a 2017. januári 1,6 százalékos kötelező nyugdíjemelést követően – például 80 ezer forintos nyugdíjban részesülő nyugdíjasnak, ha az infláció valóban 2,6 százalékos lesz? Azt, hogy novemberben kiegészítő emelésként egy összegben kézhez kap 9600 forintot (ennek egy hónapra eső része, 800 forint beépül a nyugdíja összegébe), s ha a GDP tényleg 4,1 százalékkal nő idén, akkor emellett kap 12 ezer forint nyugdíjprémiumot is. Ha 120 ezer forintos átlagnyugdíjra vetítjük, akkor a pluszösszeg novemberben közel 14,5 ezer forint kiegészítő emelés plusz 18 ezer forint nyugdíjprémium. Íme a nyugdíjasokra hulló novemberi pénzeső. Csak legyen minderre fedezet a költségvetésben…
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.