Megérzéseiben hisz a Snapchat-generáció

Egyre élesedő versennyel néznek szembe a Magyarországon működő egyetemek. Idén közel 5400 fővel csökkent a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma. A szűkülő hazai piacon a szereplőknek ráadásul egy folyamatosan változó célcsoportért kell küzdeniük, hiszen minden évben szinte teljesen kicserélődnek a felvételiző diákok. A képzésekre jelentkező, évi nagyjából százezer fiatal elérése egyre nagyobb kihívást jelent az egyetemeknek, a mai diákok tartalomfogyasztási szokásai és érdeklődési köre ugyanis teljes mértékben eltér a korábbi generációknál megszokottól. A változás olyan mértékű, hogy szinte már nem is érdemes generációs trendekben gondolkodni, hiszen egy-két év korkülönbségnél is szignifikánsan eltérhet az, ahogy a serdülők beszerzik az információt, illetve megítélik az egyes véleményvezéreket.

Az elmúlt évtizedben a fiatalok hatékony elérése valódi tudományággá nőtte ki magát. Az 1980-as évek és az ezredforduló között született, úgynevezett Y generáció élethez és karrierhez való hozzáállása, valamint az önmegvalósításról vallott, az idősebb korosztályokétól radikálisan eltérő nézetei komoly szakmai vitákat váltottak ki a közelmúltban. A számítógéppel már gyerekkorban megismerkedő, tinédzserként internetező fiatalok kalandvágya, valamint a kötetlen munkaidőt és gyors karriert biztosító munkahely iránti elvárásai nem csupán a munkaadókat, de az oktatási intézményeket is új kihívások elé állították. Egy olyan korosztályt kell megszólítani és számukra vonzó alternatívát biztosítani, amelynek közel 90 százaléka mindennap internetezik és több mint négyötöde rendelkezik okostelefonnal. A szerteágazó érdeklődésű fiatalok igényeinek megfelelően olyan szakok és tantervek kialakításával tudtak sikerrel válaszolni a szektor szereplői, amelyek megtalálhatják és kiélhetik kreativitásukat a hallgatók. Emellett újabb és újabb digitális platformokon igyekeznek az egyetemek aktívan jelen lenni, melyekkel a célcsoport képes azonosulni. A folyamatos fejlődésnek azonban koránt sincs vége, mivel jelenleg az Y generáció utolsó képviselői ülnek az iskolapadban, s helyüket hatalmas lendülettel veszik át a Z és az Alfa-korosztály tagjai.

Az új nemzedék már a közösségi média használatába beleszületett fiatalokból áll, akik számára a mobil- és az internet-hozzáférés éppoly természetes, mint a levegő. Az oktatási rendszer szerepelői is egyre inkább igyekeznek megismerni a jövő hallgatóinak vágyait és elvárásait. Idén a saját kutatásokra támaszkodva valósítottunk meg egy komplex kommunikációs kampányt, amelynek kialakításába bevontuk a célcsoportot is. A most érettségizők viselkedését és elvárásait vizsgáló elemzésekből egy olyan korcsoport rajzolódik ki, amely már (akár évekkel a felvételi előtt) elkezd érdeklődni a továbbtanulás iránt, ám körülbelül háromnegyedük az utolsó pillanatig halogatja az intézmény kiválasztását, sokszor impulzusszerű, megérzésen alapuló döntéseket hozva. Az eredmények megerősítik az elmúlt évek tapasztalatait, melyek szerint a reputáció és a hallgatói élet befolyásolja leginkább a felvételi előtt álló diákok iskolaválasztását, a reklámszagú üzeneteket pedig nehezen fogadja be ez a célcsoport. A televízió vonzereje és a szülői példa követése már a múlté: a közösségi média, a kortárs véleményvezérek és az emocionális töltetű hívószavak hatnak elsősorban a döntés küszöbén álló fiatalokra.

A felsőfokú tanulmányokra jelentkezők igényeinek és érdeklődésének megismerésével töltött idő tapasztalataink szerint kifizetődik: kampányunk integrált megközelítése az egy évvel korábbihoz képest 80 százalékkal növelte az elérést a felvételizők körében a Facebookon, illetve 30 százalékkal emelkedett az organikus videómegtekintések száma a YouTube-on. Az intézmény nyílt napjaira regisztrálók száma több mint 42 százalékkal, míg a résztvevők aránya 20 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva. Annak ellenére, hogy 2017-ben tovább csökkent a felsőoktatásba felvételizők száma, egyetemünk 2 százalékkal tudta növelni piaci részesedését.

A Budapesti Metropolitan Egyetem hallgatóinak diplomaszerzéssel kapcsolatos legfontosabb várakozásai között első helyen a tudás, a műveltség megszerzése szerepel, míg a magas jövedelem csupán a második helyet foglalta el. A diplomával szembeni legfőbb elvárás emellett a vezetői pozíció betöltésének lehetősége és a munkanélküliség elkerülése. A hallgatók legfontosabb értékként a jó anyagi körülményeket, a családi életet, a szakmai karriert és a szakmai megbecsülést jelölték meg. Az elmúlt években ráadásul a diákok számára a második legnépszerűbb munkahellyé a kis- és középvállalkozások váltak, megelőzve a multinacionális cégeket. A hallgatók számára továbbra is a saját vállalkozás létrehozása a legvonzóbb jövőkép, amibe jóval bátrabban belevágnak, mint a megelőző generáció.

Az oktatási intézményeknek innovatív megoldásokkal kell előállniuk annak érdekében, hogy megfeleljenek a most felvételizett, illetve a jövőbeni, potenciális diákok egyre növekvő elvárásainak. Egy dolog biztos: a holnap hallgatóinak igényei egyre szerteágazóbbak lesznek, amit az egyetemeknek muszáj folyamatosan figyelniük és érteniük. Nem csupán tudást kell átadni a számukra, hanem fejleszteni kell kompetenciáikat és készségeiket is.