Már döntöttek 360 milliárd forint sorsáról

Tavaly a GDP 1,22 százalékát, 427 milliárd forintot fordított Magyarország kutatás-fejlesztésre és innovációra (KFI), ami folyó áron 8,8 százalékos visszaesés a 2015-ös 1,39 százalékhoz képest. Mi áll ennek a hátterében?

– A 2016-ra vonatkozó adat többek között az uniós költségvetési ciklus váltásának tudható be. A 2007–2013-as időszak zárása után, tavaly már csak a 2014–2020-as támogatások lehívására lehetett készülni, így az egyetemek forrásfelhasználása jelentősen visszaesett. Pedig hazai forrásból tavaly nőtt a kifizetés, az egy évvel korábbi 53 milliárd után 83 milliárd forintot fizettünk ki a nyertes pályázóknak az NKFI Alapból, de ennek hatása csak később lesz mérhető. Az uniós tagországok esetében használatos kumulált innovációs index 27 paraméterből áll, a magánforrások közkutatásokba bevonása mellett az állami ráfordítások terén vagyunk leginkább lemaradva. Elemi érdekünk megközelíteni a 2 százalékos EU-átlagot, amelyhez kiszámítható, fenntartható mértékben növelt kutatás-fejlesztési és innovációs célú állami ráfordításra is szükség van. Ahogy zárul idővel a brüsszeli pénzcsap, úgy kell a strukturális és kohéziós alapok helyébe lépnie a magyar költségvetésnek.

Az évtized végéig hozzávetőleg 1200 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre KFI-célokra: 700 milliárd uniós, 500 milliárd állami. Időarányosan hogy állunk?

– Az uniós támogatáson belül érdemes külön kezelni a vissza nem térítendő forrásokat, amelyekből meghirdettünk 519 milliárd forintnyi pályázatot. A vidéki régiókra eső összeg 74 százalékáról már 350 milliárd forintnyi támogatói döntés született, ebből 272 milliárdra megtörtént a szerződéskötés, 227 milliárd pedig meg is érkezett a nyertesekhez. Mindez azt mutatja, megfelelő ütemben haladunk. A központi régióban elérhető 48 milliárd forintnyi uniós keretből 11 milliárdról született döntés, hamarosan eredményt hirdetnek a további konstrukciókban is. Emellett a visszatérítendő uniós támogatásokban 192 milliárd forintnyi keretösszeg áll rendelkezésre. A pénzügyi eszközök, így a kedvezményes hitelek, a hitellel kombinált termékek és a kockázatitőke-alapok terén is nyitott a pályázati lehetőség, a finanszírozói döntések később érkeznek. Jelentős áttörés várható a hivatalunk és a Magyar Fejlesztési Bank által tavaly ősszel indított Hiventures tőkeprogramtól is. Itt a cégek nem pályáznak, hanem befektető partnert keresnek, 50 milliárd forintból mintegy 900 különböző életfázisú cég kaphat tőkét egy-egy innovatív ötlet kidolgozásához és piacra viteléhez.

Hol tart az egyetemek és a vállalatok együttműködése?

– Az NKFI Hivatal által kezdeményezett konstrukció keretében a konvergenciarégiókban 26,8 milliárd forintból öt felsőoktatási és ipari együttműködési központ állt fel Debrecenben, Miskolcon, Győrben, Kaposváron és Kecskeméten, ezek már megkezdték működésüket. Ehhez az összeghez az NKFI Alap 8 milliárdot tett hozzá, hogy Közép-Magyarországon is elindulhasson három ilyen bázis. Legutóbb júniusban a Budapesti Műszaki Egyetem gyógyszer- és energiakutatási központja nyílt meg a Richter, a Nokia, az MVM és a Siemens közreműködésével.

Mely iparágakban lehet a leghatékonyabb az ilyen típusú összefogás?

– Az egészségipart kell kiemelnem, amely a klinikai orvostudományok mellett magában foglalja a gyógyításhoz kapcsolódó információtechnológiai fejlesztéseket is, de jelentős terület az agrárinnováció, az élelmiszeripar, továbbá a gyártási folyamatok szektorokon átívelő digitális átállása, amely illeszkedik az ipar 4.0 stratégiához. A járműipar hazai beszállítói előtt a személy­autótól a repülőgépekig az új anyagok és technológiák nyithatnak új távlatokat.

A kutatói szcénából egy-egy PhD-hallgató, docens vagy egyetemi tanár a jövőben akár a kisvállalkozások versenyképesség-növelését is segítheti?

– Vannak erre most is követendő példák. A pályázati portfólió sokrétű, minden KFI-célcsoport megtalálja a számára inspiráló felhívást. Többféle konstrukcióban ösztönözzük, hogy a kkv-szektor versenyképes legyen a kutatás-fejlesztés és az innováció terén. Számukra jó lehetőség volt a 30 milliárd forintos vállalati KFI-támogatás, melynek első körében 19 milliárd forintról született döntés, a fennmaradó részre július 15-ig lehetett pályázni.

Ellenőrzik is, valóban megvalósítják-e a cégek az innovációs fejlesztéseket?

– Legalább évente felmérjük, ki hol tart. Ha azt tapasztaljuk, hogy nem működik egy program, akkor leállítjuk. Az NKFI Alapból meghirdetett pályázatoknál a hivatal saját maga is közbeléphet, az uniós finanszírozású projekteknél erre az irányító hatóságnak van jogosultsága.

A hazai kutatás-fejlesztés zászlóshajója a szegedi lézerközpont. Van már megoldás a hasznosítására?

– Ez egy elosztott kutatási infrastruktúra, a 80 milliárd forintba kerülő hazaival párhuzamosan Prágában és Bukarestben is épült egy-egy laboratórium. A három egység egy jogi személlyé válik, az így létrejövő Európai Kutatási Infrastruktúra Konzorciumhoz csatlakozó tagok tagdíjat fizetnek majd, ami fedezi a berendezések működési költségeit. Ez azért is logikus, mert a magyar kutatók csak a kapacitás egy részét, becslésem szerint legfeljebb a 25-30 százalékát tudnák hasznosítani. Jó néhány kormányközi egyeztetésen túl vagyunk Londontól Pekingig, Németország, Franciaország és Olaszország lényegében már elkötelezte magát. A spanyolok is érdeklődnek, a brit tárgyalást viszont a Brexit is befolyásolja. Aki belép, az határozatlan időre tag lesz, a kilépési szándékot öt évvel előre kell jelezni. A tagdíj nem az adott ország GDP-jének függvénye lesz, hanem a lézerfizikai kutatásokra fordított összeghez aránylik.

Mennyi idő alatt térülhet meg a beruházás?

– Pénzügyileg ez évtizedekben mérhető, de közvetve az elért tudományos eredményekben is megtérül, a lézerfizikán túl akár a biológiában, kémiában is. Az ipari felhasználás 10 százalékban engedélyezett az uniós szabályozás szerint, így a 6-7 milliárd forintos éves üzemeltetési költségből 600-700 milliónál több nem folyhat be ezekből a megrendelésekből.

Összehasonlításképp hasonló beruházás a svédországi Lundban épülő Euró­pai Neutronkutató Központ. Eredetileg 1,2 milliárd eurós projektről volt szó, de azóta a költségek már 1,8 milliárdnál, vagyis 550 milliárd forintnál járnak. Ez közel hétszeres kiadás a szegedihez képest, nem bánom, hogy nem Magyarország kapta meg a lehetőséget, holott eredetileg pályáztunk rá.

Ahogy az orvosok, mérnökök terén, úgy a kutatóknál is komoly gond az agyelszívás. Mit tehetnek a szakemberek külföldre távozása ellen?

– A megfelelő kutatási infrastruktúrán, a stabil intézményrendszeren, illetve az anyagi megbecsülésen múlik minden. Mivel a makrogazdasági mutatók most már tartósan jók, a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók után a kutatók jelentős béremelésére is lehet rövidesen mozgástér. De az is előremutató, hogy idén több mint 400 kutató nyert 11,5 milliárd forintot az NKFI Hivatal felfedező kutatásokat ösztönző programjaiban, a támogatás 40 százalékát 40 év alatti kutatók nyerték el. Emellett a nemzetközi tudományos élet legkiválóbb hazai alakjainak kedvezve létrehoztuk a 3 milliárd forintos Élvonal programot: az 50-60 kiválasztott 2018 és 2022 között évente akár 60 millió forintot is kaphat alapkutatási projektje magyarországi megvalósítására.

A Nemzeti agykutatási program 12 milliárd forinttal indult 2013-ban, a hírek szerint jövőre 6,5 milliárddal folytatódhat. Terveznek más, ehhez hasonló programokat?

– A Nemzeti kutatási programok keretében onkológiai kutatásokra is több mint 6,7 milliárd forint használható fel az idei évtől, szív- és érrendszeri kutatásokra pedig 3 milliárd. A következő ilyen típusú programot a kvantumtechnológia és a gyártási folyamatok digitalizálása területén hirdettük meg, méghozzá ipari–egyetemi együttműködésben, hogy a program gyorsabban vezethessen a gyakorlatban is alkalmazható eredményekhez.

Túl van az első félidőn az Európai Unió KFI-fókuszú keretprogramja, a Horizont 2020. Melyek a legfontosabb tanulságok a magyaroknak?

– Ha az elnyert forrásokat nézzük, nemcsak a visegrádi négyeket, hanem Közép-Európát tekintve is az élmezőnybe tartozunk, de a britektől, a németektől vagy a franciáktól messze vagyunk. A közvetlenül Brüsszelből hazahozható forrásokat azonban érdemes a népesség arányában nézni. Eszerint példaként tekinthetünk a 17 millió lakosú Hollandiára, amely eddig fejenként 104 euró forrást nyert el közvetlenül az uniós testülettől, míg mi 14-et. Összességében azonban bizakodásra adhat okot, hogy a Horizont 2020 keretében már több mint 140 millió eurót nyertek el a hazai intézmények, vállalkozások. Az Európai Kutatási Tanács pályázatain 23 millió euróra tettek szert a kutatóink, a kkv-fejlesztést célzó pályázaton pedig 19 millió eurót hoztak el hazai innovatív vállalkozások. Utóbbi nemcsak a 2004 után csatlakozó 13 ország mezőnyében rekord, a korábbi tagállamok közül Ausztriát, Belgiumot, Görögországot és Luxemburgot is megelőztük.