A klímaváltozás súlyos hatása

Miután Indiát 140 éve nem látott aszály sújtja, az indiai parasztok az utcára vonultak. Az idén nyáron Madhja Pradesben egy tüntetésen a rendőrök tűzet nyitottak az adósságelengedést és magasabb terményárakat követelő parasztokra.

A rendőri fellépés következtében öten meghaltak. Tamilnádu államban feldühödött földművesek hasonló demonstrációkon vettek részt, és gyertyákat gyújtottak az elhunyt tüntetők emlékére. Egy Újdelhiben tartott demonstráción pedig a gazdák emberi koponyákat vittek magukkal, melyek állításuk szerint olyan parasztokéi voltak, akik öngyilkosságot követtek el az elmúlt hat hónapban tapasztalt óriási mértékű terményveszteségek miatt.

Az idei szárazság egyfelől rámutat az elhibázott mezőgazdasági politikára, másfelől az általa előidézett zűrzavaros helyzet kihangsúlyozza a fenyegetést is, amelyet a klímaváltozás jelent nemcsak India, hanem a világ összes országa számára. Ahogy a globális hőmérséklet növekszik és az aszályos időszakok egyre gyakoribbak lesznek, úgy fogja mindezt várhatóan politikai és társadalmi nyugtalanság követni, s akár erőszakos megmozdulások is bekövetkezhetnek.

2008-ban, mikor a súlyos időjárási helyzet csökkentette a világ gabonatermését és megemelte az élelmiszerárakat, számos országban – Marokkótól Indonéziáig – társadalmi és politikai szinten forrongó helyzet alakult ki. A Center for Climate and Security (CCS) szerint „az éghajlat okozta kockázatok” nem megfelelő kezelése fokozhatja a vízért, az élelmiszerért, az energiáért, a földért folyó küzdelmet, különösen az amúgy is instabil régiókban. A CCS tizenkét „epicentrumot” azonosított, ahol a klímaváltozás kiválthatja vagy súlyosbíthatja a konfliktusokat, melyek jelentős népességet érinthetnek, és átnyúlhatnak az országhatárokon.

A szubszaharai Afrika vonatkozásában a kutatók erős kapcsolatot találtak a három évtizede tartó hőmérséklet-emelkedés és a polgárháborúk kitörése között. Ha az éghajlat melegedése folytatódik, akkor a polgárháborúk és egyéb konfliktusok egyre gyakoribbak lesznek Afrikában, a Dél-kínai-tenger térségében, az Északi-sarkvidéken, Közép-Amerikában és másutt is. Ennek elkerüléséhez a multilaterális szerződések megújított támogatására van szükség. (A 2015-ös párizsi klímamegállapodás például gyengült azzal, hogy az USA kilép az egyezményből.) Mindemellett az országok, a városok és a különböző gazdasági szektorok erőteljesebb fellépésére is szükség van három kulcsterületen. Ezek az erőforrás-menedzsment, a katasztrófák bekövetkeztének csökkentése és a migráció.

Azon társadalmakban, ahol az agrárium kiemelt szerepet játszik, a mezőgazdaság termelékenysége kihat az egész gazdaságra. Ahogy azt idén Északkelet-Afrikában és Indiában látni lehetett, a hőmérséklet változásai és az esőzések csökkenthetik a terméshozamokat, és így a vidéki lakosság jövedelmét. Ilyen helyzetben, illetve egyéb gazdasági lehetőségek hiányában, a közösségek erőszakhoz folyamodhatnak az élelmiszerért és a gyér erőforrásokért folyó küzdelemben.

A nemzetközi segélyszervezeteknek – az állami kormányzatokkal együttműködve – a szegénység azonnali következményeinek kezelésén túl hosszú távú stratégiákat kellene kidolgozniuk annak érdekében, hogy elősegítsék az agrárközösségek túlélését a rossz terméshozamok esetén is. E stratégiáknak többek közt a szántóföldek kezelésére és a vízmegőrzésre kellene fókuszálniuk.

Továbbá új stratégiákra van szükség a katasztrófavédelem koordinálásához. Ahogy a klíma változik, egyre gyakoribbak, intenzívebbek és tartósabbak lesznek a szélsőséges időjárási helyzetek, így az áradások, a hurrikánok, a földcsuszamlások és a tájfunok, amelyek az egyes emberek megélhetését, illetve az egész gazdaságot aláássák. A kormányoknak össze kell fogniuk e kockázatok csökkentése, valamint annak érdekében, hogy hatékonyan tudjanak fellépni a katasztrófák bekövetkeztekor. Máskülönben a súlyos következmények aránytalanul a szegény és sérülékeny közösségeket sújtják majd, s így állandósul a szegénység és az erőszak között meglévő ördögi kör.

Végezetül jobb intézkedésekre van szükség a migráció kezelése terén, amelynek jó része a súlyos időjárási helyzetekhez és a szárazsághoz kötődik. 2015-ben a migránsok száma rekordszintre, 244 millióra nőtt. Ahogy az éghajlat változik, teljes régiók válhatnak lakhatatlanná, és még több embernek kell majd elhagynia az otthonát. Például a Közel-Kelet egyes részei túlforrósodhatnak az emberek számára az évszázad végére, s az olyan sűrűn lakott városokban, mint Újdelhi, 35 Celsius-fok feletti lehet a hőmérséklet az év kétszáz napján is. A Nemzetközi Migrációs Szervezet attól tart: ahogy mind többen menekülnek a hőség elől, az emberek kis helyeken történő koncentrálódásának eddig nem látott következményei lehetnek a megélhetéshez szükséges lokális kapacitások szempontjából.

A tudósok egyetértenek abban, hogy a klímaváltozás súlyos veszély a bolygó számára. Bizonyos okokból azonban a politikusok és a kormányzati tisztviselők még nem ismerték fel a változó klíma és a konfliktusok közötti összefüggést. A klímaváltozással kapcsolatba hozható fenyegetések közül talán a globális biztonsági helyzet romlása számít a legaggasztóbbnak. Már az meglehetősen szörnyű, hogy emberi koponyákat hordozó parasztokat látni India utcáin. Ám ha nem vesszük elég komolyan az éghajlattal kapcsolatos biztonsági kockázatokat, ennél jóval szörnyűbb dolgok is bekövetkezhetnek majd.

Copyright: Project Syndicate, 2017

www.project-syndicate.org