Lelkesedések és félelmek a lakásépítési boom kapcsán

A ház- és lakásépítési kedv tempósan nőtt az elmúlt egy-két évben. A kiadott lakásépítési engedélyek száma az idei első fél évben megközelítette a 20 ezret, ami 40 százalékos emelkedés éves összevetésben. Mindezzel párhuzamosan 647 három- vagy többlakásos épület, a gyakorlatban társasház építésére adtak ki engedélyt, ez pedig 30 százalékos növekedést jelent. Saját adataink szerint pedig több mint 400 társasházprojekt van folyamatban. Lényeges ugyanakkor, hogy nem lesz mindegyik lakásépítési engedélyből tényleges lakás, másrészt várni kell rájuk, tehát 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben várható az új lakások tömeges átadása.

Felmerül a kérdés, hogy a hirtelen felfutó lakásépítések milyen veszélyeket, kockázatokat hordoznak, elsősorban a vevőjelöltek szempontjából. Például nem megy-e a minőség rovására az erős kereslet miatti sietség? Az előző lakáspiaci boomnál, a kétezres években akadtak rossz példák: megjelentek ugyanis a minimális tőkeerővel rendelkező vállalkozások, amelyek műszaki és építészeti szempontból is rossz minőségű lakásokat hoztak létre, majd eltűntek a színről. Emiatt több vevő pórul járt, és nem tudta érvényesíteni a garanciát, azaz a javításokat saját forrásból kellett finanszíroznia.

Természetesen kockázatok most is vannak, de ezeket a körültekintő vásárlók minimalizálhatják. Általánosságban elmondható, hogy a kétezres évek óta változott a helyzet, például szigorodtak az építkezésekre vonatkozó előírások, ez pedig a minőségben is előrelépést jelent. A mostani piaci élénkülésben a felelős lakásfejlesztők előre lekötötték a kapacitásaikat, hogy ne legyen a munkaerőhiány miatt csúszás. A kisebb, tőkehiányos cégeknek erre nem igazán van módjuk. Az is lényeges változás az egy évtizeddel ezelőtti helyzethez képest, hogy a bankok is jobban megnézik, kinek és milyen projektre adnak hitelt. A már említett kétezres években megvalósult fejlesztések közül sok úgy működött, hogy a készültséghez mérten kellett fizetnie a vevőknek, lényegében sok esetben ők finanszírozták az építkezést. Ma azonban már más a gyakorlat: elterjedt a 20-80 százalékos megoldás. Ez azt jelenti, hogy a vevők a vételár 20 százalékának befizetésével szállnak be a lakásba, majd a maradék 80 százalékot a lakás elkészültekor, átvételekor fizetik.

Az új lakások vásárlóinak több lehetőségük is van, hogy kockázataikat minimalizálják. Első lépésben gyűjtsük össze az adott lakásfejlesztésről szóló információkat. Erre ott az internet, szinte már nincs olyan lakásprojekt, amely ne rendelkezne saját weboldallal. Ráadásul nem feltétlenül kell egyesével végignézni a kiszemelt lakásprojektek oldalait, a lakóparkkereső oldalakon sokkal egyszerűbben, gyorsabban vethetjük össze a különböző lakásprojekteket és azok lakásait. Ezek az oldalak ugyanis strukturált formában, szűrők segítségével képesek összehasonlítani a kiszemelt lakásokat. Az információgyűjtés során a beruházó és a kivitelező céget is érdemes ellenőrizni. Az Igazságügyi Minisztériumnak van egy ingyenes online céginformációs adatbázisa, amelynek segítségével kideríthetjük, mióta működik a cég, mennyire tőkeerős, kik a tulajdonosai. Érdemes utánanézni annak is, hogy az adott cégek milyen referenciáikkal rendelkeznek, milyen lakásprojekteket hajtottak végre az elmúlt időszakban. Itt azonban már tanácsos személyesen megnézni az adott cégek által létrehozott korábbi társasházakat, sőt, ha lehet, akkor az ott lakóktól is ajánlatos információkat kérni a tapasztalataikról.

Ha kiválasztottuk a lakást, és a beruházóról is tudjuk, hogy megbízható vállalkozás, akkor jöhet a következő lépcső, a szerződéskötés. Bár erős a kereslet az új lakások iránt, és sok projektnél érdemes sietni, ám ebből ne legyen kapkodás. Leegyszerűsítve: vakon ne írjunk alá semmilyen szerződést. Alaposan nézzük át a tervezetet a konkrét szerződéskötés előtt; ha lehet, akkor érdemes jogász vagy ügyvéd ismerőst bevonni. Volt már példa arra is, hogy a kötbérre vonatkozó egyenlőtlen feltételeket a beruházó a vevő kérésére módosította.

Ha már minden sínen van, megbízható a beruházó és a kivitelező, valamint a szerződés is alá lett írva, akkor sem feltétlenül érdemes hátradőlni. Noha kiadással jár, úgy is biztosíthatja magát a vevő, hogy – akár a fejlesztés különböző fázisaiban vagy a legvégén – egy független műszaki ellenőrrel felméreti a lakást. Ha minden megfelel, kifizeti a fennmaradó vételárat (erre azonban érdemes kitérni az adásvételi szerződésben).

Összességében tehát a vevők részéről is aktív közreműködésre van szükség, hogy a lakásvásárlás és -építés során felmerülő esetleges kockázatokat minimalizálják.