Ma már minden a digitalizáción múlik

Május óta nagy a csend a Nemzeti Versenyképességi Tanács körül, melynek ön is tagja. Akkor Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy ősszel a foglalkoztatás, az oktatás és a digitalizáció kap prioritást. Ezekben volt előrelépés az elmúlt időszakban?

Az a tény, hogy kifelé nem hangos az utóbbi időben a tevékenységünk, önmagában nem rossz dolog, hiszen sokszor csendben lehet igazán dolgozni. A tanács konkrét eredményekkel kezdte meg munkáját, elég csak a jogszabály-módosítási kezdeményezésekre gondolni. Például a gazdasági fejlődés ma már elengedhetetlen megfelelő szintű villamosítás nélkül lakossági és vállalati szinten egyaránt. Az áramhoz való jutás eddigi meglehetősen komplex folyamatával kapcsolatban a tanáccsal határozott bürokráciacsökkentési javaslatokat fogalmaztunk meg. Nem mehetünk el a foglalkoztatottság kérdése mellett sem, ami ma a hazai vállalatok szempontjából is kiemelt fontosságú. Nem véletlenül állította az idei évben a Német–Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is ezt a témát tevékenysége középpontjába. Számos olyan lépést, akciót hajtottunk végre, amellyel nemcsak szavakban, hanem tevőlegesen is igyekeztünk a foglalkoztatottsági helyzeten javítani. A digitalizáció és az oktatás több szempontból is kiemelt téma, ezért is tartjuk folyamatosan napirenden, hogy a jövő kihívásairól beszéljünk.

Hogyan kell egy ilyen tanácskozást elképzelni? Kik teszik a javaslatokat?

Mindkét oldal hoz javaslatokat: van, hogy a minisztérium prezentál, készít elő bizonyos témákat, és van, amikor a tanács többi tagja tesz javaslatot. Például a már említett digitalizáció és oktatás a tagok javaslatára került a megtárgyalandó témák közé. A hatékony munkát segíti a megfelelő előkészítés is, amitől igazán eredményesek lesznek az üléseink. A grémium egyben jó lehetőség arra, hogy nyílt légkörben beszéljük meg a kormányzatot és az üzleti élet képviselőit egyaránt érintő, Magyarország gazdasági versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú kérdéseket. Ez a fajta párbeszéd nem új keletű: a kamarának az NGM-mel már 2013 óta van egy közös munkacsoportja, amely rendszeresen találkozik és tanácskozik szerteágazó kérdésekről. Üdvözlendő, hogy vannak ilyen lehetőségek, ahol kicsit „csendesebben” meg lehet beszélni a különböző témákat.

Mik a tapasztalatok a bürokráciacsökkentésről a kamarán belül? Mik a cégek visszajelzései?

Kamaránk már évek óta készít tagvállalatai körében konjunktúrafelmérést, különböző területeken felméri a tagok véleményét. Ebben azt láttuk, hogy Magyarország idén már jóval a régiós átlag fölött szerepelt a bürokráciával, a közigazgatással való elégedettség terén, régiós összehasonlításban idén már a negyedik helyet töltötte be a listán. Még mindig van lehetőség a javulásra, de a trend azt mutatja, hogy jó irányba haladunk. A bürokrácia esetében egyébként nemcsak azt kell megvizsgálni, milyen szabályok vannak, hanem azt is, hogy a közigazgatási szervek hogyan viszonyulnak az ügyfélhez, mennyire segítőkészek. Ugyanis nemcsak a jogszabályokat, hanem a hozzáállást is fejleszteni kell. A cégek számára fontos, hogy a hatóságok gyorsan reagáljanak, együttműködő partnerként viselkedjenek a vállalatokkal szemben. Ha a vállalat nem kap időben választ, az egyben a versenyképességet is ronthatja, hiszen lépéshátrányba kerülhet a többi piaci szereplőhöz képest.

Meg tud fogalmazni olyan javaslatokat a kamarai tagság, amelyeket be tudnak vinni a versenyképességi tanács elé?

Igen, van erre lehetőség. A kamara szemszögéből az a lényeg, hogy megfelelően kidolgozott, alátámasztott és megvalósítható javaslatokat tegyünk le az asztalra, amelyeket utána a megfelelő csatornákon keresztül elő tudunk vezetni a kormányzat felé. Jelenleg olyan javaslatot készítünk elő a nemzetgazdasági tárcának, amely csökkentené a cégek társasági adóval kapcsolatos adminisztrációs terheit.

A kamara olykor éles kritikát is megfogalmaz a kormánnyal szemben. Van rá fogadókészség?

Nemcsak kritikát fogalmazunk meg, hanem azt is nyilvánosan elmondjuk, ha pozitív fejleményeket tapasztalunk. Sok területen közösek az érdekeink, például a kamara számos olyan konkrét javaslatot nyújtott be a szakképzés területén, amely később bekerült a szabályozásba. A kormány tehát tudomásul veszi jelzéseinket, és reagál is rájuk. Amikor prezentáltuk

a konjunktúrafelmérésünk eredményeit, nagyon jól reagált Lepsényi István államtitkár, jelezve, hogy a kormány közös nevezőn van a gazdasági lehetőségek és az eddig elért eredmények megítélésében. Felmérésünk eredménye tehát lehet kritika és vélemény is, de elsősorban a hazai üzleti környezet további fejlesztéshez hivatott megalapozott szempontokat szolgáltatni.

A mi feladatunk, hogy tényszerűen kommunikáljunk, azzal a céllal, hogy a gazdaságnak jobban menjen, hiszen több területen is közösek az érdekeink.