A válság tanulságai és következményei

Csupán néhány évvel ezelőtt az EU komoly – sokak szerint az addigi legsúlyosabb – kihívással szembesült: a tagállamok hitelminősítése romlott, az euróövezetben zsugorodott a magánszektor, és a gazdasági növekedés megrekedt. Hét évvel később, amikor minden makrogazdasági mutató azt jelzi, hogy túl vagyunk a gazdasági és pénzügyi válságon, és a GDP és a foglalkoztatási ráta minden korábbinál magasabb szinten áll, a hetedik kohéziós jelentés levonja a válság tanulságait és irányt mutat a jövőre.

A jelentés górcső alá veszi Európát: az egyes régiók GDP-je, beruházások, innováció, kormányzás, migráció, energia, városi kérdések, és sorolhatnánk.

A kohéziós jelentés rámutat, hogy a gazdasági és pénzügyi válság megálljt parancsolt az európai régiók közötti egyenlőtlenségek több évtizede tartó fokozatos csökkenésének, és így szélesedett a szakadék e régiók között. A jelentésből az is kiderül, hogy bár a régiók közötti egyenlőtlenségek ismét mérséklődnek, még sok a tennivaló. Az elmúlt években Európa szegényebb régióiban az egy főre jutó GDP közeledett az uniós átlaghoz, ezt azonban nagyrészt az idézte elő, hogy a foglalkoztatási ráta kárára javult a termelékenység. Európa gazdagabb régiói azonban minden más régiónál gyorsabb gazdasági növekedést értek el, míg a közepesen tehetős régiókban lassult az egy főre jutó GDP növekedése, feldolgozóiparuk továbbra is kicsi, és eközben ezek a régiók a legvédtelenebbek a globalizációs sokkhatásokkal szemben.

A kohéziós politika segítette a tagállamokat, valamint a helyi és regionális önkormányzatokat az Európát sújtó válság során azáltal, hogy valamennyi tagállamban hosszú távú, stabil és előrelátó beruházásokat valósított meg. Miközben a tagállamok visszafogták beruházásaikat, a kohéziós politika létfontosságúvá vált az európai városok és régiók számára. A jelenlegi pénzügyi időszakban a kohéziós politika 1,1 millió kis- és középvállalkozásnak nyújt támogatást, több mint 7,4 millió munkanélküli személy munkakeresését segíti, és 8,9 millió embernek ad segítséget új képesítés megszerzéséhez. A digitális gazdasághoz kapcsolódó beruházásokat valósít meg 16 milliárd euró értékben, többek között bővíti az online kormányzati szolgáltatásokat, és közel 15 millió háztartásnak biztosít széles sávú internetkapcsolatot. A kohéziós politika keretében sor kerül majd az energiahatékonyság javítását, a környezetvédelmet, a tömegközlekedést, valamint a transz­európai út- és vasúthálózatok fejlesztését célzó beruházásokra is.

Magyarországon a kohéziós politika keretében megvalósuló beruházásoknak köszönhetően az elmúlt évtizedben 151 ezer munkahely jött létre közvetlenül, 188 ezer ember jutott nagy sebességű internethez, és közel félmillió ember élvezheti a jobb vízhálózat előnyeit. A kohéziós politika beruházásai 2023-ra várhatóan 2,9 százalékkal növelik Magyarország GDP-jét.

Ez azt mutatja, hogy a 2020 utáni időszakra vonatkozó kohéziós politikának továbbra is a legszilárdabb beruházási eszköznek kell lennie valamennyi régió számára, mivel egyikük sem védett a jövőben jelentkező globalizációs sokkhatásokkal, technológiai változásokkal és gazdasági válságokkal szemben. Senki nem tudhatja, hogy öt év múlva melyik régió szorul majd támogatásra kis- és középvállalkozásai, iskolái, kórházai és állami infrastruktúrája fenntartásához.

Végezetül a kohéziós jelentés javaslatokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy a jövő kohéziós politikája miképp tehető még hatékonyabbá azáltal, hogy a jelenlegi Európai Globalizációs Alap tevékenységi körét kibővítik például a régiók gazdasági átalakítási stratégiáinak támogatásával vagy azáltal, hogy létrehoznak egy előre nem kiosztott, váratlan fejlesztésekre mozgósítható tartalékalapot egységes támogatási szabályok kialakításával, vagy éppen azáltal, hogy a nemzeti társfinanszírozás növelése révén fokozzák a helyszíni felelősségvállalást a kohéziós politika keretében megvalósuló projektek esetében.

Miközben úgy tűnik, hogy a szélsőségesség Európa-szerte aggasztó mértékben fokozódik, a hetedik kohéziós jelentés emlékeztet arra, hogy a szélsőségességből fakadó intolerancia, önzés és önpusztítás ellen azzal vehetjük fel legjobban a küzdelmet, ha az unió számos előnyét láthatóvá tesszük falvainkban, városainkban és régióinkban.

Egy erősebb és egyszerűbb jövőbeli kohéziós politika erősebb és gondoskodóbb Európát eredményez majd mindannyiunk számára.