Egészségügyi finanszírozás: van még tér a bővülésre

Az év elején sokan aggódtak a pénztárak, azon belül is az egészségpénztárak jövőjéért, hiszen január 1-jétől a korábbinál magasabb adóteher mellett támogathatták a munkáltatók dolgozóik egészségét a pénztári befizetések segítségével. Ugyanakkor, figyelembe véve az öngondoskodási piacon a korábbi években megfigyelhető folyamatot – az egyéni megtakarítások népszerűségének folyamatos emelkedését –, már ekkor arra készültünk, hogy idén megfordul a korábbi trend, és 2017-ben először az egyéni befizetések fölényben lesznek a munkáltatói hozzájárulásokhoz képest.

Így év végéhez közeledve kijelenthetjük: igazunk volt. A várakozásaink szerint év végéig mintegy 40 százalékkal bővülhet a pénztárunkhoz érkező egyéni befizetések összege. Vagyis a kieső munkáltatói befizetések jelentős részét a tagok maguk pótolták, maguk kezdtek el gondoskodni egészségügyi megtakarításaikról. Ezzel az egyéni megtakarítások adhatják az összes befizetés 60 százalékát.

De miért is érzi a lakosság egyre inkább szükségességét az ilyen jellegű megtakarításoknak? Egyfelől a KSH adatai szerint alig tíz év alatt több mint 30 százalékkal emelkedett az egy háztartásra jutó egészségügyi költések összege, így sokan úgy érzik, jobb felkészülni az ilyen kiadásokra.

Egy másik, hasonlóan fontos motiváció az egészségügyi öngondoskodás megkezdése mellett a társadalombiztosítás keretein belül igénybe vehető szolgáltatások kiegészítése, illetve a magánegészségügyi lehetőségek iránti igény megnövekedése.

A Kutatópont Intézet megbízásából készült felmérés például azt mutatta ki, hogy a magyar lakosság 47 százaléka vett már igénybe magánegészségügyi szolgáltatást, és 88 százalékuk elégedett is volt az ott kapott kiszolgálással. Az OTP kutatása szerint ugyanez (vagyis az elégedettek aránya) a társadalombiztosítás esetében csak 45 százalék.

Érdekesség, hogy a legtöbben a várakozási idők hosszát és kiszámíthatatlanságát jelölték meg, mint az elégedetlenség forrását. Olyannyira, hogy egy kutatás szerint a megkérdezett dolgozók 75 százaléka úgy véli, a munka és az állami egészségügy igénybevétele összeegyeztethetetlen, muszáj szabadságot kivenni, ha orvoshoz szeretnénk menni. Véleményem szerint ez volt az egyik legfontosabb oka, hogy 2014 és 2016 között az OTP Egészségpénztárnál 20 százalékkal bővült a magánegészségügyi célú kifizetések összege.

A trendeket figyelembe véve tehát van okunk az optimizmusra, még mindig úgy látom, hogy van tér az egészségügyi öngondoskodás bővülésére, hiszen a lakosság mindössze 13 százaléka rendelkezik valamilyen célzott egészségügyi megtakarítással, sőt, az aktív korú népesség 49 százaléka nem rendelkezik ilyennel, és nem is tervezi, hogy elkezd félretenni olyan váratlan helyzetek kezelésére, mint egy betegség.