Juncker: Eső előtt köpönyeg Európának

Az Európai Unió idén márciusban ünnepelte 60. születésnapját Rómában, ami lehetőséget adott arra, hogy közösen visszatekintsünk az unió segítségével elért eredményekre. Alkalmas pillanat volt ez arra is, hogy áttekintsük: Európa milyen módon képes valóra váltani a jövő generációinak tett ígéreteit. Ez a gondolat motiválta az Európa jövőjéről szóló bizottsági fehér könyvet és az általa indított vitát is, amelynek fontos része, hogy közösen levonjuk az elmúlt évtized tanulságait.

Bár a tíz éve kezdődött pénzügyi világválság nem Európából indult, fontos hiányosságokra világított rá mind a pénzügyi rendszer működése, mind az euróövezet intézményi felépítése terén, és a ma emberének az eddigi legmélyebb és leghosszabb recessziót hozta el.

A jövőt szem előtt tartva nem hagyhatjuk, hogy e hiányosságok fennmaradjanak. Közösen olyan gazdasági és társadalmi struktúrákat kell kialakítanunk, amelyek nagyobb stabilitást és biztonságot nyújtanak Európa polgárainak.

Az idő megérett erre a lépésre. A határozott erőfeszítéseknek köszönhetően az EU gazdasága évek óta folyamatosan növekszik. A munkanélküliség 2008 óta a legalacsonyabb szinten van, bár néhány országban még mindig elfogadhatatlan mértékű. Az államháztartások helyzete rendeződik, és élénkül a beruházási tevékenység. Az uniós bankok tőkemegfelelési mutatói majdnem megduplázódtak, a nem teljesítő hitelek aránya fokozatosan csökken. Új szabályokat hoztunk annak érdekében, hogy az adófizetőknek ne kelljen a nehéz helyzetben lévő bankokat kisegíteniük. Az euróba vetett bizalom is soha nem látott szintet ért el.

A megelőzéshez eső előtt kell köpönyegbe bújni. Lehetőségünk és kötelességünk is, hogy ellenállóbbá és szilárdabbá tegyük a gazdaságot és a társadalmat.

Az Európai Bizottság ennek jegyében terjesztette elő az EU gazdasági kormányzásának egységét, hatékonyságát és a demokratikus elszámoltathatóságot növelni hivatott ütemtervét, amely az elmúlt évek kitartó munkájára építve próbálja erősíteni a növekedést, elősegíteni a konvergenciát és javítani a makrogazdasági stabilitást a polgárok érdekében.

Az euró mindig is egyesítő szerepet töltött be. Az EU egységes valutája világszerte a második legelterjedtebb fizetőeszköz. Az erős euróövezet hasznos az egységes piacnak és az EU egészének. Ez különösen akkor igaz, ha figyelembe vesszük, hogy két tagállam kivételével a többieknek jogszabályi kötelességük az euró bevezetése, mihelyt teljesítik a szükséges feltételeket. Az Egyesült Királyság kiválását követően az euróövezeti államok részesedése az uniós gazdaságban 85 százalékra nő. A követendő utat mindenki érdekének szem előtt tartásával kell felvázolni.

Az ütemterv részeként a bizottság már előterjesztette a bankunió és a tőkepiaci unió megvalósítására irányuló javaslatait, amelyek a bankszektorban fennmaradt kockázatok csökkentését, a reálgazdaság finanszírozási forrásainak diverzifikálását és a magánkockázatok jobb eloszlását célozzák.

A múlt héten a bizottság – az unió helyzetéről szóló szeptemberi beszédemben vállalt kötelezettségekre alapozva – további javaslatokat terjesztett elő. Ezek között szerepel az Európai Valutaalap létrehozása, amely pénzügyi stabilitási támogatást nyújtana a sürgős segítséget igénylő országoknak, és megóvná az adófizetőket a bajban lévő bankok kisegítésének költségeitől.

A bizottság javasolta a gazdasági és monetáris unió­beli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés uniós jogszabályokba való integrálását is, ami egyszerűsítené a jogi keretet, és megerősítené a rendezett államháztartásra vonatkozó szabályokat és az általuk biztosított rugalmasságot.

A javaslatok között szerepelnek a nemzeti reformokat kiegészítő új költségvetési eszközök, az euróövezeti csatlakozás előtt álló tagállamoknak szánt konvergenciatámogató eszköz, valamint a jelentős gazdasági sokkokat követően a beruházási szint fenntartására irányuló stabilizációs funkció.

Ezeket az eszközöket összevezetve, javaslatot tettünk egy európai gazdasági és pénzügyminiszter kinevezésére is, aki koordinálná a különféle feladatokat, s egyszerűsítené, koherensebbé és hatékonyabbá tenné az EU gazdasági kormányzását.

Az e heti euróövezeti csúcstalálkozón a huszonhét uniós tagállam vezetői elkezdik megvitatni az ötleteket. Ez lesz az első olyan csúcstalálkozó, amely ilyen kedvező körülmények között és az euróövezeten kívüli uniós tagállamok vezetőinek bevonásával zajlik, és segít majd előkészíteni a 2018-ban meghozandó döntéseket. Bízom benne, hogy kollektív felelősséget vállalva lezárjuk a válságot, és nem várjuk meg a következő vihart.