Jövőbe mutató fejlesztés Európában

A napjaink adatgazdasága és digitális társadalma felkínálta lehetőségekből azok a cégek tudnak majd leginkább előnyt kovácsolni, amelyek a leghatékonyabban használják a digitális infrastruktúrákat, digitális termékeket és szolgáltatásokat állítanak elő, illetve terjesztenek. Az ágazat óriásvállalatai (Google, Apple, Facebook, Amazon, Microsoft) közül ugyanakkor egy sem európai. Ez az egyik oka annak, hogy a digitális egységes piac az Európai Bizottság egyik prioritása. Az Európai Uniónak mielőbb ki kell építenie a legkorszerűbb digitális technológiákon alapuló infrastruktúrákat, köztük egy világszínvonalú európai szuperszámítógép-infrastruktúrát. Bizakodó vagyok azt illetően, hogy az unióban valódi fejlődés kezdődik a bolgár elnökség alatt, amely programtervében a digitalizációt kiemelt területként nevezte meg.

A szuperszámítógép-alapú innovációk előnyei már most mutatkoznak az egészségügyi ellátás, a mérnöki tudományok, a megújuló energiák, a gépjárműbiztonság, a kiberbiztonság és egyéb technológiák terén. Alkalmazásuk rendkívül sokrétű. A nagy teljesítményű számítástechnika lehetővé teszi például, hogy megtervezzük és szimuláljuk az új gyógyszerek hatását, gyorsítsuk a diagnosztizálást, jobb kezeléseket nyújthassunk, és előre tudjuk jelezni a járványokat.

A szuperszámítógépeket egyre nagyobb felbontású szimulációkhoz használják, a többi között az éghajlatváltozás vizsgálatánál, a tengerek viselkedésének tanulmányozásánál, az időjárás-előrejelzésnél vagy Földünk erőforrás-változásának kimutatásánál. Az ilyen szimulációk segítik a viharok vagy az éghajlatváltozás által kiváltott hosszú távú hatások korai előrejelzését, és hozzájárulnak az alkalmazkodásra vonatkozó stratégiák kialakításához.

Bővíthetjük általuk a geofizikai folyamatokkal és a Föld belsejének szerkezetével kapcsolatos ismereteinket is. Olaszországban egy nemzetközi kutatócsoport például a litoszféra Olaszország alatti részét modellezte a földrengéshullámok rendkívül pontos ábrázolása alapján, ami a régióban jelentkező földrengések jobb megértéséhez vezetett.

A gépjárműgyártók immár az intelligens mobilitás jövőbeli lehetőségeivel, nevezetesen az önvezető autókkal foglalkoznak. Ezek az autók óriási – becslések szerint másfél óra alatt több mint négy terabyte, azaz ezer DVD-t betöltő – mennyiségű adat cseréjével működnek majd, a gépjárműágazat a szuperszámítógépek jelentős felhasználójává válik.

Az exponenciálisan növekvő adatmennyiségre válaszul a számítástechnika is tágítja határait a peta nagyságrendből az exa felé, azaz a ma működő leggyorsabb számítógépek sebességénél legalább tízszer, az uniót tekintve több mint százszor nagyobb teljesítmény felé tekinget.

Nem minden uniós országnak van kapacitása ilyen infrastruktúra kiépítésére és működtetésére. A nagy teljesítményű számítástechnikai infrastruktúra-képességek tekintetében Európa pozíciója inkább gyengül: Kína, az Egyesült Államok és Japán megelőzték.

Világszínvonalú szuper-számítástechnikai eszközök nélkül Európa nem fogja tudni megvalósítani azon törekvését, hogy élénk adatgazdasággá váljon. Európa nem vállalhatja azt a kockázatot, hogy az uniós kutatásban és iparban előállt adatokat a szuper-számítástechnikákhoz szükséges képességek hiánya miatt valahol máshol dolgozzák fel. Ez növelné a harmadik országokbeli létesítményektől való függésünket, és az innováció Európán kívülre kerülését ösztönözné.

Itt mutatkozhat meg az Európai Unió jelentette hozzáadott érték, és ezért találkozott az Európai Bizottság a tagállamokkal 2017. március 23-án Rómában az EuroHPC-nyilatkozat útjára indítása érdekében. Hét tagállam, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália és Spanyolország nyilatkozatot írt alá a számítástechnikai és adat-infrastruktúra következő generációjának támogatásáról. Azóta további hat ország (Belgium, Szlovénia, Bulgária, Svájc, Görögország és Horvátország) csatlakozott a kezdeményezéshez.

Az Európai Bizottság javaslatának megfelelően az EuroHPC közös vállalkozás egy világszínvonalú, szuper-számítástechnikai infrastruktúrát kíván felállítani, kiépíteni egész Európára kiterjedően. Ehhez az EU a többéves pénzügyi keretéből egyelőre mintegy 486 millió euró támogatást nyújt, és ehhez hasonló mértékű hozzájárulás várható a tagállamoktól és a társult országoktól. 2020-ig összesen mintegy egymilliárd eurós közbefektetésre lehet számítani; ehhez adódnak majd hozzá a kezdeményezés magánszektorbeli tagjainak hozzájárulásai. A tizenhárom országon kívül az EuroHPC közös vállalkozáshoz további tagállamok és társult országok is csatlakozhatnak, megfelelő pénzügyi hozzájárulás függvényében. Az új jogi eszköz célja, hogy támogassa az uniós technológián alapuló, exa nagyságrendű teljesítményt nyújtó (azaz 1018 másodpercenkénti számítást végző) rendszerek kifejlesztését 2022–2023-ig.

Egy európai szuper-számítástechnikai infrastruktúra az egyre inkább digitalizálódó uniós gazdaság stratégiailag fontos erőforrása, és a munkahelyteremtés szempontjából is nagy lehetőség. Sok kis- és középvállalkozásnak van szüksége modellezésre és szimulációra üzleti tevékenységéhez. Legtöbbjük számára nehezen megfizethető az ilyen technológiák beszerzése és működtetése.

Éppen ezért az Európai Unió feladata, hogy támogassa kreatív ötleteiket, innovációjukat és versenyképességüket.