Nagyon nehéz időszak előtt a vállalkozások

Mi vár a vállalkozásokra az online számlaadat-szolgáltatás bevezetésével? A kérdés különösen aktuális most, néhány nappal a szoftverfejlesztést lehetővé tevő új jogszabálytervezet és a technikai elvárások megjelenése után és szűk fél évvel a rendszer elindulásának határideje előtt. Teljesíthető-e még az átállás az online számlázásra, és ha igen, milyen áron? Lesz-e az EKÁER-rendszer elindításához hasonló zűrzavar, a bevezetés után még hónapokig megoldhatatlan gyakorlati kérdések lassítják-e majd a mindennapi feladatokat, amelyek egyrészt lekötik a vállalkozások idejét és kapacitását, másrészt a rendszer működés közbeni módosításait teszik szükségessé?

Van egy jó hírünk, és van egy rossz… A jó hír az, hogy az EKÁER-hez képest most legalább van valódi felkészülési idő. A rossz az, hogy a feltételek teljeskörűen sajnos ismét elég későn váltak ismertté, így az biztos, hogy rohamtempóban kell programozni és tesztelni. Az előttünk álló fél év nagyon nehéz lesz a számlázószoftvereket fejlesztő cégeknek és azoknak is, akik saját számlázási, ügyviteli rendszert használnak, esetleg a hazai rendszert a nemzetközi vállalatcsoport rendszereihez kell hozzáilleszteniük.

A tervek szerint tehát 2018. július 1-jétől azokat a számlákat, amelyek adóalanyok közötti, belföldi áfás ügyletekről szólnak, valamint amelyekben az áthárított áfa eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot, tételesen és valós időben be kell jelenteni az adóhatóságnak a számlázóprogramok segítségével, manuális beavatkozás nélkül.

Fontos tudni azonban – hiszen eleinte éppen ezen a téren érte sok kritika az eredeti terveket –, hogy a nyomtatvány használatával kiállított, azaz a kézzel írt számlák sem maradnak ki az adatszolgáltatásból. Esetükben a 100–500 ezer forint közötti áfatartalmú számlákról öt munkanapon belül, az 500 ezer forint felettiekről pedig egy munkanapon belül kell jelentést küldeni.

Ez viszont felveti a kérdést, hogy vajon valóban csökkenni fog-e a cégek adminisztrációs terhelése, amint ígérték. Sajnos ez így biztosan nem igaz, bőven lesznek még feladataink június után is. Az biztos, hogy a számlatömböt használók adminisztrációja egyértelműen nőni fog, de botorság azt hinni, hogy a többieknek semmi dolguk nem lesz. Eleve ellenőrizniük kell majd a visszaküldött adatokat. Másrészt a befogadott számlák esetében a belföldi összesítő jelentésben szerepeltetendő számlák értékhatára szintén lecsökken, ami jelentős többletmunkát okoz.

A hatóság nem látja mindemellett a 100 ezer forint áfatartalom alatti számlákat, és ezért nem tudja pontosan elkészíteni a bevallást.

Legalábbis addig, amíg a rendszert ki nem terjesztik az összes számlára. Az is bonyodalmat okozhat, ha az adatok több különböző rendszerből jönnek össze, ezért az áfabevallás kitöltéséhez vagy több manuális munkára, vagy speciális illesztőprogramra lesz szükség. Vagyis az adminisztráció érdemben nem vagy csak hosszabb távon csökkenhet.

És vajon mi a helyzet a kockázatokkal?

Első körben az adózási következményeket érdemes tisztázni. Ha az adózó nem tartja be az előírásokat, nem megfelelő a továbbított adattartalom, nem kezdi el időben az adatszolgáltatást, akár egymillió forint bírságot is kiszabhatnak rá. A számlát befogadó vállalkozás pedig elvesztheti áfalevonási jogát. Ráadásul

a hatóság minden hibáért a kibocsátó adózót fogja felelőssé tenni, még ha a szoftverfejlesztő vagy a számlázással megbízott alvállalkozó okozta is a mulasztást.

Vagyis érdemes már jó előre készülni a vitás helyzetekre, és a szolgáltatókkal kötött szerződésekben rögzíteni a kártérítési jogokat és kötelezettségeket.

S ha már a kockázatokról esik szó, talán érdemes azt is megemlíteni, hogy az információ továbbításából és tárolásából fakadó sérülékenység is jelentős károkat okozhat. Hiszen nem véletlen, hogy a vállalkozások adatbiztonsági okokból a vevői, beszállítói adatokat is tartalmazó ügyviteli szoftvereket, számlázóprogramokat gyakran olyan számítógépeken használják, amelyek nem kapcsolódnak az internethez. Szorongásukat oldhatná, ha meggyőződhetnének adataik biztonságáról is.

Végül, vajon a rendszer segítségével valóban csökkenni fog az áfacsalások mértéke?

Ezen a téren bizonyosan lesz változás. A fejlesztés csak az első lépés, kis túlzással azt mondhatjuk: technikai részletkérdés. Sokkal nagyobb jelentőségű lesz a jövőben – ha az átállás okozta sokkon túljutunk – a bemenő adatok megfelelősége. Az online számlaadat-szolgáltatás gyakorlatilag azonnali adóellenőrzéseket is jelent majd, a pénztárgép, az EKÁER és a közúti fuvarozás, a hagyományos belföldi adóadatbázisok és a nemzetközi kontrolladatok összevetésével ki fognak ugrani a véletlen hibák és a rosszhiszemű visszaélések is. Ráadásul ehhez még az íróasztalától sem kell felállnia az adóellenőrnek. Nagyobb fokú körültekintésre lesz szükség, ezért fontos – a számlázóprog­ramok megfelelőségén kívül – a vállalkozás áfa- és EKÁER-kezelésének rendszerszintű ellenőrzése is.

A jövőben még nagyobb kockázatot vállalnak azok is, akik áfacsalásra szakosodtak. Persze elképzelhető újabb trükközés, de az bizonyos, hogy egyre kevésbé éri majd meg, hiszen egyre bonyolultabb és hosszadalmasabb lesz kivitelezni. Az utolsó kérdésben tehát egyértelműen pozitív az előrejelzés: az adócsalások számát valószínűleg ez a reform is csökkenteni fogja. Ráadásul az a tény, hogy a vállalkozásoknak küldött és jelentett számlák adatait a számlabefogadók is lekérdezhetik majd, egy újabb ellenőrzési lehetőséget kínál a jóhiszemű adózóknak is, amellyel az áfacsalásban való részvétel gyanúja jobban elkerülhető.