Átlátszó a dohánylobbi füstfelhője

Mindannyian tudjuk, hogy a dohányzás mennyire káros. Évente több millió ember hal meg miatta, és sokkal több ember szenved tőle. Azt is tudjuk, hogy a dohánycégek folyamatosan hazugságokat állítanak azzal kapcsolatban, hogy valójában mekkora kárt okoznak a termékeik.

Tavaly év végén azonban a dohánylobbi arra kényszerült, hogy nyilvánosságra hozza az ezzel kapcsolatos valódi tényeket. Azok után, hogy egy 2006-os amerikai bírósági ítéletet követően számos fellebbezést elveszítettek, négy céget arra köteleztek, hogy fedjék fel az igazságot az éveken át folyó megtévesztő marketingtevékenységükkel kapcsolatban oly módon, hogy amerikai újságokban és tévécsatornákon helyesbítő közleményeket adnak közre. Ezekből a hirdetésekből kiderült, hogy az érintett cégek – a Philip Morris USA, az RJ Reynolds Tobacco, a Lorillard és az Altria – pontosan tudatában voltak annak, hogy termékeik mennyire káros hatásúak, de továbbra is forgalmazták őket.

Továbbá nemcsak a bíróságok lépnek fel a dohányiparral szemben. A BNP Paribas francia bank novemberi döntése, hogy megszünteti a dohánycégek – beleértve a gyártókat, a nagy- és kiskereskedőket – finanszírozását, illetve leállítja az azokba történő befektetéseket, a legújabb jele annak, hogy a közegészségügy kérdése végre az üzleti érdekek elé került. Továbbra se ringassuk azonban abba a hitbe magunkat, hogy ezek a megkésett beismerések az iparág megtisztulását tükrözik. Ezek a beismerések az amerikai igazságügyi rendszer, a dohánytermékek szigorú ellenőrzését támogató erők, illetve az iparág félrevezető – a dohánytermékeket light és mild felirattal ellátó – marketingmegoldásaival szembeni puszta bizonyítékok közös következményei voltak. Az iparágban nem lehetett megbízni a múltban, és nem is kellene abban reménykedni, hogy a szektor a jövőben becsületesen fog eljárni. Ugyanezek a dohánycégek még most is új termékeket dobnak piacra, amelyek állításuk szerint kevésbé károsak, mint például az e-cigaretták. A dohányvállalatok emellett olyan cégeket támogatnak, amelyek állításuk szerint a füstmentes világ létrejöttén munkálkodnak.

A világ már másutt is megtapasztalta ezt a taktikát, Uruguaytól Ausztráliáig, ahol a dohánycégek költséges eljárásokkal támadták meg a halált okozó termékeikre vonatkozó legitim szabályozásokat.

Ezek nem jártak sikerrel, ám semmi kétség, hogy az iparág majd új megoldásokat keres a dohánytermékekre vonatkozó korlátozásokkal szemben. Természetesen az igazság győzelmét jelenti, hogy az amerikai médiában a bíróság által elrendelt helyesbítő hirdetéseket kellett közzétenniük a dohánycégeknek. Ezekben bevallották, hogy az aktív és a passzív dohányzás halált okozó hatású, illetve, hogy az alacsony kátránytartalmú és light cigaretták nem kevésbé károsak, mint a normál cigaretták. Még a cigarettagyártók is elismerik, hogy termékeik naponta 1200 amerikai halálában játszanak szerepet.

Világszerte pedig a dohányzás évente több mint hétmillió ember halálát okozza. Ennek véget kell vetni. Ennél a mostani kritikus pontnál nem engedhetjük, hogy a jó irányba tartó folyamatok dinamikája alábbhagyjon. A kormányok és az egészségügyi szervezetek – mint a WHO – háborúban állnak a dohányiparral, és addig fognak küzdeni, amíg legyőzik a dohánylobbit. Ha a politikusok, az egészségügyi miniszterek és a pénzügyi szektor vezetői valaha is gondolkodnának azon, hogy milyen messzire kell elmenniük a dohánytermékek szabályozásában, akkor a dohánylobbi beismerése – a befektetők habozása mellett – megadja a választ: addig, amíg szükséges. Az egyes kormányoknak morális és jogi kötelességük, hogy a lehető legdrasztikusabb eszközöket használják fel állampolgáraik megvédése érdekében. Az egyik előremutató lépés az lehet, ha még több állam alkalmazza a WHO dohányzás-ellenőrzési keretegyezményében (FCTC) szereplő vállalásokat. Ez a keretegyezmény olyan kérdésekben ad iránymutatásokat, mint a dohánytermékek adóztatása, a közvélemény tudatosságának erősítése, illetve a cigarettadobozokon szereplő figyelmeztetések.

Ezek az intézkedések az elmúlt évtizedben több millió ember életét mentették meg, nem is beszélve az egészségügyi kiadások terén megspórolt több százmilliárd dollárról.

De többre van szükség. Éppen ezért szólítjuk fel a kormányokat világszerte, hogy erőteljesebben alkalmazzák a dohányzás-ellenőrzési keretegyezményt. Továbbá a kormányoknak jóvá kell hagyniuk a dohánytermékek illegális kereskedelmének megszüntetéséről szóló jegyzőkönyvet, amely az illegális kereskedelem, így a csempészés megakadályozását célozza.

Harmincnégy ország és az EU már aláírta a jegyzőkönyvet, ám további hat állam támogatására még szükség van ahhoz, hogy hatályba léphessen. A nemrégiben tett beismerésével a dohánylobbi rákényszerült arra, hogy felfedje a valódi természetét. Ha kelletlenül is, de ezek a cégek arra szólítottak fel minket, hogy utasítsuk el a termékeiket. Azt gondoljuk, itt az idő, hogy eleget tegyünk ennek a felkérésnek.

Copyright: Project Syndicate, 2018

www.project-syndicate.org