Jelentősen megújul a magyar közúthálózat

Az ország legforgalmasabb útján, az M1-esen – esetenként hosszabb szakaszon – egymást érik a javítások nyomát őrző foltok. Mikor szüntetik meg ezeket?

Már idén tavasztól lesznek olyan útszakaszok, ahol nagyobb felújítást hajtunk végre, összességében több mint négymilliárd forint értékben. A beavatkozások nagyrészt a Bicske–Óbarok részt érintik, amely talán a leginkább felújításra szoruló szakasza az M1-esnek. A hosszabb távú megoldás az autópálya kétszer három sávossá bővítése. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. már megkezdte a terveztetést, az építkezés pedig 2021–2022 körül indulhat el.

Mikor kezdik el az M1-esen az említett felújítást?

Az emberek két dolgot nem szeretnek: ha nem jó az út, vagy ha az út javításával feltartják őket. A körülbelül tíz kilométert érintő munkálatok több hónapot vesznek majd igénybe, és a terveink szerint még a nyár előtt elkészülünk velük. De kollégáim a felújítás kezdetéig is napi szinten gondoskodnak a lokális burkolatjavításokról ezen a szakaszon.

És mikor kezdik el az ország más területén a 2018-ra tervezett felújításokat?

Már sok projektre leszerződtünk, a többinél pedig folyamatban van a szerződéskötés. Úgy tervezzük, hogy az első ütemben március elejétől, a másodikban pedig májusig adjuk át a vállalkozóknak a munkaterületeket.

Idén mennyit fordítanak felújításra?

Az országos közutak felújítására hazai forrásból nagyjából százmilliárd forintot költünk, amit egy ötvenmilliárdos uniós forrásmennyiség egészít ki. Tavaly fejeztünk be egy hatvankilencmilliárdos programot, ilyen nagyságrendű útfelújítást hosszú ideje nem tett lehetővé a kormányzat.

Milyen jellegű, mélységű felújításra futja ebből a pénzből?

Komplex útfelújítást végzünk, amelyben a mérnökök megtervezik, hogy milyen beavatkozást kell végrehajtani ahhoz, hogy az út a mostani szabványoknak megfelelő teherbírású legyen. A felújítás során ehhez mérten átépítjük az árkokat, a padkákat, a földműveket, a jelzésrendszereket is. Tehát nagy mélységű felújításról van szó, korszerű, a mai előírásoknak megfelelő utakat szeretnénk a program végén látni.

Nagyjából hány kilométert érint a program, és az ország mely részeiben lesznek ezek a fejlesztések?

Az említett hazai és uniós forrásból összességében csaknem 1200 kilométer utat újítunk fel. Minden megyében, minden járásban találkoznak majd az autósok ilyen munkálatokkal. A szakaszok hossza az ötszáz métertől a tíz kilométerig terjed.

Mostani áron számítva mekkora összeget kellene fordítani a közel 32 ezer kilométer hosszú közúthálózatra ahhoz, hogy elfogadható minőségű legyen?

Ez napról napra változik. Egy három évvel ezelőtti becslés szerint 1000-2000 milliárd forint között lehet az az összeg, amellyel el lehetne érni, hogy nagyobb részben jó állapotok uralkodhassanak a magyar országos közutakon. Ez persze óriási pénz, de a kormányzati akarat is azt jelzi, hogy ebbe a szektorba jelentős pénzeket szánnak. Mi két jelét is látjuk ennek: az egyik, hogy évente egyre többet fordít az állam a közutak üzemeltetésére és karbantartására. Amíg ugyanis 2016-ban 56 milliárd forint állt rendelkezésünkre ilyen célokra, 2020-ban körülbelül 100 milliárd forintot fogunk tudni – a söprögetéstől kezdve a fűnyíráson keresztül a kátyúzáson át a nagy felületű javításokig – az országos közúthálózat üzemeltetésre és karbantartására fordítani. A felújítások fokozott támogatása a másik komoly pozitívum. Ha a megkezdett programot az idei nagyságrenddel, tehát évi 100-150 milliárddal folytathatjuk, akkor öt év alatt olyan mértékű javulást tudunk elérni a magyar úthálózaton, ami minden közlekedő számára látható lesz, és többnyire jó utakon lehet majd járni.

Átlagosan milyen időközönként újítják fel például a főutakat?

Több évtizedes karbantartási lemaradást kell ledolgoznunk, vannak olyan szakaszok, amelyeket legutóbb negyven éve újítottak fel. Az utak átlagos életkora 26 év, vagyis ennyi idő telik el két nagyobb felújítás között. Az lenne a jó, ha húszéves ciklusokat sikerülne elérni.

Melyek a legfontosabb prioritások egy útszakasz felújításának kiválasztásakor?

Sokféle szempontot kell vizsgálnunk, a két legfontosabb a forgalom és a forgalombiztonság. De szintén lényeges az úthálózatban betöltött szerep, a forgalom jellege. Mindezek mellett gazdaságossági szempontokat is figyelembe veszünk.

De az kimondható, hogy a legmos­tohább helyzetben lévő, több szám­jegyű utak kerülnek a lista végére?

Az utak mindenütt öregszenek, ezért folyamatosan foglalkozni kell velük, legyen szó egy kis forgalmú mellékútról vagy zsúfolt autópályáról. A közúthálózat a közlekedési megfontolásokon túl azért is kitüntetett figyelmet érdemel, mert a közvagyon nagy hányadát kitevő, több mint 6000 milliárd forintos tételről beszélünk.

Tehát vannak még hiányosságok, de eközben elindult egy 2500 milliárd forintos úthálózat-fejlesztési projekt. Ez pedig a Magyar Közútnak is további feladatot jelent.

Természetesen, hisz növekszik a hálózat, és ehhez mérten a felújítási, karbantartási forrásoknak is növekedniük kell. A program végén azonban majd elmondhatjuk, hogy gyakorlatilag elkészült a magyar gyorsforgalmi törzshálózat.

Természetesen kapacitásbővítésre a későbbiekben is szükség lehet, de amennyiben a jelenlegi nagyságrendű összeget sikerül a szektorban tartanunk, akkor tetemes pénz jut majd a felújításokra, újabb sávok építésére. Most azt látom, hogy megvan az ehhez szükséges kormányzati szándék, mi pedig azon dolgozunk, hogy sikeres programokkal erősítsük meg a döntéshozókat abban, hogy a támogató hozzáállásnak érdemes hosszabb távon megmaradnia. Ahhoz ugyanis, hogy Magyarország újabb tőkét tudjon bevonzani, hogy a befektetők további munkahelyteremtő beruházásokat hajtsanak végre, elengedetlen a jó minőségű úthálózat.