A rugalmasság terveken felüli eredményt hoz

Hogy sikerült az MFB tavalyi éve?

Pontos adatokkal még nem szolgálhatok, de annyi elmondható, hogy bankunk 2017-ben 20 százalékkal tudta növelni a saját forrású hitelezését. Négy programot indítottunk: sikeresen indult a Kisfaludy turizmus-fejlesztési hitelprogram, keresett a mezőgazdasági gépgyártást segítő hitelprogramunk, és jól szerepel a bank által megújított önkormányzati hitelprogram is annak ellenére, hogy az önkormányzatok hitelfelvételét szigorú szabályok kötik. Erre a három programra 230 milliárd forintot különítettünk el. Örömmel mondhatom, hogy a pár hónapja negyedikként, kísérleti jelleggel indított Pénzügyi vállalkozások refinanszírozási konstrukció is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A nagy sikernek köszönhetően a napokban a keret további, várhatóan 50 milliárdos emeléséről hoz döntést az igazgatóság.

A sikerhez a bank nyitottabb együttműködése is kellett.

Azt gondolom, megértettük az idők szavát, így ma minden Magyarországon működő hitelintézettel kapcsolatban vagyunk. Nyitottunk a szakmai szervezetek, a háttérintézmények és a kamarák felé is. A Kisfaludy program kidolgozásában nagy szerepe volt a Magyar Turisztikai Ügynökségnek, mint ahogy a Pénzügyi vállalkozások refinanszírozási konstrukció kidolgozásakor is kikértük a piaci véleményeket. A kísérleti időszak tapasztalatai is segítettek abban, hogy a megemelt keret esetében még hatékonyabb legyen a refinanszírozás folyamata.

Az MFB kapcsán most mindenkinek az MFB Pontok és a rajtuk keresztül kínált uniós visszatérítendő támogatások jutnak eszébe. Itt milyen eredményekről tudnak beszámolni?

Július és november között belépett a második konzorcium 200 fiókja is a rendszerbe, így ma már teljes lefedettséget biztosító 642 MFB Pont működik. Az eredmények azt mutatják, hogy a második, OTP Bank vezette konzorcium eredményességben kezd felzárkózni az első, a Takarék csoport által vezetett konzorciumhoz. Év végére nagyjából 60 milliárd forintos kihelyezést sikerült elérni, ám még jelentősebb fegyvertény, hogy az év elejére már 132 milliárd forintnyi finanszírozási igényt fogadtak be az MFB Pontok a vállalkozásoktól. Ebből 102 milliárdra már le is szerződtünk a partnerhálózat munkájának köszönhetően.

Mennyire érezhető, hogy a vállalkozások még mindig inkább az uniós pályázatokra ala­poznak, mint a visszatérítendő – akár nullaszázalékos kamatozású – támogatásokra?

Szerintem ez természetes gondolkodás. Ugyanakkor fontos látni, hogy a jelenlegi uniós támogatási ciklusban a pályázatok 90 százalékban már beteltek, vagyis jelentősen szűkült a még nyitott lehetőségek köre. Nem elhanyagolható az sem, hogy a konstrukcióink több pályázat feltételrendszerénél egyszerűbbek, ráadásul sok olyan gondra is megoldást kínál az MFB stratégiai csoportja, amely pusztán vissza nem térítendő EU-pénzekkel nem lehetséges. Uniós forrásból nyújthatunk például rendkívül kedvező kockázati tőkebefektetést a cégnek. Kockázati tőkealapunk, a HiVentures 30 milliárdos uniós forrásból, 20 milliárdnyi MFB-től kapott kiegészítéssel indíthatta alapját. Eddig nagyjából 1200 jelentkező céget vizsgáltak, és mintegy 14 milliárdnyi tőkebefektetésről már döntés is született. Arról, hogy ezzel mekkora mozgást tudunk okozni, talán annyi elég, hogy 2017-ben a Magyarországon kihelyezett összes tőkebefektetés több mint 90 százalékát a HiVentures adta. De készülünk a jövőre másképp is: az Emmivel dolgozunk az Emberierőforrás-fejlesztési operatív program (EFOP) hitelprogramjának kidolgozásán, és zajlik a Digitális jólét programhoz kapcsolódó hitelprogram kidolgozása is.

Hosszabb távra is tekintenek?

Jól látható, hogy a hétéves uniós ciklusok között is finanszírozni kell a vállalkozásokat. E területen van és lesz is szerepe az MFB-nek, most a források feltérképezése zajlik. Nem titok, hogy minél nagyobb összeget szeretnénk lekötni a központi kezelésű brüsszeli forrásokból a hazai vállalkozói kör olcsó finanszírozására, ennek jó példái az Európai Beruházási Bankkal korábban kötött szerződések. Azt is nézzük, hogy a Juncker-tervre elkülönített további forrásokból melyekre pályázhatunk sikerrel. Az európai befektetésösztönzést szolgáló intézményekkel folytatott együttműködés következő állomásaként az MFB csatlakozott egy közép-európai befektetési alaphoz, a CEFoF-hoz. A tőkealap csaknem 200 millió eurót képes megmozgatni, elsősorban a régióban tervezett beruházások finanszírozására.

A kockázatok csökkentésének másik megoldása a hitelgarancia igénybevétele. Mik a tervek a csoporttag Garantiqával?

Nem titok, hogy jelentős átalakulás alatt áll a garanciaszervezet. Az a cél, hogy nagyobb kockázatvállalással tudja segíteni a vállalkozásokat. Lassan kimerül az 550 milliárd forintos állami keret, amely 85 százalékos viszontgaranciát nyújt, éppen ezért kiemelten fontos a COSME-megállapodás, amelynek köszönhetően uniós keretből garantálhatók a cégek fejlesztési hitelei. Mindez úgy tehető meg, hogy a garancia nem számít bele a vállalkozások minimis keretébe sem, ráadásul a garancia mértéke akár 90 százalékos is lehet. Másik út lehet a saját garanciás termékek megjelenése, ám itt megint csak forráskérdések merülnek fel. De dolgozunk ezen is.

További részletek a Világgazdaság szerdai számában olvashatók.