Növekvő optimizmus Európában

Az európai vállalatok számára véget értek a költségellenőrzés és a konszolidáció évei. Most a globális növekedés szelétől duzzadó vitorlákkal igyekeznek kihasználni az ultraolcsó finanszírozás, a növekvő nyereségesség és a stabil mérlegek előnyeit; technológiai és tőkeberuházásokat hajtanak végre és igyekeznek „megjutalmazni” a részvényeseiket.

Európai elemzőink szerint a cégvezetők észrevehetően bizakodóbban értékelik a vállalkozásuk kilátásait. Elemzőink több mint a fele (ez kétszer annyi, mint az elmúlt évben) arról számolt be, hogy a vezetőknek idén nagyobb százaléka merne további tőkét fektetni a vállalkozásába, mint 2017-ben.

Tízből több mint négy válaszadó a tőkeráfordítások növekedésére számít. A hangsúly, csakúgy, mint máshol, itt is a karbantartási költségeken lesz, de egyre több vállalat vág bele növekedési célú beruházásokba.

Európai elemzőinknek jóval több, mint a fele arra számít, hogy javulni fog a tőkearányos megtérülés, aminek a kereslet növekedése és a költségmegtakarítás lesz a fő mozgatórugója – ez globálisan a leginkább derűlátó véleménynek számít. Ettől függetlenül az továbbra is egyértelmű, hogy a vállalatok nem engedhetik meg maguknak, hogy lazítsanak a szigorú költségfegyelmen, amelynek segítségével egy évtizeden belül két válságot is sikerült átvészelniük.

A költségmegszorítás például sokkal nagyobb szerepet játszik az elvárt hozamnövekedésben, mint az Egyesült Államokban, és kevesebb elemző véli úgy, hogy az ármeghatározó erő hozzájárulna a hozamnövekedéshez.

A magasabb tőkearányos megtérülés és az egészséges mérleg sok vállalatnak lehetővé fogja tenni az osztalékok további növelését. Tízből hat európai elemző a kifizetések emelkedésére számít, ami nagyobb arány, mint bárhol a világban (az Egyesült Államok kivételével).

A legtöbb európai elemző szerint a következő egy-két évben az összeolvadások és a vállalatfelvásárlások száma is nőni fog. A tranzakciók legtöbbször toldozgatós, a meglévő üzleti modellt kiegészítő, úgynevezett „bolt-on” jellegű felvásárlások lesznek, nem pedig nagy, stratégiai üzletek (utóbbiak az USA-beli elemzők előrejelzéseiben szerepelnek inkább).

Összességében elmondható, hogy Európa jó formában van. A perem­országok gazdaságának talpra állásával eloszlottak a deflációs félelmek.

A megszorítások már nem olyan szigorúak, mint korábban, és a térséggel foglalkozó elemzőink csaknem háromnegyede béremelkedésre számít, ami megélénkítheti a fogyasztói keresletet. (Ez alól az Egyesült Királyság kivétel, ott a reálbér-növekedés 2017 eleje óta negatív volt, aminek oka részben a fontnak a Brexit-népszavazást követő lejtmenete által előidézett inflációs hatás.)

Vannak azonban konkrét és potenciálisan kedvezőtlen tényezők is, amelyeken elemzőink rajta tartják a szemüket. Európai válaszadóink idén még a tavalyinál is egyértelműbben figyelmeztetnek arra, hogy a Brexit már érezhetően rányomja bélyegét az egyesült királyságbeli stratégiai befektetési döntésekre. Nagy többségük megemlítette azt is, hogy a vállalatok nyereségessége megsínylené, ha Európában politikai bizonytalanság vagy instabilitás alakulna ki.