A startvonaltól a csúcstechnológiáig

Ma ünnepeljük Izrael függetlenségének 70. évfordulóját. Az ország büszke lehet arra, amit elért ennyi idő alatt, és optimizmussal tekinthet a jövőbe. Az izraeli gazdaság virágzik, bővülése gyorsabb, mint a legtöbb fejlett államé, a növekedési potenciál pedig még mindig magas. Izrael gazdasága mára a nemzetbiztonság és a stabilitás alapja.

A startvonalról induló ország számos krízisen esett át, amíg a globális csúcstechnológia egyik motorja lett.

A fejlődés alapja a folyamatos mozgás, a flexibilitás és a változások adaptálása.

Ami hiányzott a természeti erőforrásokból, azt pótolta a humán tőke, az emberek kreativitása és eltökéltsége. Izrael nyolc és fél millió lakosa, magasan képzett munkaereje és alkalmazkodni képes irányelvei ösztönzik az innovációt, ami egy szilárd, nyitott és kiemelkedően integrált piacot hozott létre.

Napjainkban Izraelt startupnemzetként ismerik, a számok alapján többet jelent ez egy brandnél. A Világgazdasági Fórum legfrissebb versenyképességi rangsorában a 16. leginnovatívabb gazdaság. Izrael több céggel képviselteti magát a NASDAQ-on, mint bármelyik más ország Észak-Amerikán kívül. Izraelben található a legtöbb egy főre eső startup.

Több mint hatezer ilyen van, s ezek a legtöbb kockázati tőkét vonzzák az egész világon.

Minden jelentős globális nagyvállalatnak van kutatás-fejlesztési központja az országban. A vállalkozási arány Izraelben a harmadik legmagasabb, és itt található a legtöbb nő és 55 év feletti a vállalkozók között.

Izrael legértékesebb kincse az emberek ötletgazdagsága. Az országban számos neves tudományos intézmény található. Az oktatás mélyen integrált érték és nemzeti prioritás. Az OECD-országok között Izrael a harmadik a lakossághoz viszonyított felsőfokú végzettségűek számában, s az ötödik legtöbbet költi oktatásra a GDP arányában. Komoly hagyománya van a tudományos kutatásnak.

Tizenkét Nobel-díjasa közül nyolcan tudósként vagy közgazdászként részesültek az elismerésben. Világhírű egyetemek és kutatóintézetek találhatók az országban, amelynek mind a hét egyeteme a világ száz legjobbja között van saját szakterületén.

Az innováció a kultúra része. Yossi Vardi startupguru szerint „Izrael egy startupország társadalmilag és kulturálisan is. Ez a mi örökségünk, az ethoszunk… Az ország időről időre folyamatosan megújítja önmagát.” Az izraelieknek a képességük is megvan az innovációra, és vágynak is rá. Mindez apáról fiúra öröklődik. Az innováció tette az ország gazdaságát olyan sikeressé az elmúlt évtizedekben. Nem csoda, hogy ezt a világ vezető csúcstechnológiai vállalatai is felfedezték, s kutatás-fejlesztési innovációs központot létesítettek Izraelben.

A Google, az Intel, a Microsoft, a Facebook és az Apple csak pár példa.

Számos izraeli vállalatot vásároltak már meg globális konszernek. A zsidó államban minden évben körülbelül ötszáz startup alakul. Sokan közülük jelentős áttörést hoznak a nanotechnológia, a kibervédelem, a big data és a gyógyszeripar területén. Mindannyian naponta profitálunk az izraeli innovációkból, egyebek mellett a mobiltelefonunk vagy az autós navigációnk használatakor, az életmentő gyógyszerek beszedésekor.

Mint minden modern gazdaságnak, Izraelnek is megvannak a maga kihívásai. Kezdetben kiemelkedően magas volt az állami beavatkozás. A kormányzatnak muszáj volt jelentősen és hosszú távra befektetni a fiatal országban. Ahogy teltek az évek, az üzleti élet vezetői – gyakran súlyos bukások után – megtanulták, hogy a növekedés kulcsa a magángazdaságnak adott szabadság.

A kormányzat ma is támogatja a vállalkozásokat, és küzd a túlzott szabályozás ellen.

Jelenleg a legkevésbé szabályozott szektorok a legprofitábilisabbak.

Mivel az izraeli gazdaság kicsi, a vállalatok csak úgy tudnak sikeresek lenni, ha kilépnek a globális piacokra. A technológiai eredmények sok új partnert hoznak. A szoros európai és amerikai kapcsolatok mellett Izrael kereskedelmi egyezményeket kötött Japánnal és Kínával is. A viszony Indiával szintén kiváló. Vannak együttműködési lehetőségek Afrikában, Ausztráliában és Dél-Amerikában is. A legígéretesebb változás a legközelebb zajló: több arab ország már nem ellenséget lát a zsidó államban, hanem keresi az izraeli technológiákat a saját gazdaságfejlesztése érdekében.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök történelmi látogatását követően új fejezet nyílt a magyar–izraeli gazdasági kapcsolatokban. Több terület – az önvezető autóhoz kötődő rendszerek fejlesztése, lézer- és részecskefizika, biotechnológia – is szóba került, mint potenciális együttműködési lehetőség. Döntéshozók, professzorok és szakemberek utaznak Izraelbe és Magyarországra, hogy kidolgozzák az együttműködés részleteit.

Mivel Izrael és Magyarország is felkerült a világ autóiparának térképére, a legígéretesebb együttműködést az autóipari kutatás-fejlesztés területén lehet látni.

A két országnak már most van egy jó gyakorlata, amelyre büszke lehet. Az izraeli alapítású, budapesti székhelyű, több mint ezer mérnököt és szoftverfejlesztőt foglalkoztató NNG vállalat globális vezető szerepet tölt be a white label navigációs megoldások piacán. Százötvennél is több jelentős autógyártóval és beszállítóval dolgoznak együtt világszerte.

A visegrádi országok és Izrael között is vannak lehetőségek az együttműködésre.

Egy nemzetközi munkacsoport egyebek mellett a mobilitást, a fiatal vállalkozók képzését, a KFI-tudáscserét, a kis- és középvállalkozások innovációs kapacitásépítését, valamint a technológiatranszfert azonosította partnerségi lehetőségként.

A következő lépés a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban a magyar–izraeli gazdasági vegyes bizottság ülése lesz júniusban. Reméljük, megteremti majd a feltételeit egy kölcsönös előnyökön alapuló, közelebbi együttműködésnek. Meggyőződésünk, hogy az erősebb gazdasági kapcsolatok megszilárdítják az országaink közötti barátságot.

Mérföldkövek

1950-es évek

A jegyrendszer és a megszorítások évtizede, amelynek végére Izrael lefektette az alapjait az innovációnak. Nagy lépést tett előre a mezőgazdaság, a telekommunikáció, a lakhatás, az útépítés, a villamoshálózat és a napenergia felhasználásának fejlesztésében is.

1960-as évek

A csepegtetős öntözés jelentős előrelépés volt a vízgazdálkodás és a mezőgazdasági termelés területén. Megalakult a Chief Scientist (fő tudós) hivatala, amely elősegíti a technológiai kreativitást a következő generációk számára.

1970-es évek

A gazdasági növekedés leállt, az infláció szárnyalt. Ugyanakkor magasan képzett szakemberek tűntek fel a munkaerőpiacon. High-tech cégek is gyökeret eresztettek, lerakva az alapkövét napjaink virágzó startup-ökoszisztémájának.

1980-as évek

A gazdaság stabilizálódott. Új nemzetközi légi járatok indultak. A mezőgazdaságban, az egészségügyben, a tudományban és a technológiában számottevő fejlesztések jelentek meg.

1990-es évek

Az első kiberbiztonsági védőfal, az azonnali üzenetküldést lehetővé tevő ICQ, a PillCam megemészthető diagnosztikai kamera, a kisbabák levegővételét monitorozó légzésfigyelő, egy „GPS”-rendszer agysebészek számára, gyógyszer a Parkinson-kórban szenvedőknek és orvosság a petefészekrák kezelésére – csak néhány az évtized átütő sikerei közül.

2000-es évek

A dotcom lufi után Izrael IT-szektora gyorsan helyreállt. Az out of the box innovációk,

a ReWalk orvosi eszköz, a népszerű Waze navigáció és a pendrive jelent meg ebben az időben. Több multinacionális vállalat kutató-fejlesztő központokat nyitott az országban.

2010-es évek

Napjainkra Izrael vezető szerepet tölt be egyebek közt a kiberbiztonság, az autóipari technológiák, a vízgazdálkodás és a biztonságtechnika területén.