Nap mint nap halljuk és tapasztaljuk: a dolgok internete (IoT) az összekapcsolt lehetőségek tárházát nyitja meg. Olyan hálózatokról van szó, amelyekben a különféle eszközök, rendszerek, infrastruktúrák szenzorok segítségével kapcsolódnak egymáshoz és általában az internethez is. Az IoT korunk egyik meghatározó trendjének, az összekapcsoltságnak az alapja, és mint ilyen, a jelen és a jövő egyik meghatározó fejlesztési területe.
Az egymással kommunikáló berendezések egyik legtermészetesebb terepe a közműszektor. Az áram-, a földgáz- és a vízellátás területén hatalmas infrastruktúrák működnek, rengeteg adatot kell feldolgozni, méghozzá szigorúan szabályozott környezetben. Az ügyfelekkel való kapcsolattartás gördülékenyebbé tételével, a valós idejű nyilvántartással, az erre épülő lehetőségekkel nem csak a felhasználói elégedettség növekedhet. Ez csupán a jéghegy csúcsa – bár az ügyfelek ezt érzékelik a leginkább –, az okoshálózatok azonban más előnyökkel is járnak.
Megvalósulhat a „jövő idejű” segítség: például a vízellátás kellemetlen hibái – csőtörések, szivárgások – a szenzorok adatai és a múltbeli tapasztalatok alapján megjósolhatók, és így időben elháríthatók.
Egy felmérés szerint a karbantartási költségek így akár 5-10 százalékkal csökkenhetnek, a megmentett ivóvízről nem is beszélve. A valós idejű információkra támaszkodva az áramellátás a fogyasztás aktuális állása alapján szabályozható, ami megtakarítást eredményez. Az előnyök sorát természetesen még hosszan folytathatnánk.
Mindezt a technológia nyelvén úgy fogalmazhatjuk meg, hogy az IoT-megoldások alkalmazásával megjelenik a modern közmű „digitális ikertestvére”. A „digital twin” egy rendszer, szolgáltatás vagy folyamat virtuális reprezentációját jelenti, amelynek alapja, hogy az okos szenzorok összegyűjtik a rendszer működését leíró, valós idejű adatokat, és azokat egy biztonságos, felhőalapú rendszerben dolgozzák fel, jelenítik meg. A fogalom már a 2000-es évek elején megjelent, de csak az elmúlt években – éppen az IoT térhódításának köszönhetően – került az előtérbe. Jelentőségét jól mutatja, hogy a Gartner például már 2017-ben a tíz legfontosabb technológiai trend közé sorolta. Segítségével könnyebben kiaknázhatók a mesterséges intelligencia, a mobilitás, a virtuális valóság nyújtotta lehetőségek is.
A közüzemi szektor jövőjét technológiai oldalról az IoT-megoldások elterjedése befolyásolja leginkább. Az egyik legfontosabb érv emellett, hogy a működési hatékonyság a korábbiaknál jóval kisebb beruházással növelhető, a megtérülés egyre gyorsabb, mivel az IoT-komponensek, mindenekelőtt a szenzorok ára folyamatosan csökken.
Így nem csoda, hogy a digitalizációs projektek, ezen belül különösen az okos hálózatok fejlesztése világszerte előtérbe került, ami szintén lendületet ad az iparágnak.
A legfrissebb prognózisok szerint e területen nagyon erős a fejlődés. A MarketsandMarkets néhány hónapja közzétett elemzése szerint a közüzemi szektorban az IoT-megoldások globális piaca a 2015-ös 4,63 milliárd dollárról 2020-ra 11,73 milliárd dollárra növekszik. Hasonló ütemű – éves szinten több mint 20 százalékos – növekedést jósol a BCC Research is, amely szerint az energia- és a közüzemi szektor IoT-piaca 2022-re megközelíti a 60 milliárd dollárt. A BCC elemzői négy területet vizsgáltak: a hardvert, a szoftvert, a szolgáltatást és az összekapcsoltságot – az utóbbiban várható a legnagyobb növekedés.
Az IoT-megoldásokkal támogatott okos közművek hatékonyan működtethető, ügyfélbarát, áttekinthető, a gyorsan változó feltételekhez rugalmasan alkalmazkodó, valóban 21. századi rendszerek. A nemzetközi legjobb gyakorlatok e téren is könnyen bevethetők, és egy „okos” döntéssel mindezen előnyök valósággá válhatnak itthon is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.