Ötödik sebesség?

A KSH első kéthavi adatai alapján a Takarékbank számításai szerint a GDP növekedése elérhette az 5-5,5 százalékot, ami mind a hazai gazdaságtörténetben, mind a térségben kiemelkedő teljesítménynek tekinthető. Kérdés, hogy az év egészében megmarad-e ez a lendület. Mindazonáltal abban legalábbis bízhatunk, hogy

a tavalyi évhez képest idén gyorsulhat a növekedés üteme.

Ha a részben időjárástól függő mezőgazdaság kibocsátása nem esik vissza, és nem húzza vissza a növekedést, a gyorsulás a tavalyi évhez képest teljesen reális lehet.

Kirobbanóan, mintegy 43 százalékkal bővült az építőipar, ami a munkaerőhiánytól igen erősen sújtott ágazatban első ránézésre meglepő lehet. Ugyanakkor a szerződésállomány és a kivitelezési fázisba kerülő beruházások alátámasztják a dübörgő konjunktúrát: a szerződésállomány több mint az ötszörösére ugrott 2015 végéhez képest, míg a megkezdett kivitelezési munkák megduplázódtak két év alatt. Így már az adatok is tükrözik, hogy az elmúlt két évben szinte egyszerre robbantak a lakás- és irodaépítések, felpörgött a kereskedelmi, fejlesztői, logisztikai és ipari ingatlanpiac, az állami építkezések, valamint a 2020-ig tartó EU-ciklus fejlesztései is.

Az építőipar mindemellett is további igen jelentős megbízásokhoz juthat: az Európai Bizottságnak kiküldött, teljesítésalapú számlák alapján a jelenlegi ciklus céljainak mintegy húsz százaléka teljesülhetett a tavalyi év végéig. Vagyis azok döntő része még csak a következő időszakban fogja elérni a gazdaságot, több jelentős állami projekt (például Paks II., Liget, Egészséges Budapest és Modern városok) is felfut a következő években. A feldolgozóiparban szintén további építkezések várhatók (ezek közül is kiemelkedik a Mercedes új gyárának az építése), a kereskedelmi és lakóingatlan-fejlesztések pedig még legalább a jövő év végéig kitartanak. Így az építőiparban csupán az a kérdés, hogy a további növekedést mennyire határolja be a kapacitás- és szakemberhiány.

Az építőiparban igen jelentős termelékenységi tartalékok vannak, és ezek kiaknázásával még fokozható a növekedés.

Ha mégis korlátokba ütközik a termelés további felfutása, az egyes projektek késése hosszabb ideig tarthatja fenn a bővülést. Így összességében az év során az erősödő tavalyi bázis miatt a Takarékbank lassuló dinamikára számít, de összességében az építőipar növekedése kényelmesen meghaladhatja a 20 százalékot. Jól indult az ipari termelés is az első két hónapban 5,4 százalékos növekedéssel. Noha az első negyedévre alacsonyabb dinamikára számítunk, ennek elsősorban a márciusi, kettővel kevesebb munkanap az oka. A kilátások mindenesetre igen biztatók, amit egyrészt az erős külső és hazai kereslet, másrészt az új feldolgozóipari kapacitások támasztanak alá. Összességében az idén a január–februárinál gyorsabb növekedést várunk, amit a második fél évre jelzett élénkülés támogathat.

A kiskereskedelmi eladások éves növekedése kissé meghaladta a 7 százalékot, amit a tovább gyorsuló bérdinamika is segített.

A magas bázis miatt azonban mind a bérek, mind a kiskereskedelmi értékesítések növekedése lassulhat az év során, de a tavalyi ütemet összességében némileg felülmúlhatja az idei. A gyarapodás akár gyorsabb is lehet, mivel a munkaerőhiány miatt a bérdinamika is meghaladhatja a várakozásokat, a háztartások növekvő pénzügyi vagyona, hitelfelvételi kedve, valamint optimizmusa szintén támogathatja a fogyasztás nagyobb mértékű emelkedését. Szintén jelentősen bővült a szálláshely-szolgáltatás, részben a külföldi, részben a hazai turizmus élénkülésének következtében, a szobafoglaltság emelkedése pedig meghozta a szállodaépítési kedvet is.

Mivel több ágazatban is kisebb-nagyobb gyorsulásra számítunk, miközben a mezőgazdaság kibocsátását változatlannak tekintjük, a múlt évhez képest gyorsulhat a növekedés, és számos esetben akár meg is haladhatja a várakozásokat: még az 5 százalékos bővülést sem tartjuk elérhetetlennek. A gazdaság ennek ellenére nem mutatja a túlfűtöttség jeleit: a külkereskedelmi többlet még növekedett is az év első két hónapjában, a háztartásoknak nyújtott új hitelek ugyan dinamikusan bővülnek, az állomány alig nő, így mind a jövedelemarányos, mind a GDP-arányos hitelállomány évtizedes mélyponton van, és meredeken süllyed tovább. Mivel kimagasló a bérdinamika és a nominális GDP-növekedés, az inflációban egyelőre szintén nincs nyoma a bér- és keresleti nyomásnak. A dinamikus növekedés tehát – legalábbis rövid távon – mindenképpen fenntarthatónak tűnik.