A multilateralizmus az egyetlen megoldás

A nemzetközi együttműködés nyomás alatt áll. A protekcionista és a nacionalista hangok egyre jobban teret nyernek, valamint a kormányok mindinkább unilaterális vagy ad hoc intézkedésekkel próbálják politikai céljaikat megvalósítani ahelyett, hogy együttműködnének.

Még ilyen háttérrel is változatlanul egyértelmű, hogy a hatékony nemzetközi együttműködés javítja a gazdaság teljesítményét, s jobbá teszi az emberek mindennapjait.

Az OECD közös jelentési szabályain (CRS) alapuló pénzügyi információk automatikus cseréje révén az államok csaknem 85 milliárd euró adóbevételi többletre tettek szert világszerte.

Ez a forrás elősegítheti a megfelelőbb szociálpolitika finanszírozását.

Az OECD korrupció elleni egyezménye értelmében az üzleti megvesztegetések már negyvenhárom országban bűncselekménynek számítanak. Továbbá az OECD PISA-programjának köszönhetően több mint hetven államban jobb oktatáspolitikai döntéseket tudnak hozni. Ez csak néhány kiragadott példa arra, hogy multilaterális intézmények milyen hasznos fejleményeket tudnak nyújtani a modern társadalmaknak.

A nemzetközi rendszert és annak intézményeit a háború elleni bástyaként hozták létre. Azok után, hogy Európát segítette újjáépülni a II. világháború utáni romokból, a multilateralizmus közös célt adott az országoknak. Ez nem más, mint a saját állampolgáraik jólétének és életminőségének javítása.

A gazdasági mutatókon túlmenően a ki nem tört háborúk és az el nem veszett emberéletek alapján is mérnünk kellene a multilateralizmus sikerességét. Mégis egyre több ember veszíti el bizalmát abban, hogy a nemzetközi együttműködés meg tudja-e oldani a jelenkor problémáit.

A világ gazdaságai közötti mélyülő kapcsolatok erősítették a növekedést, emberek millióit emelték ki a szegénységből, javították az életszínvonalat, a kedvező hatások azonban nem eléggé oszlottak meg.

Ha a multilateralizmus nem eredményezi azt a hatást, amit mindannyian szeretnénk, akkor nem az a megoldás, hogy feladjuk e megközelítést. Helyette el kell érnünk, hogy a multilateralizmus a modern időszakban is biztosítani tudja a kívánt eredményeket.

A világban tapasztalható sokrétű kihívásokat egyetlenegy ország sem képes egyedül vagy akár bilaterális módon kezelni. Kizárólag a multilaterális berendezkedés az, amely megoldásokat nyújt a jelen összetett kihívásaira.

A multilaterális együttműködés platformot biztosít a nézeteltérések békés megoldására, a közös játékszabályok kialakítására, a nemzetközi folyamatok jobb kezelésére.

Az OECD-tagállamok minisztereinek – Emmanuel Macron francia államfő elnökletével tartott – kétnapos tanácskozása ma zárul Párizsban. A miniszterek abban a hitben ültek össze, hogy a nemzetközi együttműködés még fontosabb, mint valaha, ám jobban kell kezelni az emberek elégedetlenségét, elvárásait, illetve elő kell segíteni, hogy legszebb reményeik is valóra váljanak.

Tudjuk, mi a teendő. Biztosítanunk kell, hogy a piacok megfelelő szabályozása egyszerre készüljön fel az új digitális technológiák diszruptív hatásaira, és váltsa valóra azokat a lehetőségeket, amelyeket e technológiák felkínálnak.

Javítanunk (és nem megszüntetnünk) kell a globális kereskedelmi és beruházási szabályokat annak érdekében, hogy kedvező hatásaik szélesebb körben érvényesülhessenek. Új módszereket kell találnunk az egyenlőtlenség elleni küzdelem és a legsérülékenyebb rétegek védelme terén.

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja

www.project-syndicate.org