Beruházás és régészet – A múlt a jövő kapujában?

A nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti előírások 2015-ben változtak meg jelentősen annak érdekében, hogy az archeológiai feladatellátás hatékonyabb és gyorsabb legyen nagyberuházások esetén. Bár a régészszakma nem volt maradéktalanul boldog az új szabályozással, a kormányzati indokolás szerint a nagyberuházásokhoz kapcsolódó archeológiai feladatellátás szabályai átláthatóbbá, egyértelműbbé váltak. 2018 áprilisában a szabályok – különös tekintettel a megelőző feltárásra – ismét módosultak.

Főszabály szerint a földmunkával járó beruházásokkal el kell kerülni a nyilvántartott lelőhelyeket. A régészeti örökség elemei csak archeológiai eljárás keretében mozdíthatók el, amelynek költségeit annak kell fedeznie, akinek az érdekében a lelőhely bolygatása felmerült. Az eljárást csak a hatóság feltárási engedélye alapján lehet végezni.

Nagyberuházás esetén – akkor, amikor a teljes bekerülési költség meghaladja a bruttó 500 millió forintot – előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni, melyet a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv készít el. Az előzetes dokumentáció munkarészeként próbafeltárást kell végezni, amelynek célja a régészeti érintettség meghatározása. Egyszerűsített előzetes régészeti dokumentáció készíthető, ha nem nyomvonalas létesítmény esetén a lelőhely földmunkával érintett területe nem éri el az 1000 négyzetmétert, vagy a rendelkezésre álló tervezési és régészeti adatok alapján megállapítható, hogy a beruházás megvalósításának módja nem veszélyezteti az archeológiai jelenségeket.

Nyilvántartott régészeti lelőhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén megelőző feltárást kell végezni. Ennek keretében a hatóság előírhat régészeti megfigyelést, próbafeltárást vagy akár teljes körű feltárást is.

A megelőző feltárásra az erre jogosult intézmény és a beruházó írásbeli szerződést köt. Utóbbi tartalmazza a feltárás módját, időtartamát, a jogosult intézmény által végzendő feltárás költségeit, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb szakmai feltételeket, ideértve a szóban forgó intézményt terhelő kötbért is.

A megelőző feltárás költségei magukba foglalják a régészeti feltárás terepi munkavégzésén túl a jogszabályban meghatározott tartalmú dokumentálás és az elsődleges leletfeldolgozás költségeit. A feltárásra vonatkozó szerződést a jogosult intézmény a jogszabályban meghatározott adattartalom – beruházó általi – rendelkezésre bocsátásától számított 15 napon belül köteles megkötni a beruházóval. Az új szabályok értelmében, ha a gyűjtőterületén érintett megyei hatókörű városi múzeum, Budapesten a Budapesti Történeti Múzeum a megelőző feltárásra vonatkozó szerződést az említett 15 napos határidőn belül nem köti meg, akkor a Magyar Nemzeti Múzeum gondoskodik a régészeti feladatellátás elvégzéséről.

Szintén újdonság, hogy nagyberuházás esetén a Magyar Nemzeti Múzeum a beruházó szerződéskötési szándékáról a kézhezvételt követő öt napon belül értesíti a nagyberuházás megelőző feltárásának elvégzésére jogosult intézményt, s koordinálja a szerződéskötést.

Nagyberuházás megvalósításakor a régészeti földmunka, valamint a kivitelezés földmunkái régészeti megfigyelés mellett végezhetők. Ha az archeológiai feladatellátás idő- és költséghatára a teljes körű feltárást nem teszi lehetővé, s a beruházó nyilatkozata alapján az elfedés műszakilag megoldható, a lelőhely jogszabályban meghatározott módon elfedhető.

Az előzetes régészeti dokumentáció során végzett próbafeltárás időtartama a próbafeltárás céljára a beruházótól a földmunkával érintett munkaterület – régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban való – átvételétől számított legfeljebb harminc nap. Ez kedvező változás a korábbi határidőhöz képest, amely régészeti feltárás elvégzésére a jogszabályban meghatározottak szerint alkalmas harminc napot írt elő. A próbafeltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka időtartama legfeljebb tíz nap lehet. A feltárási projekttervet a próbafeltárások elvégzését követő tíz napon belül kell elkészíteni.

Teljes felületű feltárásnál az időtartam a feltárás céljára a beruházótól a földmunkával érintett munkaterület – régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban való – átvételétől számított legfeljebb harminc (régészeti feltárás elvégzésére a jogszabályban meghatározottak szerint alkalmas) nap. A beruházót terheli az előzetes régészeti dokumentáció, a próbafeltárás, a teljes felületű feltárás, valamint az archeológiai megfigyelés és az elfedés régészeti előkészítésének költsége.

Nemzetgazdasági szempontból indokolt esetben az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésének költségei a központi költségvetésből fedezhetők.

Az előzetes régészeti dokumentáció készítésének költségei nem haladhatják meg a beruházás teljes bekerülési költségének 0,35 százalékát, kivéve, ha a beruházó ennél magasabb összeg megfizetését vállalja. A teljes körű feltárás költségei nem haladhatják meg a beruházás teljes bekerülési költségének 1 százalékát, kivéve, ha a beruházó vállalja a magasabb összeg megfizetését. Egyértelmű, hogy a szabályozás nagy terhet ró a régészekre. Tény ugyanakkor, hogy e szabályok alapján a szükséges archeológiai munkálatok költsége és időtartama tervezhető elemmé vált, amely a beruházók számára kulcsfontosságú tényező egy projekt elindításakor.