A Moody’s most sem minősített

Negyedszerre sem minősítette a Moody’s a magyar államadósságot június 2-án. Így maradtunk a „Baa stabil” besorolásban, amely csak egy szinttel jobb a bóvli kategóriánál. A Moody’snál ez év november 23-án, a másik két minősítőnél, a Standard and Poor’snál és a Fitch Ratingsnél augusztusban várható minősítés.

Az államadósság-minősítés fő szempontja, hogy tudja-e egy ország biztonsággal teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit akkor is, ha a környezetében esetleg előnytelen változások következnek be.

Ha nincsenek nagyobb külső vagy esetleg belső változások, akkor a minősítések elmaradhatnak. Arra azonban érdemes odafigyelni, hogy a 2017. november 16-án kiadott közleményében mit mondott a magyar gazdaságról a Moody’s. Pozitívumként említette a külső sokkoknak való kitettség mérséklődését a javuló adósság- és hiányadatoknak, illetve az adósságszerkezet kedvező változásának köszönhetően. Előrevetítette a gazdasági növekedés folytatódását 2018-ban, de egyben felhívta a figyelmet különböző kockázatokra is.

A régiós versenytársakhoz mérve még mindig túlzottan magas adósságszint mellett a kifogyó szakembergárda és a csökkenő EU-s források növekedést fékező hatására figyelmeztetett.

Továbbá összefoglalta a minősítés változtatására ható lehetséges okokat. Felminősítést kiváltó tényezőkként említette az adósságállomány gyorsabb csökkenését, a pénzügyi és gazdasági mutatók további javulását, különös tekintettel a hiány csökkenésére és a gazdasági növekedés fokozódására. De fontosnak tartotta a céges magánberuházások erősödését és az úgynevezett nem költségalapú versenyképességi pozíció javulását is. Ez utóbbin azt kell érteni, hogy

a versenyképesség javulását egyre kevésbé az olcsó termelési tényezőkkel, közöttük elsősorban a munkaerő még mindig alacsony szintjével, hanem sokkal inkább a termékek és szolgáltatások innováció- és tudástartalmának bővítésével, vagyis a helyben előállított új hozzáadott érték arányának növelésével kell elérni.

A leértékelés irányába ható egyedüli tényezőként a költségvetési hiány növekedését említette. Mindezek tükrében következetesnek értékelhető a minősítés június 2-i elmaradása. Hiszen bár az alap-makromutatók javulása, közöttük is elsősorban a gazdasági növekedés fokozódása bekövetkezett, viszont – igaz, elfogadható okok miatt – a költségvetési hiány romlott. A versenyképesség is javult, hiszen az IMD svájci versenyképesség-kutató listáján Magyarország előrelépett öt pozíciót, de még ez is csak a 47. helyre volt elég a vizsgált 63 ország között. Az IMD-tanulmány ugyanarra mutat rá, mint a Moody’s. Azt bizonyítja, hogy

a versenyképességi pozíciónk további javításához előre kell lépnünk a tudással, innovációval való versenyzés felé. Hiszen továbbra is alacsony a rendszeresen innováló cégek aránya: a 2017. évi Eurostat-adatok szerint csupán 26 százalék. Az EU-s átlag 49 százalék, és a behozni kívánt Ausztriában az érték 60 százalék.

Ezzel összhangban alacsony, csupán 12 százalék a vállalatoknál az összes foglalkoztatottból a tudásintenzív területeken dolgozók aránya.

Mindent összevetve a további gazdasági növekedéshez a legtöbb nemzetközi és hazai elemző szerint egyaránt versenyképességi fordulatra van szükség. Ez egyben azt is jelenti, hogy az esetleges csökkenő külső forrásokat, közülük elsősorban az EU-s pályázati pénzeket a belső képességek, a vállalkozószellem, az innovativitás és a piaci verseny dinamizálásával kell ellensúlyozni. Ennek támogatásaként pedig meg kell szüntetni minden olyan állami bürokratikus akadályt, amely gátolhatja ezt a folyamatot, vagyis a mennyiségorientált növekedésről a minőségire való áttérést.