Az egész gazdaságot sokkolják majd a következő évtized változásai

Mi lesz a feladata a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) BIAC alelnöki székében?

A BIAC gyakorlatilag az üzlet hangja az OECD-ben. Azt látjuk, hogy a kkv-kon nincs elég hangsúly, holott sok gazdaságnak ezek alkotják a gerincét. Újraszervezzük az egész munkát a BIAC-ban, hogy hatékonyabban támogathassuk a vállalkozásokat. Felfrissítjük a kkv-kra szabott ajánláscsomagot, mert rendkívül fontos a vállalkozások finanszírozása és tőkeellátottsága, de új prioritásnak be kell hozni a generációváltást.

Ez miért lett ennyire égető probléma?

Háromból két európai kkv azért szűnik meg, mert a tulajdonos nem tudja átadni a következő generációnak. A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások tulajdonosainak csak 27 százaléka 40 év alatti. Több mint 19 ezer olyan hazai cég van, amelyben minden tulajdonos és ügyvezető 65 év feletti, és több mint 72 ezer, amelynél 55 év feletti. Magyarországon sokan a rendszerváltás körül kezdtek vállalkozni, és már súrolják a nyugdíjkorhatárt. Ez különösen akkor gond, ha a családon belül senki sem szeretné átvenni a céget.

Hogyan lehet áthidalni, hogy a családtagokon se legyen kényszer, de a vállalkozás is megmaradjon?

Mindenképpen pénzügyi eszközökre van szükség, akár olyan hitel- vagy garanciakonstrukciókra, melyeken belül át lehet venni a céget, és szükség van arra is, hogy legyen valamilyen finanszírozási modell. A másik, hogy össze kell kapcsolni azokat az embereket, akik érdeklődnének az átvétel iránt, tehát piacot kell teremteni. Emellé finanszírozási eszköz kell, és a mentorálásnak is fontos szerep jut.

Vannak olyan gazdaságok, amelyek rendelkeznek jól működő modellel ezen a területen?

Sok jó gyakorlat van, amely működik, ezért a nemzetközi példák megosztása kiemelten fontos. Egy barcelonai program például az elmúlt öt év alatt 1700 vállalkozásnak segített, hogy gazdát cseréljen, a sarki kisbolttól egészen a nagyobb üzemekig. Tanulnunk kell egymástól, sokkal hatékonyabban dolgozhat mindenki, ha nem kell mindennap újra feltalálni a kereket.

Mi az, amit a globális piacon már megoldottak, de a magyar gazdaságban még nehézséget okoz?

Minden országban vannak sajátos kihívások, OECD-s szinten is több mint harminc tagállamról beszélünk, teljesen eltérő gazdasági háttérrel. Amiben Magyarország a többi országhoz képest erőteljesebb fejlesztésre szorul, az a kkv-szektor digitalizációja. Most már nemzetközi és globális beszállítói hálózatok és láncok vannak. Egy hazai kisvállalkozás nem versenyképes, ha nincsenek olyan vállalatirányítási vagy készletezési rendszerei, amelyekkel kapcsolódhat ezekhez a beszállítókhoz.

Van olyan terület, amelyben hazánk mutat példát a nagy átlagnak?

Magyarország élen jár az ifjúsági vállalkozások fejlesztésében. A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének (Fivosz) alakulásakor ez még nem volt önálló terület. Mára azonban olyan ökoszisztémát és tudást építettünk ki, amelyet exportálunk a világba. Továbbá itthon van egy támogatási rendszer, amely kimondottan a fiatalok vállalkozóvá válását segíti. Az európai társadalmak idősödnek, és a fiataloknak csak a harmada gondolkodik saját vállalkozásban, míg Ázsiában ez az arány kétharmad. Korábban készítettünk egy nemzetközi kutatást, hogy miért nem vállalkoznak a fiatalok. Több mint 70 százalék azt mondta, hogy nincs elegendő forrás az elinduláshoz, mert a klasszikus vállalkozásokat, amelyek nem startupok, nem igazán finanszírozza senki. Szükség van még tudásra, hogy megértsék az üzleti folyamatokat, kell egy jó üzleti terv, és sokan kiemelték, hogy mentorálásra is szükségük lenne. Itthon ebben a programban ez mind adott.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja