Összekapcsoltságban az erő

A 2017–18-as tanévvel egy időben, június 15-én zárult az idei CeBIT Hannoverben. Az IT-világ egyik legnagyobb összejövetele – amelyen Magyarország is erős standdal képviseltette magát – valóságos üzleti fesztivállá vált, a digitalizáció 360 fokos panorámájával. Ezt a „nézőpontot” szimbolizálta a rendezvény szó szerint legnagyobb attrakciója, az SAP óriáskereke is, ahol a legmodernebb fejlesztésekkel ismerkedhettek meg a látogatók olyan területeken, mint az ügyfélélmény növelése vagy a mesterséges intelligencia. Az óriáskerék a technológia térnyerésének új irányaira is utal.

Az Orlandóban működő Disneyland például már évekkel korábban bevezette a Magic Band nevű digitális karszalagot. Ez nemcsak szállodai szobakulcsként, belépőjegyként és hitelkártyaként funkcionál, hanem szenzorok ezreivel kommunikálva valós időben, információk millióival látja el a park vezetését, segítve abban, hogy a látogatóknak nagyobb élményt nyújthasson (és hogy az elveszett gyerekeket percek alatt megtalálhassák szüleik).

A karszalag működésének alapja a dolgok internete (IoT), a szórakoztatóipar pedig csupán egyike a technológia gombamód szaporodó új alkalmazási területeinek.

A klasszikus példákat jól ismerjük. A feldolgozóiparban a szenzorokkal felszerelt, egymással kommunikáló gépek már nemcsak az automatizálásban, hanem a meghibásodások előrejelzésében, a megelőző karbantartásban vagy a döntések rizikófaktorainak csökkentésében is nagy szerepet játszanak. A közlekedés területén az eszközök – repülőgépek, vonatok, hajók – teljesítményének optimalizálása egyre több helyen történik IoT-megoldásokkal, amelyek a világ legnagyobb kikötőinek menedzselését éppúgy támogatják, mint a globális óriásvállalatok beszállítói láncainak működtetését. Lassan a mindennapok részévé válnak az autógyártás IoT-vívmányai is.

Az egymással is kommunikáló okosautókkal könnyebben elkerülhető lesz a baleset, s gyorsabban megtalálható a legközelebbi parkolóhely.

Mindezekből akár azt a következtetést is levonhatnánk, hogy az IoT az óriások játéka: e megoldásokat a legnagyobbak, az iparágak első számú képviselői alkalmazzák, márpedig nem lehet minden cég BASF, Caterpillar vagy épp Disney. Nem is tévedhetne nagyobbat, aki így gondolja. Az összekapcsoltságban rejlő lehetőségek számának tudniillik csak az innovatív képzelőerő szabhat határt.

Egy új magyar fejlesztés például a tejtermelés régi problémáira kínál megoldást. A módszer lényege, hogy a fejőgépekre nyomásérzékelő szenzorokat helyeznek, ezek adatait elemezve aztán „egyéni” beállításokkal növelni lehet a hatékonyságot, másrészt el lehet kerülni a jelentős hozamcsökkenéssel – a tehenek számára pedig komoly fájdalommal – járó tőgygyulladást.

Az ilyen és ehhez hasonló projektek is szerepet játszanak abban, hogy a hazai IoT-piac dinamikusan bővül.

A költés az IDC adatai szerint 2016-ban még nem érte el a 600 millió dollárt, az idén viszont már meghaladhatja a 800 milliót, 2021-re pedig megközelítheti az 1,5 milliárdot.

Milyen IoT-megoldást válasszon egy kkv? Olyat, amely csökkenti a költségeit, javítja ügyfelei és üzletfelei elégedettségét, továbbá (ami a legfontosabb) megteremti az alapokat a jövőbeli fejlesztésekhez. Nem kizárt, hogy az első, ma még aprónak tűnő lépésekre néhány év múlva mint az új stratégia és az új üzleti modell katalizátoraira fognak tekinteni.

Az összekapcsoltság világában semmi sem működik izoláltan. A működés részleteiről szóló információkat innovatív módon felhasználva (jól kiválasztott IoT-megoldásokkal) új üzleti lehetőségek nyílnak meg – minden cég, köztük a legkisebbek előtt is.