Célállomás: az intelligens vállalat

A digitális átalakulás korunk nagy – talán épp legnagyobb – kihívása. Nap mint nap figyelmeztetnek bennünket: aki nem hallja az idők szavát, nem lesz képes lépést tartani a gyorsabban reagáló versenytársakkal; „aki kimarad, lemarad”. El kell tehát indulni – de hova vezet ez az út? Mi egy vállalkozás szempontjából a digitális átalakulás vég- vagy inkább célállomása?

A válasz röviden: az intelligens vállalat létrehozása. Mit jelent ez? Az intelligens vállalat hatékonyan képes használni a rendelkezésére álló nagy mennyiségű adatot, aminek eredményeképp céljait könnyebben és kisebb kockázat mellett éri el. Az intelligens vállalat a folyamatai nagy részét automatizálja, hogy alkalmazottainak több idejük maradjon az igazán embert kívánó feladatokra. Az intelligens vállalat innovatív, proaktívan alkalmazkodik ügyfelei igényeihez, új üzleti modelleket képes kidolgozni, újabb és újabb bevételi forrásokat nyitva meg.

De miként lehet idáig eljutni? Az első probléma az emberi erőforrás hiánya: kevés az informatikus, pedig e feladatok megvalósítása – úgy tűnik – magas szintű IT-ismereteket követel meg. Ha pedig rendelkezésünkre áll a megfelelő humán erőforrás, a folyamatokat akkor is lassítja, hogy az üzleti és az IT-oldalnak együtt kell működnie, ami hosszú projekteket, egyeztetési köröket vetít előre. Egy nemzetközi felmérés szerint ugyanis nem ritka (minden tizedik ilyen), hogy egy egyedi alkalmazás kifejlesztése több mint egy évig tart, s háromból két alkalmazásfejlesztő csapat jelentős backloggal (elvégzésre váró feladattal) küzd. Miként lehet ilyen körülmények között megfelelni a gyorsaság egyre inkább életbe – vagy inkább bevételbe – vágó követelményének? Hogyan lehet így új alkalmazásokat létrehozni házon belül, amelyek ráadásul még a meglévő rendszerekhez is illeszkednek?

A megoldás kulcsát a kódok nélküli vagy csak nagyon kevés kódolást igénylő (úgynevezett no-code, illetve low-code) platformok jelentik, amelyek most a legújabb trendet képviselik az üzleti informatikában. A Forrester piackutató felmérése szerint öt év alatt megtízszereződik az említett piac nagysága.

Népszerűségük oka, hogy e platformokon úgy lehet leképezni és megtervezni az új céges folyamatokat, hogy az eredmény azonnal kész szoftverekben ölt testet, ráadásul oly módon, hogy a megoldások egységes megközelítést tükröznek, függetlenül attól, hogy a vállalat melyik részlegében jöttek létre. Más szóval egy üzleti elemző is egyszerűbb, működőképes, vállalati szintű alkalmazásokat tud létrehozni. Ilyen lehet például egy webalapú árukövető program vagy épp ügyfelek térképes megjelenítése a területi képviselők mobileszközén. Ám közelebb kerül az olyan új technológiák bevonása az üzleti mindennapokba is, mint a dolgok internete, a blokklánc vagy a gépi tanulás. Ez nem veszi el, sőt támogatja a professzionális alkalmazásfejlesztők munkáját is, mert leveszi vállukról az aprólékos folyamat jó néhány terhét. Egy-egy ilyen szoftver kifejlesztéséhez szükséges idő akár a tizedére csökken a low-code platformok segítségével (bármely iparágban működő cég számára).

A szóban forgó felhőalapú rendszerek működtetéséhez tehát nincs szükség felsőfokú IT-végzettségre, a pénzügyi applikációkat a pénzügyesek, a beszerzéshez szükséges alkalmazásokat a beszerzéssel foglalkozó szakértők is megtervezhetik átlátható, grafikus módszerekkel, intuitív kezelőfelületen. Ez egyrészt áthidalja az üzleti oldal és az informatika közötti szakadékot, másrészt – ha nem is oldja meg, de – enyhíti az IT-szakemberek hiányából eredő problémát.

Következésképp a vállalat működését egy „okosplatformra” helyezve felgyorsíthatjuk az intelligens vállalattá válás feltételeit. A digitális átalakulásnak ez a végállomása, ahol persze nem kell kiszállnunk, sőt az igazi utazás csak itt kezdődik el.