Korrekció jöhet a hazai piacokon

Sorra döntötte a forint a negatív rekordokat az utóbbi hetekben, miközben elszálltak a hazai hozamok, a pénzpiacok pedig már a kamatemelést árazzák. Az árfolyammozgásoknak számos külső mellett hazai okai is lehetnek. A forint gyengülését és a hozamok emelkedését eleinte a feltörekvő piaci tőkekivonás okozta, mivel az ilyen eszközöket kezelő menedzsereknek magyar instrumentumokat is el kellett adniuk. Ezeket a folyamatokat egyes feltörekvő piaci turbulenciák még fokozták is, csakúgy, mint a politikai és geopolitikai bizonytalanságok.

Mindezt tovább erősítette az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed új előrejelzése, amely csak annyiban változott, hogy szűk többség mellett egy jövő évi kamatemelést előrehoztak az idei évre. Igaz, ennek nem kellett volna ekkora felfordulást okoznia, mivel ezenkívül nem tartalmazott új információkat, ráadásul az amerikai 10 éves hozam csak átmenetileg került 3 százalék fölé, egyelőre tartósan az alatt marad.

A forinttal együtt gyengültek a régiós devizák is.

A cseh korona árfolyamcsökkenését is csak átmenetileg fogta meg a némiképp váratlan prágai kamatemelés, ami azt jelzi, hogy a szűkebb régiónkkal kapcsolatban is elbizonytalanodhattak a befektetők. Ennek egyik oka a kereskedelmi háború fokozódó retorikája lehet, mivel a legérzékenyebb területek közé tartozik az autóipar, amelyre a régiós országok gazdasága épül, így a befektetők tarthatnak a növekvő sérülékenységtől. A másik esetleges ok a következő uniós ciklus Európai Bizottság által bemutatott finanszírozási terve, amely leginkább a régiós gazdaságok támogatását vetheti vissza.

A szűkebb régión belül a forint és a hazai kötvények nyújtották a legrosszabb teljesítményt, aminek már belföldi okai is lehetnek.

Az olajárak hirtelen megugrása miatt emelkedtek az inflációs várakozások szerte a régióban. A cseh és a román jegybank már elkezdte emelni a kamatokat, míg a magyar mellett a lengyel központi bank igyekszik tartani a laza monetáris politikát. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ezt nem hagyományos eszközökkel is kiegészíti, emiatt a hazai politikát szokás ultralazának is tekinteni.

Vajon indokoltak-e a kamatemelési várakozások? A gyengülő forint, különösen, ha tartósan gyenge marad, valóban okozhat többletinflációt. Ám várakozásunk szerint egyelőre így is csak átmenetileg, a nyári hónapokban haladja meg a 3 százalékos célt, és kényelmesen a 2–4 százalék közötti toleranciasávban marad. Ezért egyelőre nem tűnik indokoltnak a gyors monetáris politikai válasz. Az MNB legutóbbi közleményében jelezte: a jövő év közepétől elkezdődhet a kondíciók normalizálása, ami megfelel a korábbi várakozásunknak.

A kamatok gyors emelkedését az is okozhatta, hogy az uniós támogatások megelőlegezése miatt a költségvetés forrásigénye átmenetileg megugrott, emiatt az államadósság-kezelő megnyomta a kibocsátásokat az év első felében.

Igaz, már jelezte: májusig teljesítette az éves nettó finanszírozási tervet. Az év hátralevő részében már csak a lejáró adósságokat kell megújítani. Ez a kötvénykínálat növekedése mellett számottevő forrásokat szívhatott fel a piacról, de erre az év második felében már nem kell számítani. A megtakarítások további gyarapodása várható, amit a bankok betétállományának igen gyors növekedése is tükröz, így a következő hónapokban már újra csökkenhetnek a hozamok, mivel a gazdaságot továbbra is a megtakarítástöbblet jellemzi. Ezek a folyamatok különösen felerősödhetnek a következő években, amikor az uniós átutalások megérkeznek, lehetővé téve az államadósság nominális csökkentését is, azaz negatív lehet a nettó kibocsátás.

A forint árfolyama szintén jócskán elszakadt a realitásoktól. A tartósan magas külső finanszírozási képesség miatt erőteljes visszaerősödésre számítunk, a külső adósságunk leépülése folytatódik, hazánk pedig már a jövő év végére nettó külső hitelező lehet, ami a világ pénzügyileg legstabilabb gazdaságai közé helyezi Magyarországot. Ezt felminősítések is kísérhetik, amelyekre már az idén számítunk. Ilyen helyzetben nincs szükségünk nettó külsőforrás-bevonásra, így arra sem, hogy a külföldi befektetőknek magasabb hozamot biztosítsunk. Összességében tehát a nemzetközi tőkemozgásokon kívül nem indokolható a hazai eszközök alulteljesítése.