Amikor a hírekben dzsihadistákról olvasunk, általában szakállas férfiakat vagy izmos fiatalembereket képzelünk magunk elé. Ám, ahogy minden társadalmi csoport, úgy a terrorista szervezetek tagjai sem alkotnak homogén egységet. Igaz ez az Iszlám Államra is, amelyhez nemcsak felnőtt férfiak, de gyerekek és nők is csatlakoztak. Velük foglalkozik A Radikalizáció és a Politikai Erőszak Tanulmányozásának Nemzetközi Központja új elemzésében, a legfrissebb adatokat mutatva be a hálózatként továbbra is működő dzsihadista csoport tagjainak összetételével kapcsolatban.
A kutatás fő tanulsága szerint magasabb a nők és a kiskorúak aránya az Iszlám Államhoz tartozók között, mint amit eddig gondoltunk volna:
előbbiek a körülbelül 41,5 ezer dzsihadista 13 százalékát, a 18 év alattiak pedig a 12 százalékát tették ki, vagyis négyből egy nem felnőtt férfi volt. Ez az arány régióról régióra változott: a nyugat-európaiak között kifejezetten nagy lehetett a kiskorúak aránya (25 százalék), a kelet-európaiak esetén pedig a két kategóriához tartozó emberek részesedése túllépte a negyven százalékot. Még megdöbbentőbb a kelet-ázsiai adat, amely szerint a nők és a kiskorúak is harmincöt-harmincöt százalékot tettek ki, vagyis kétharmados többségbe kerültek a felnőtt férfiakkal szemben.
E számok értelmezéséhez és értékeléséhez még mindenképp sok kutatás szükséges, különösen a motivációk azonosítása kapcsán. Mindkét csoportnál feltételezhető, hogy nem mindenki önszántából utazott Szíriába vagy Irakba (különös tekintettel a kilenc év alattiakra), ugyanakkor szándékosság és aktív hozzájárulás is sok esetben fennállt. Az Iszlám Állam szofisztikált propagandagépezete ugyanis külön célcsoportként kezelte a nőket és a tinédzsereket, mindkét csoportot külön üzenetekkel, eszközökkel szólítva meg. A csak nőkből álló al-Khanszá brigád például egy saját anyagot adott ki, amely női szempontból mutatta be az Iszlám Állam „előnyeit”, a gyermekeket pedig videojátékokon és a közösségi médián keresztül érték el. Így gyakran ők is részeivé váltak a dzsihadista csoportnak, merényleteket követtek el, harcoltak, vagy más módon járultak hozzá az Iszlám Állam sikereihez.
Az elemzés további érdekességekre is fényt derített a terrorszervezet kapcsán. Egyrészt teljesen egyértelművé vált, hogy az egyes államok képtelenek voltak korábban felmérni, hogy saját állampolgáraik közül kik és mikor csatlakoztak az Iszlám Államhoz. Ráadásul a kormányok nemi és életkori arányokat sem közöltek hivatalosan, vagyis könnyen lehet, hogy ők maguk sem tudták ezeket a számokat. Az információs hiányt nem először bizonyítják be különböző kutatások, de még az Egyesült Államok kormánya is felrótta az európaiaknak, hogy pontos adatok hiányában a hazatérő külföldi harcosok elleni küzdelem nagyon kevéssé hatékony. Másrészt, részben a tudatlanság következtében,
az Iszlám Államhoz csatlakozó nők egy része egész egyszerűen eltűnt: míg a teljes „tagság” 13 százalékát adták, addig a hazatérőknek csak 4 százalékát. Ez azt jelenti, hogy a nők nagyobb arányban tűntek el vagy haltak meg a csatatéren, mint a férfiak.
Harmadrészt az elemzés felveti az Iszlám Állam uralma alatt született gyermekek kérdését is. A kutatók 730 születést tudtak bizonyítani 2014 és 2017 között, ám informális becslések akár ötezret is valószínűsítenek. A magas szám nem lenne meglepő, különösen, mivel a szervezet vezetői kifejezetten ösztönözték a gyerekvállalást, hiszen az is a „kalifátus” sikerességét és térnyerését igazolta (volna). Az Iszlám Állam „kötelékébe” születők kérdése súlyos jogi és praktikus problémát vet fel: sorsuk számos esetben ismeretlen, máskor a szülőkről nem áll rendelkezésre információ.
Mindebből látható, hogy az Iszlám Állam még a visszaszorulását és legyőzését követően is nagy dilemmát és kihívást okoz a nemzetközi közösség számára. Ugyan nem tekinthetünk a szervezethez csatlakozó minden nőre és gyermekre áldozatként, ám e csoportok egy része maga is áldozat, akit férje, szülei vagy barátai vittek magukkal a csatatérre. A dzsihadisták legyőzése a harctéren fontos lépés volt – sok csata azonban csak ez után kezdődik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.